Sokan felteszik a kérdést, vajon a történelem iránti szenvedélyből meg lehet-e élni, és ha igen, milyen anyagi kilátásokkal jár ez a hivatás. Érthető, hogy a jövő tervezésekor, különösen egy ilyen speciális területen, felmerül az anyagi biztonság kérdése. Ez a gondolat nemcsak a pályaválasztás előtt álló fiatalok fejében fordul meg, hanem azokéban is, akik már elindultak ezen az úton, és szeretnék látni, mi vár rájuk a következő években.
Egy történész nem csupán poros levéltárakban kutató, elvont tudós, hanem a múltat értelmező, a jelen kihívásaira válaszokat kereső és a jövőt formáló szakember. Ez a sokrétűség a munkakörök és ezzel együtt a kereseti lehetőségek széles skáláját nyitja meg. Célunk, hogy ne csak a számok rideg valóságát mutassuk be, hanem a történész hivatás különböző arcait is megvilágítsuk, a közszférától a magánszektorig, a kutatástól az oktatásig, figyelembe véve a 2025-ös gazdasági környezetet.
Ez az átfogó elemzés segít majd eligazodni abban, hogy a történelem iránti elkötelezettség milyen pénzügyi megtérüléssel járhat. Részletesen bemutatjuk a különböző történész pozíciók várható jövedelmét, a béreket befolyásoló tényezőket, valamint konkrét példákon keresztül illusztráljuk a bruttó és nettó keresetek alakulását a 2025-ös bértételek alapján. Így nem csupán a kérdésre kap választ, hogy mennyit keres egy történész, hanem egy valósághű képet is kap a történész pálya anyagi vonatkozásairól.
A történész szerepe a modern társadalomban és a munkaerőpiacon
A történelem tanulmányozása és értelmezése az emberiség egyik legősibb intellektuális tevékenysége. Bár sokan hajlamosak a történészt egy elszigetelt, múltba révedő alakként elképzelni, a valóság ennél sokkal sokszínűbb és dinamikusabb. A modern társadalomban a történész kulcsszerepet játszik az identitás formálásában, a kollektív emlékezet megőrzésében és a kritikus gondolkodás fejlesztésében.
Mi is pontosan egy történész?
A történész olyan szakember, aki a múlt eseményeit, folyamatait és jelenségeit kutatja, elemzi és értelmezi. Munkája során elsődleges forrásokat (levéltári dokumentumok, kéziratok, tárgyak) és másodlagos forrásokat (szakirodalom) használ fel. Az eredményeket gyakran publikációkban, előadásokban, kiállításokon vagy digitális platformokon keresztül teszi közzé. A munkahelyek skálája rendkívül széles: egyetemek, kutatóintézetek, múzeumok, levéltárak, könyvtárak, kiadók, médiavállalatok, sőt, egyre gyakrabban a magánszektor is foglalkoztat történészeket tanácsadóként vagy vállalati örökség menedzserként.
A történész szerepe tehát jóval túlmutat a puszta ténygyűjtésen; a múltat segít megérteni, kontextusba helyezni, és ebből tanulva a jelen kihívásaira reflektálni. Ez a sokoldalúság teszi a történész pályát izgalmassá és kihívásokkal telivé.
„A múlt megértése nem a múlton való rágódás, hanem a jelen navigálásának és a jövő építésének elengedhetetlen feltétele.”
A történész képzése és a belépő szintű elvárások
Ahhoz, hogy valaki történész lehessen, általában felsőfokú végzettségre van szükség. Magyarországon a tipikus út a történelem alapszak (BA), majd a mesterszak (MA) elvégzése. Aki akadémiai pályán, kutatóként vagy egyetemi oktatóként szeretne elhelyezkedni, annak a doktori (PhD) képzés is szinte elengedhetetlen. A képzés során a hallgatók mélyreható ismereteket szereznek a különböző korszakokról, régiókról, valamint elsajátítják a kutatásmódszertani alapokat, a forráskritikát és a tudományos írás készségét.
A belépő szintű történész munkakörök, mint például a múzeumi asszisztens, levéltári gyakornok, vagy egyetemi demonstrátor, gyakran már MA végzettséggel elérhetők. Ezekben a pozíciókban a friss diplomások általában a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz közelítő fizetéssel kezdenek, ami a 2025-ös adatok alapján bruttó 290 800 Ft vagy bruttó 348 800 Ft körül mozog. Fontos, hogy a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum a mérvadó, és a történészi végzettség, még ha nem is PhD, de egyetemi, így jellemzően ebbe a kategóriába esik.
„A történész diplomája nem a tudás végpontja, hanem egy életre szóló tanulási és alkalmazkodási folyamat kezdete.”
Bérkategóriák és tényezők, amik befolyásolják a keresetet 2025-ben
A kérdés, hogy mennyit keres egy történész, nem adható meg egyetlen számmal, hiszen a jövedelmet számos tényező befolyásolja. Ezek között a legfontosabbak a végzettség, a tapasztalat, a munkahely típusa és a betöltött pozíció. A 2025-ös bértételek és a gazdasági környezet adja az alapot az elemzéshez.
A minimálbér és a garantált bérminimum hatása
A magyarországi bérezés alapját a minimálbér és a garantált bérminimum határozza meg. Ahogy említettük, 2025-ben a bruttó minimálbér havi 290 800 Ft, míg a bruttó garantált bérminimum, ami középfokú végzettséget igénylő munkakörökben érvényes, havi 348 800 Ft. A történészi pozíciók szinte kivétel nélkül felsőfokú végzettséget igényelnek, így a belépő szintű pozíciókban is a garantált bérminimum az irányadó alsó határ. Ez azt jelenti, hogy egy frissen végzett, egyetemi diplomával rendelkező történész, aki például múzeumi asszisztensként vagy levéltári gyakornokként kezd, legalább a garantált bérminimumot fogja megkapni bruttóban.
Ez az alapfizetés azonban csak a kiindulópont. A valós fizetések ettől felfelé mozognak, attól függően, hogy milyen intézményről van szó, mekkora a költségvetés, és milyen a pozíció presztízse. A közszférában, mint például az állami múzeumokban vagy levéltárakban, a bértáblák és a közalkalmazotti jogviszony szabályozása jelentős szerepet játszik.
„Az alapvető bérek biztosítják a hivatásos történész méltányos belépését a munkaerőpiacra, de a valódi növekedés a szakértelem és a hálózatépítés útján valósul meg.”
Tapasztalat és végzettség szerepe a bérezésben
Ahogy a legtöbb szakmában, úgy a történészek esetében is a tapasztalat az egyik legfontosabb bérnövelő tényező. Egy pályakezdő történész fizetése jelentősen eltér egy több évtizedes múlttal, publikációkkal és komoly projektekkel rendelkező senior szakemberétől.
A végzettség szintje is kulcsfontosságú. Míg egy BA vagy MA diplomával is el lehet helyezkedni, addig egy doktori (PhD) fokozat megszerzése nyitja meg igazán az utat az akadémiai karrier, a vezető kutatói pozíciók vagy a magasabb szintű tanácsadói munkák felé. Egy PhD-val rendelkező történész, aki egyetemi oktatóként vagy kutatóként dolgozik, lényegesen magasabb fizetésre számíthat, mint egy MA végzettségű kollégája.
A szakosodás is befolyásolja a keresetet. Bizonyos speciális területek, mint például a gazdaságtörténet, a digitális bölcsészet, a levéltár- vagy múzeumtudomány, vagy akár a vállalatok történetének kutatása, nagyobb keresletet és ezáltal magasabb béreket eredményezhetnek. A ritka nyelvtudás, például latin, ógörög vagy speciális keleti nyelvek ismerete szintén növelheti a történész értékét a munkaerőpiacon.
„A tudományos fokozatok és a felhalmozott tapasztalat nem csak a tudás mélységét jelzik, hanem a szakmai érték és a piaci kereset alapját is képezik.”
Munkahely típusa és a kereseti lehetőségek
A történész fizetése nagymértékben függ attól, hogy milyen típusú intézménynél dolgozik.
- Közszféra (állami intézmények): Ide tartoznak az állami egyetemek, kutatóintézetek, múzeumok, levéltárak és könyvtárak. Itt a bérek gyakran közalkalmazotti vagy köztisztviselői bértáblákhoz kötöttek, ami stabilitást, de gyakran alacsonyabb fizetéseket jelent a magánszektorhoz képest. A bérek itt a garantált bérminimumtól indulnak, és a tapasztalat, végzettség és pozíció függvényében emelkednek. Egy vezető muzeológus vagy egyetemi docens már jelentősen magasabb, de még mindig a közszférára jellemző keretek között mozog.
- Non-profit szervezetek: Alapítványok, egyesületek, civil szervezetek, amelyek történelmi kutatással, örökségvédelemmel vagy oktatással foglalkoznak. A fizetések itt változatosak lehetnek, függenek a szervezet finanszírozásától és projektjeitől.
- Magánszektor: Ez a terület kínálja a legnagyobb potenciált a magasabb fizetésekre. Vállalati történészek, tanácsadók, médiavállalatoknál dolgozó kutatók, tartalomfejlesztők – itt a piaci alapú bérezés érvényesül. Egyre több cég ismeri fel a történelmi perspektíva értékét a márkaépítésben, a vállalati kultúra fejlesztésében vagy a stratégiai tervezésben.
- Szabadúszó / Projektalapú munka: Sok történész választja a szabadúszó életformát, kutatási projektekben, publikációk írásában, kiállítások rendezésében vagy szakértői vélemények készítésében vesz részt. Itt a jövedelem rendkívül változatos, függ a projektek számától, méretétől és a szakértői díjaktól. A rugalmasságért cserébe azonban a jövedelem bizonytalansága is fennállhat.
„A történész fizetése gyakran a munkahely típusának és a hivatásos értékfelismerés mértékének tükörképe, ahol a magánszektorban rejlő lehetőségek egyre vonzóbbá válnak.”
Példák a történészi pályákra és azok várható jövedelmére 2025-ben
A történész pálya rendkívül sokszínű, és a különböző területeken eltérő kereseti lehetőségekkel találkozhatunk. Nézzünk meg néhány konkrét példát a 2025-ös viszonyok között.
Egyetemi oktató és kutató
Az egyetemi szféra az egyik legkézenfekvőbb út egy történész számára. A karrierlépcső általában a demonstrátori vagy tudományos segédmunkatársi pozíciótól indul, majd adjunktus, docens és végül egyetemi tanár (professzor) lehet valaki. A fizetések itt a közalkalmazotti bértáblákhoz igazodnak, de a tudományos fokozat (PhD) és a publikációs tevékenység jelentősen befolyásolja az előmenetelt és a fizetést.
Egy frissen PhD-zott adjunktus bruttó havi fizetése 2025-ben körülbelül 450 000 – 600 000 Ft között mozoghat, függően az egyetemtől és az egyéb juttatásoktól. Egy tapasztaltabb docens már 650 000 – 900 000 Ft bruttó havi fizetésre számíthat, míg egy egyetemi tanár jövedelme meghaladhatja a bruttó 1 000 000 Ft-ot is. Fontos megjegyezni, hogy az egyetemi oktatók gyakran kapnak további jövedelmet kutatási projektekből, pályázatokból, konferencia-előadásokból, tankönyvírásból vagy szakértői munkákból.
„Az akadémiai pálya stabilitást és intellektuális kihívásokat kínál, de a pénzügyi elismerés gyakran a tudományos eredmények és a pályázati sikerek függvénye.”
Múzeumi szakember és levéltáros
A múzeumok és levéltárak a történelem megőrzésének és bemutatásának kulcsfontosságú intézményei. Itt a történészek muzeológusként, kurátorként, gyűjteménykezelőként vagy levéltárosként dolgoznak. A belépő szintű pozíciók, mint például a múzeumi asszisztens vagy levéltári gyakornok, a már említett garantált bérminimum (bruttó 348 800 Ft) körüli fizetéssel indulnak.
Egy néhány éves tapasztalattal rendelkező levéltáros vagy muzeológus bruttó havi fizetése 2025-ben 380 000 – 500 000 Ft között alakulhat. Egy vezető pozícióban lévő, például egy osztályvezető főmuzeológus vagy főlevéltáros már 550 000 – 750 000 Ft bruttó fizetésre is számíthat, különösen nagyobb, országos intézményekben. A közszféra bértáblái itt is meghatározóak, de a projektek, pályázatok és kiegészítő feladatok (pl. kiállításrendezés, publikációk) további bevételt jelenthetnek.
„A múzeumi és levéltári munka a múlt kincseinek őrzéséről szól, és bár a fizetések a közszféra keretei között mozognak, a hivatás presztízse és a kulturális értékteremtés felbecsülhetetlen.”
Vállalati történész vagy tanácsadó
Ez egy kevésbé hagyományos, de egyre növekvő terület, ahol a történészek a magánszektorban kamatoztathatják tudásukat. Nagyvállalatok, családi cégek, PR-ügynökségek vagy tanácsadó cégek foglalkoztathatnak történészeket vállalati archívumok kezelésére, cégtörténetek megírására, márkaidentitás fejlesztésére, vagy stratégiai tanácsadásra. Itt a fizetések sokkal inkább piaci alapúak, és gyakran magasabbak, mint a közszférában.
Egy vállalati történész vagy történelmi tanácsadó bruttó havi fizetése 2025-ben a tapasztalattól és a feladatok komplexitásától függően 600 000 – 1 200 000 Ft vagy akár több is lehet. Kiemelten fontos a nyelvtudás, a projektmenedzsment készségek és a digitális kompetenciák megléte. A tanácsadói díjak projekt alapon még ennél is magasabbak lehetnek.
„A magánszektorban a történész értéke a stratégiai gondolkodásban és a történetmesélés erejében rejlik, ami jelentősen növelheti a kereseti potenciált.”
Szabadúszó és projektalapú munka
A szabadúszó történészek rendkívül változatos feladatokat látnak el: kutatási projektekben vesznek részt, történelmi tartalmú cikkeket írnak magazinoknak, online portáloknak, szakértői véleményeket készítenek, kiállítási szövegeket szerkesztenek, vagy akár családfakutatással foglalkoznak. Itt a jövedelem teljesen a projektek számától és a megbízások értékétől függ.
Egy tapasztalt szabadúszó történész, aki aktív és jól épített hálózattal rendelkezik, havonta 450 000 – 800 000 Ft bruttó bevételre is szert tehet, de ez a szám jelentősen ingadozhat. A projektalapú díjazás óradíjban vagy fix összegben történik, és nagyban függ a projekt bonyolultságától és a határidőktől. A szabadúszó lét előnye a rugalmasság, hátránya viszont a jövedelem bizonytalansága és az adminisztratív terhek (pl. adózás, járulékok).
„A szabadúszó történész a saját sorsának kovácsa, ahol a jövedelem a proaktivitás, a szakértelem és a piaci rések felismerésének jutalma.”
Törvényi háttér és adózás 2025-ben
Amikor arról beszélünk, hogy mennyit keres egy történész, fontos tisztában lenni azzal, hogy a bruttó bér nem egyenlő a kézhez kapott összeggel. A bruttó bérből különböző adók és járulékok kerülnek levonásra, így kapjuk meg a nettó bért.
Bruttó és nettó bérek
Magyarországon a 2025-ös adó- és járulékszabályok alapján a bruttó bérből a következő főbb tételek kerülnek levonásra a munkavállaló oldalán:
- Személyi jövedelemadó (SZJA) előleg: 15%
- Társadalombiztosítási (TB) járulék: 18,5% (ez magában foglalja a nyugdíj-, egészségügyi és munkaerő-piaci járulékot)
Ezen felül a munkáltatót terhelik még további járulékok, mint például a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO), de ezek a munkavállaló nettó bérét közvetlenül nem befolyásolják.
Nézzünk egy példát egy közepes fizetéssel, mondjuk bruttó 500 000 Ft-tal:
- Bruttó bér: 500 000 Ft
- SZJA (15%): 75 000 Ft
- TB járulék (18,5%): 92 500 Ft
- Nettó bér: 500 000 – 75 000 – 92 500 = 332 500 Ft
Fontos megjegyezni, hogy a nettó bérre további kedvezmények is hatással lehetnek, mint például a családi adókedvezmény, a személyi jövedelemadó-mentesség 25 év alattiak vagy a 30 év alatti anyák számára, vagy a négygyermekes anyák SZJA-mentessége. Ezek jelentősen növelhetik a kézhez kapott összeget.
„A bruttó bér csak a jéghegy csúcsa; a valódi vásárlóerő a nettó fizetésben rejlik, amelyet az adózási és járulékrendszer finomságai formálnak.”
Bérfejlesztési trendek és infláció
A 2025-ös évre vonatkozó bérek tervezésekor figyelembe kell venni az inflációt és az általános bérfejlesztési trendeket is. Bár a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése segíti a legalacsonyabb keresetűeket, a reálbérek alakulása nagymértékben függ az infláció mértékétől. Ha az infláció magasabb, mint a bérnövekedés, akkor a vásárlóerő csökken.
A történész szakmában, különösen a közszférában, a bérfejlesztés gyakran lassúbb ütemű, mint a magánszektorban. Azonban a szellemi munka iránti növekvő igény, a digitális bölcsészet térhódítása és a kulturális örökségvédelem fontosságának felismerése hosszú távon pozitívan hathat a történészi keresetekre. A folyamatos szakmai fejlődés, a nyelvtudás és a digitális kompetenciák fejlesztése kulcsfontosságú a bérnövelés szempontjából.
„Az infláció árnyékában a bérnövekedés valós értékét a vásárlóerő méri, hangsúlyozva a folyamatos szakmai fejlődés és az alkalmazkodás fontosságát.”
Történészi keresetek összehasonlítása 2025-ben
Az alábbi táblázat egy összehasonlító képet ad a különböző történészi munkakörök várható bruttó havi béreiről 2025-ben. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek becsült értékek, és a tényleges fizetések eltérhetnek a munkahelytől, a földrajzi elhelyezkedéstől, a tapasztalattól és a speciális készségektől függően.
| Történészi munkakör | Várható bruttó havi bér (Ft) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Múzeumi asszisztens / Levéltári gyakornok (belépő szint) | 348 800 – 380 000 | Garantált bérminimumtól induló, felsőfokú végzettséget igénylő pozíciók. |
| Tapasztalt levéltáros / Múzeológus | 400 000 – 550 000 | Néhány éves tapasztalattal, közép- vagy nagyobb intézményekben. |
| Egyetemi adjunktus / Főmuzeológus | 500 000 – 750 000 | PhD fokozattal, oktatási és kutatási feladatokkal, vagy vezetői beosztásban. |
| Egyetemi docens / Kutatóintézeti vezető | 700 000 – 1 000 000+ | Jelentős publikációs tevékenységgel, kutatásvezetői vagy tanszékvezetői tapasztalattal. |
| Vállalati történész / Szakértő | 600 000 – 1 200 000+ | Magánszektorban, speciális tudással és projektvezetői készségekkel. |
| Szabadúszó történész (átlagos projektbevétel) | 450 000 – 800 000 (változó) | Rugalmas, de projektfüggő bevétel, a megbízások számától és értékétől függően. |
Nettó bér kalkuláció példa 2025-ben
Az alábbi táblázat egy konkrét példát mutat be egy bruttó havi bér nettósítására, figyelembe véve a 2025-ös adó- és járulékkulcsokat. A példában egy egyetemi adjunktus bruttó havi bérét vesszük alapul, egyszerűsített számítással.
| Tétel | Érték (Ft) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Bruttó bér | 500 000 | Példa: Egyetemi adjunktus bruttó havi bére |
| SZJA (személyi jövedelemadó) előleg | 75 000 | 15% (500 000 * 0.15) |
| TB járulék (társadalombiztosítási járulék) | 92 500 | 18.5% (500 000 * 0.185) |
| Nettó bér | 332 500 | Bruttó bér – SZJA – TB járulék |
| Munkáltatói járulékok (hozzávetőleges) | 65 000 | Pl. szociális hozzájárulási adó (13%), szakképzési hozzájárulás (1.5%) – ez a munkáltatót terheli és a bruttó béren felül fizeti |
| Megjegyzés: Ez egy egyszerűsített számítás, amely nem tartalmazza az esetleges adókedvezményeket (pl. családi kedvezmény, 25 év alattiak SZJA-mentessége), amelyek jelentősen növelhetik a nettó összeget. |
Tippek és tanácsok a karrierépítéshez és a jövedelem növeléséhez
A történész pálya nem csak intellektuális kihívásokat, hanem folyamatos fejlődési lehetőségeket is kínál. Az alábbi tippek segíthetnek a karrierépítésben és abban, hogy a történész fizetése idővel növekedjen.
Kiegészítő képzések és szakosodás
A történelem területén belüli speciális tudás megszerzése jelentősen növelheti a piaci értéket. Gondoljunk csak a digitális bölcsészetre, a levéltár- vagy múzeumtudományra, a gazdaságtörténetre, vagy akár a kulturális örökség menedzsmentre. Egy második diploma, egy szakirányú továbbképzés, vagy akár online kurzusok elvégzése új ajtókat nyithat meg.
Hálózatépítés és mentorálás
A szakmai kapcsolatok építése elengedhetetlen. Vegyen részt konferenciákon, workshopokon, szakmai találkozókon. Keressen egy mentort, aki már sikeres a szakmában, és tanuljon tőle. A hálózatépítés nem csak a tudását bővíti, hanem új lehetőségeket is teremthet, legyen szó kutatási projektekről, állásajánlatokról vagy publikációs lehetőségekről.
Publikációk és konferenciák
Az aktív publikációs tevékenység és a konferencia-előadások tartása kulcsfontosságú az akadémiai és kutatói pályán. Ez nemcsak a szakmai presztízst növeli, hanem hozzájárulhat a magasabb fizetésekhez és a kutatási pályázatok elnyeréséhez is. A tudományos eredmények bemutatása, megosztása és a szakmai diskurzusban való részvétel elengedhetetlen.
Nyelvtudás és nemzetközi lehetőségek
A magas szintű nyelvtudás – különösen az angol, de más releváns nyelvek (pl. német, francia, latin) is – rendkívül fontos. Ez lehetővé teszi a nemzetközi szakirodalom olvasását, külföldi konferenciákon való részvételt, és nemzetközi kutatási projektekben való együttműködést. 🌍 Egy külföldi ösztöndíj vagy kutatói munka jelentősen gazdagíthatja az önéletrajzot és növelheti a kereseti potenciált.
Digitális kompetenciák
A modern történelemtudományban egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális eszközök. A digitális archívumok kezelése, adatbázisok építése, vizualizációs eszközök használata, vagy akár a weblapkészítés és tartalomkezelés mind olyan készségek, amelyekkel egy történész kiemelkedhet a mezőnyből. Ez a tudás a magánszektorban is rendkívül keresett. 💻
Oktatási és kommunikációs készségek
Legyen szó egyetemi oktatásról, múzeumi tárlatvezetésről vagy média megjelenésről, a jó kommunikációs és didaktikai készségek elengedhetetlenek. Képesnek kell lenni arra, hogy a komplex történelmi összefüggéseket érthetően és vonzóan adja át a közönségnek. A közönségkapcsolatok fejlesztése és a nyilvános szereplések vállalása építheti a személyes márkát. 🎤
Projektmenedzsment
Sok történészi munka, különösen a kutatási projektek, kiállítások szervezése vagy a magánszektorban végzett feladatok, projektmenedzsment készségeket igényel. Az időbeosztás, a költségvetés kezelése, a csapatmunka és a határidők betartása mind olyan képességek, amelyek növelik a történész értékét a munkaerőpiacon. 📈
„A folyamatos tanulás, a hálózatépítés és a digitális készségek fejlesztése nem luxus, hanem a történész karrierjének és jövedelmének alapköve a 21. században.”
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
Meddig tart egy történész képzése?
A képzés általában 3 év alapszak (BA) és 2 év mesterszak (MA) elvégzésével jár, ami összesen 5 év. Ha valaki doktori (PhD) fokozatot is szerez, az további 3-4 évet jelent, így a teljes képzési idő 8-9 év is lehet.
Szükséges-e a PhD fokozat ahhoz, hogy történészként dolgozzak?
Nem minden pozícióhoz szükséges PhD fokozat. Múzeumi asszisztensként, levéltárosként vagy akár mesterszakos kutatóként is el lehet helyezkedni MA diplomával. Azonban az akadémiai pályán (egyetemi oktató, kutató) és a vezető pozíciókban a PhD szinte elengedhetetlen.
Tudnak-e történészek a magánszektorban dolgozni?
Igen, egyre több történész talál munkát a magánszektorban. Vállalati archívumok kezelése, cégtörténetek megírása, márkaépítési tanácsadás, média- és tartalomfejlesztés, valamint kulturális turizmus területén is keresettek a történészek.
Melyek a legkeresettebb szakosodási területek a történészek számára?
A digitális bölcsészet, a gazdaságtörténet, a média- és kommunikációtörténet, a kulturális örökségvédelem, valamint a levéltár- és múzeumtudományok speciális területei mutatnak növekvő keresletet. A jó nyelvtudás és a projektmenedzsment készségek is rendkívül értékesek.
Hogyan növelhetem történészként a kereseti potenciálomat?
Folyamatosan fejlessze szakmai tudását kiegészítő képzésekkel, szakosodjon egy niche területre, építsen széleskörű szakmai hálózatot, publikáljon rendszeresen, fejlessze nyelvtudását és digitális kompetenciáit. A magánszektorban való elhelyezkedés vagy a szabadúszóként végzett projektmunka is növelheti a bevételt.
