Gyakran sétálunk el az utcán posztoló járőrök mellett, vagy látjuk a híradásokban a kék villogókat, és óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés: vajon megéri? Nem csupán a kockázatra, a stresszre vagy az éjszakázásra gondolok ilyenkor, hanem a hónap végére. A rendőri hivatás társadalmi megítélése kettős; egyrészt tisztelet övezi a bátorságot, másrészt mindenki tisztában van vele, hogy ez nem az a pálya, ahol az ember néhány év alatt milliomos lesz. De vajon a 2025-ös év hozott-e érdemi változást? Amikor a boltban a tej és a kenyér ára folyamatosan kúszik felfelé, jogosan érdekel minket, hogy azok, akik a biztonságunkra vigyáznak, képesek-e anyagi biztonságot teremteni a saját családjuknak.
A rendőri fizetés nem egyetlen egyszerű szám, amit a munkaszerződésbe írnak, és ami évekig változatlan marad. Ez egy rendkívül összetett, soktényezős rendszer, amelyet a rendfokozatok, a szolgálati évek, a beosztás és a különféle pótlékok kusza hálója alkot. Ebben az írásban nem csak a száraz törvényi hivatkozásokat nézzük át, hanem megpróbálunk a számok mögé látni. Megvizsgáljuk, mit jelent a gyakorlatban a 2025-re érvényes bruttó 348 800 forintos garantált bérminimum egy kezdő tiszthelyettes számára, és hogyan épül erre rá az a bérrendszer, ami a hónap végén az utalást meghatározza.
Amit most olvasni fogsz, az egy térkép a rendvédelmi bérek világához. Tisztázzuk a bruttó és nettó közötti, sokszor fájdalmas különbségeket, megnézzük, mennyit dob a latba a nyelvtudás vagy a veszélyességi pótlék, és összehasonlítjuk a különböző beosztásokban elérhető kereseteket. Célunk, hogy mire a végére érsz, ne csak sejtsd, hanem pontosan értsd is, miből áll össze egy magyar rendőr fizetése 2025-ben, és reális képet kapj arról, milyen anyagi perspektívát kínál ma ez a hivatás Magyarországon.
A rendőri bérezés alapjai 2025-ben
A közhiedelemmel ellentétben a rendőrök bérezése nem a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti klasszikus alkudozás eredménye, hanem egy szigorúan szabályozott rendszer, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Hszt.) alapjain nyugszik. Ez a rendszer egyszerre nyújt biztonságot és jelent korlátokat. 2025-ben a bérképzés egyik legfontosabb sarokköve továbbra is az illetményalap, de a végső összeg, ami a számlára érkezik, már régen elszakadt ettől az elméleti számtól.
A rendszer alapvető logikája, hogy a fizetés a felelősséggel és a szolgálati idővel arányosan nőjön. Azonban a gazdasági realitások, különösen az infláció és a munkaerőpiaci verseny, kikényszerítették, hogy az állam különféle kiegészítésekkel és pótlékokkal "stuccolja alá" az alapbéreket. Ezért van az, hogy ha egy rendőr fizetését akarjuk kiszámolni, nem elég a rendfokozatát tudni; ismernünk kell a beosztását, a szolgálati helyét, sőt, még azt is, hogy milyen műszakrendben dolgozik.
A rendvédelmi illetményalap és a szorzószámok
A rendőri fizetés gerincét az alapilletmény adja, amit egy speciális képlettel számolnak ki. Ennek a képletnek a bázisa a rendvédelmi illetményalap. Ezt az összeget minden évben a költségvetési törvény határozza meg. Erre a bázisra jönnek rá a szorzószámok, amelyek a beosztástól és a végzettségtől függenek.
Egy kezdő őrmesternek és egy ezredesnek természetesen más a szorzója. A szorzószámok rendszere hivatott kifejezni a hierarchiában elfoglalt helyet. 2025-ben azonban ez a rendszer már önmagában nem biztosítana versenyképes fizetést, ezért a jogalkotó bevezette a hivatásos pótlékot és egyéb kiegészítéseket, amelyek mára a fizetés jelentős részét teszik ki. Gyakorlatilag ezek a pótlékok biztosítják, hogy a rendőri bérek kövessék – vagy legalábbis megpróbálják követni – a civil szféra bérdinamikáját.
„A rendőri fizetések átláthatóságát gyakran nehezíti, hogy az alapilletmény önmagában sokszor alacsonynak tűnik, a tényleges hazavihető összeget a különféle pótlékok és a túlszolgálat emelik a megélhetéshez szükséges szintre.”
Hogyan hat a minimálbér emelése a rendőrökre?
2025-ben a bruttó minimálbér 290 800 forint, a garantált bérminimum pedig 348 800 forint. Mivel a rendőri tiszthelyettesi beosztásokhoz legalább érettségi (középfokú végzettség) szükséges, így esetükben a garantált bérminimum a releváns mérőszám.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetlen főállású rendőr alapbére sem lehet alacsonyabb ennél az összegnél. Ha a hivatásos szolgálati jogviszony szerinti bértábla alapján kiszámított alapilletmény nem éri el ezt a szintet, az államnak ki kell egészítenie a különbözetet. Ez a "padló" biztosítja, hogy a legalacsonyabb rendfokozatú, pályakezdő kollégák se keressenek kevesebbet, mint egy szakmunkás minimálbére, bár a hivatás veszélyessége miatt a szakmai szervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a rendőri bérnek jelentősen meg kellene haladnia ezt a minimumot.
A 2025-ös emelések közvetett hatása, hogy a pótlékok egy része is növekedhet, amennyiben azokat az alapbér százalékában határozzák meg. Ugyanakkor fontos látni: a garantált bérminimum emelése gyakran "bértorlódást" okoz. Ez azt jelenti, hogy a kezdők fizetése megközelíti a már több éve szolgáló, de alacsonyabb beosztásban lévő kollégákét, ami bérfeszültséghez vezethet az állományon belül.
Pótlékok és kiegészítő juttatások rendszere
Ha csak az alapbért néznénk, sokan valószínűleg már a felszerelésük átvétele előtt leszerelnének. A rendőri fizetés igazi "húsa" a pótlékrendszerben rejlik. Ezek a tételek ismerik el azt a többletterhelést, amit a civil munkavállalók ritkán tapasztalnak meg: az éjszakázást, a fegyverviseléssel járó felelősséget, vagy éppen a fokozott pszichikai nyomást.
A pótlékok rendszere 2025-ben is differenciált. Nem mindegy, hogy valaki egy csendes vidéki kapitányságon lát el irodai munkát, vagy a főváros legforgalmasabb kerületében járőrözik éjszaka. A rendszer célja elvileg az, hogy a nagyobb terhelést nagyobb anyagi elismeréssel honorálja, bár a gyakorlatban sokszor vita tárgya, hogy ezek az arányok mennyire igazságosak.
Veszélyességi és éjszakai pótlékok
A leginkább kézzelfogható kiegészítések a munkavégzés körülményeiből adódnak. A veszélyességi pótlék mértéke beosztástól és szervezeti egységtől függ. Egy terrorelhárító vagy egy bevetési egységnél szolgáló rendőr esetében ez az összeg jelentős tétel, míg egy adminisztratív munkakörben dolgozónál alacsonyabb vagy nincs is.
Az éjszakai pótlék és a műszakpótlék azoknak jár, akik a "hivatásos" életformát a biológiai órájuk ellenében is vállalják. A 24 órás szolgálatok, vagy a 12 órás váltott műszakok (nappal-éjszaka) jelentősen megdobják a bruttó bért. Sokan kifejezetten azért vállalják a nehezebb, váltott műszakos beosztásokat, mert az így elérhető 30-40 ezer forintos (vagy esetenként magasabb) többlet a családi kasszában már érezhető különbség.
- 👮 Éjszakai pótlék: Az éjszakai munkavégzésért járó extra díjazás.
- 🚔 Készenléti pótlék: Ha a rendőrnek rendelkezésre kell állnia, de nem végez aktív munkát, akkor is jár díjazás.
- 💣 Tűzszerész vagy búvár pótlék: Speciális, életveszélyes feladatokért járó kiemelt juttatás.
Nyelvpótlék és egyéb speciális kiegészítések
A modern rendőrségnek szüksége van nyelveket beszélő kollégákra, különösen a turisztikailag frekventált helyeken vagy a határokon. A nyelvpótlék rendszere 2025-ben is ösztönzőleg hat: a középfokú (B2) és felsőfokú (C1) nyelvvizsgákért havi rendszerességgel járó plusz pénz nemcsak a tudást ismeri el, hanem a rendőr piaci értékét is növeli.
Emellett léteznek egyéb, specifikus pótlékok is. Ilyen például a gépjárművezetői pótlék azoknak, akik hivatásos gépjárművezetői feladatokat látnak el, vagy a kutyavezetői pótlék a négylábú társakkal dolgozóknak. Ezek az összegek önmagukban talán nem tűnnek óriásinak, de összeadódva jelentősen javítják a bérpozíciót.
„Sok pályakezdő számára meglepő lehet, hogy egy ritkább nyelv ismerete vagy egy speciális szakképesítés megszerzése akár éves szinten több százezer forinttal is növelheti a bruttó jövedelmet a pótlékokon keresztül.”
Tiszthelyettesek vs. tisztek: Bérkülönbségek a gyakorlatban
A rendőrségen belüli kasztrendszer – jó értelemben véve – a végzettségen és a felelősségen alapul. A tiszthelyettesi állomány (őrmestertől a főtörzszászlósig) alkotja a testület derekát: ők azok, akikkel az utcán találkozunk, akik igazoltatnak, helyszínelnek, vagy éppen a járőrautót vezetik. A tiszti kar (hadnagytól a tábornokokig) jellemzően a döntéshozói, irányítói, vagy magasan kvalifikált szakértői feladatokat látja el.
A bérkülönbség a két csoport között jelentős, de 2025-re a különbség struktúrája is érdekes képet mutat. Míg egy kezdő tiszt bére egyértelműen magasabb, egy sok éve szolgáló, tapasztalt főtörzszászlós fizetése – a szolgálati idő és a pótlékok miatt – megközelítheti vagy akár túl is szárnyalhatja egy kezdő hadnagyét.
A kezdő tiszthelyettes fizetése
A tiszthelyettesi pálya belépő szintje az őrmesteri rendfokozat. Ide a 10 hónapos rendőrjárőr képzés vagy a 1,5-2 éves technikusi képzés elvégzése után kerülnek a fiatalok. 2025-ben egy kezdő tiszthelyettes bruttó bére – figyelembe véve a garantált bérminimumot és a hivatásos pótlékot – jellemzően bruttó 460 000 és 520 000 forint között mozoghat, beosztástól függően.
Ebből az összegből kell kifizetni a járulékokat és az adót. Bár ez az összeg versenyképesnek tűnhet egy vidéki régióban, Budapesten vagy a nyugati országrészben, ahol a megélhetési költségek és az albérletárak magasabbak, ez a bérszint komoly kihívások elé állíthatja a fiatal rendőröket. Éppen ezért a fővárosban szolgálók gyakran részesülnek kiemelt területi pótlékban vagy lakhatási támogatásban.
A tiszti kar anyagi megbecsülése
A tiszti pályához felsőfokú végzettség (jellemzően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diplomája) szükséges. A tisztek fizetése magasabb szorzókkal indul. Egy kezdő hadnagy, aki nyomozóként vagy alosztályvezető-helyettesként kezdi a pályafutását, magasabb alapilletményre jogosult.
A tiszti fizetések esetében a bruttó bér könnyedén átlépi a 600 000 – 700 000 forintos határt már a pálya elején is, különösen, ha a tiszt speciális területen (pl. gazdaságvédelem, kiberbűnözés) dolgozik. A vezetői beosztásokban (kapitányságvezető, osztályvezető) a bérek már a bruttó 1 millió forintot is megközelíthetik vagy meghaladhatják, ami a versenyszférához viszonyítva is tisztes jövedelemnek számít, bár a felelősség mértéke itt már óriási.
„A rendőri pályamodell egyik kritikája, hogy a tiszthelyettesi állomány előmeneteli lehetőségei anyagilag korlátozottak, hacsak nem szereznek diplomát és lépnek át a tiszti kategóriába, ami sokszor az egyetlen út a jelentős béremelkedéshez.”
Összehasonlító táblázat: Becsült bruttó bérek 2025-ben
Az alábbi táblázat tájékoztató jellegű, becsült átlagokat tartalmaz a 2025-ös bértételek és a jellemző pótlékok figyelembevételével.
| Beosztás / Rendfokozat | Jellemző feladatkör | Becsült Bruttó Bér (HUF/hó) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Kezdő Őrmester | Járőr, objektumőr | 460.000 – 520.000 | Pótlékoktól függően változik |
| Tapasztalt Főtörzsőrmester | Járőrparancsnok, helyszínelő | 550.000 – 650.000 | 10+ év szolgálati idővel |
| Kezdő Hadnagy | Vizsgáló, nyomozó | 620.000 – 750.000 | Diplomás beosztás |
| Őrnagy / Osztályvezető | Középvezetői feladatok | 850.000 – 1.100.000 | Vezetői pótlékkal |
| TEK Operatív (Tiszthelyettes) | Bevetési egység tagja | 700.000 – 900.000 | Magas veszélyességi pótlék |
A szolgálati idő szerepe a fizetési borítékban
A rendőrség, mint minden fegyveres testület, a lojalitásra épít. Minél tovább maradsz, annál többet érsz a rendszernek – legalábbis elméletben. A szolgálati idő elismerése a fizetésben a szolgálati időpótlék formájában jelenik meg, de a rendszer más pontjain is érezteti hatását.
Ez a mechanizmus arra hivatott, hogy a pályán tartsa a tapasztalt kollégákat. A fluktuáció ugyanis hatalmas probléma: a kiképzett rendőrök tudása érték, és ha 5-10 év után elhagyják a pályát a civil szféra csábítása miatt, az állam befektetése vész kárba.
A trienniumok rendszere
A rendvédelmi bérezésben a szolgálati időt hároméves ciklusokban, úgynevezett trienniumokban mérik. Minden harmadik év után a rendőr "lép egyet" a fizetési fokozatban. Ez automatikus béremelkedést jelent, még akkor is, ha a rendfokozata vagy a beosztása nem változik.
Ez a rendszer kiszámíthatóságot ad. A fiatal rendőr tudja, hogy 3, 6, 9 év múlva biztosan emelkedni fog az alapbére szorzója. Bár egy-egy ilyen lépés önmagában nem jelent drasztikus ugrást (sokszor csak néhány ezer vagy tízezer forintról beszélünk), egy 20-25 éves pályafutás alatt ezek a kis lépések jelentős különbséget eredményeznek a kezdő és a nyugdíj előtt álló kolléga bére között.
Mikor ugrik nagyot a fizetés?
A "nagy ugrások" jellemzően nem a trienniumokhoz, hanem a rendfokozati előléptetésekhez és a beosztásváltásokhoz kötődnek. Amikor egy tiszthelyettesből tiszt lesz (diploma megszerzése után), vagy amikor egy beosztottból parancsnok válik, a fizetés ugrásszerűen nőhet.
Ugyancsak jelentős emelkedést hozhat a speciális egységekhez való átigazolás. Ha egy utcai járőr átkerül például a Készenléti Rendőrség valamelyik speciális alosztályához, vagy sikeresen felvételizik a Terrorelhárítási Központhoz (TEK), a pótlékok rendszere miatt a fizetése egyik hónapról a másikra akár 30-50%-kal is növekedhet.
„A szolgálati idő elismerése fontos, de a modern HR-szemlélet szerint önmagában kevés a motivációhoz; a fiatalabb generációk számára a teljesítményalapú elismerés és a gyorsabb előmenetel lehetősége sokszor vonzóbb, mint a lassú, de biztos trienniumi emelkedés.”
Konkrét számítások: Mennyit visz haza egy rendőr?
A bruttó bér jól hangzik a hírekben, de a boltban nettóból fizetünk. Magyarországon a bérterhek jelentősek, és ez alól a rendőrök sem kivételek. 2025-ben is érvényes a 15%-os személyi jövedelemadó (SZJA) és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék.
Ugyanakkor a rendőrök esetében is érvényesíthetők a családi adókedvezmények, a 25 év alattiak SZJA-mentessége, vagy a friss házasok kedvezménye. Különösen a 25 év alatti fiatal tiszthelyettesek számára jelent óriási előnyt az SZJA-mentesség, hiszen ez a bruttó bérük 15%-át hagyja a zsebükben, ami havi szinten 70-80 ezer forint pluszt is jelenthet.
Bruttó és nettó bér közötti különbségek
Vegyünk egy példát: Ha egy rendőr bruttó 500 000 forintot keres, és nem jogosult semmilyen kedvezményre (tehát elmúlt 25 éves és nincs gyermeke), akkor a levonások összege 33,5%. Ez azt jelenti, hogy a számlájára 332 500 forint érkezik.
Azonban, ha ugyanez a rendőr 23 éves, akkor mentesül a 15%-os SZJA alól (az átlagbér mértékéig), így a nettója 407 500 forint körül alakul. Ez a különbség drámai, és magyarázza, miért vonzó a pálya a fiataloknak, és miért élik meg sokk-ként a 25. születésnapjukat, amikor "csökken" a fizetésük.
Árkalkuláció: Egy konkrét példa levezetése (2025)
Nézzük meg egy fiktív, de reális példán keresztül, hogyan épül fel egy 28 éves, 5 éve szolgáló járőrvezető (tiszthelyettes) fizetése, aki éjszakai műszakokat is vállal.
| Tétel megnevezése | Összeg (Bruttó) | Magyarázat |
|---|---|---|
| Alapilletmény + Hivatásos pótlék | 380.000 Ft | Az alapbér és a fix kiegészítés |
| Szolgálati időpótlék | 15.000 Ft | 5 év szolgálati idő után |
| Éjszakai és műszakpótlék | 45.000 Ft | Váltott műszak, éjszakázás |
| Készenléti / Túlóra díj | 30.000 Ft | Átlagos havi túlszolgálat |
| Nyelvpótlék (Angol B2) | 18.000 Ft | Középfokú nyelvvizsga |
| ÖSSZESEN (Bruttó) | 488.000 Ft | |
| Levonások (SZJA 15% + TB 18,5%) | -163.480 Ft | Kedvezmények nélkül |
| HAZAVIHETŐ (Nettó) | 324.520 Ft |
Megjegyzés: A fenti számítás illusztráció. A pontos összegek a konkrét kapitányságtól, a túlórák számától és az aktuális pótlékszabályoktól függően eltérhetnek.
„Az adókedvezmények szerepe kulcsfontosságú: egy háromgyermekes rendőr nettó fizetése akár 100 ezer forinttal is több lehet ugyanabban a beosztásban, mint gyermektelen kollégájáé, ami a rendvédelmi pályán is erőteljes családpolitikai ösztönzőként hat.”
Cafeteria és béren kívüli juttatások
A fizetésen túl a rendvédelmi szervek egyéb juttatásokkal is próbálják segíteni az állományt. A Cafeteria rendszer 2025-ben is évi bruttó 200 000 forint körüli összegben (SZÉP-kártya) áll rendelkezésre, bár ennek mértéke szervezetenként és a költségvetési helyzettől függően változhat. De nem ez az egyetlen juttatás.
Ruhapénz és lakhatási támogatás
A rendőröknek "ruhapénz" jár, amelynek célja, hogy a polgári ruházatuk kopását (amit szolgálatba járáskor viselnek) vagy a kiegészítő felszerelések beszerzését támogassa. Ennél azonban sokkal fontosabb a lakhatási támogatás vagy albérleti hozzájárulás.
Különösen a Budapesten szolgáló, vidékről felrendelt állomány számára létkérdés ez. A rendőrség munkásszállókat (nőtlen/nővérszállókat) biztosít, vagy hozzájárul az albérleti díjhoz. Ez a támogatás adómentes lehet bizonyos feltételek mellett, és sokszor ez teszi lehetővé, hogy a rendőr a szolgálati helye közelében tudjon élni. 2025-ben az emelkedő ingatlanárak mellett ennek a juttatásnak az értéke felbecsülhetetlen.
Bankszámla költségtérítés és utazás
Apróságnak tűnhet, de a rendőrök jogosultak bankszámla-költségtérítésre (évi pár ezer forint), valamint a munkába járás költségeinek térítésére. A helyközi közlekedésben (vonat, busz) jelentős kedvezményeket vagy teljes térítést kapnak, ami a bejáró kollégák esetében havi több tízezer forint megtakarítást jelenthet a családi kasszában. Emellett a szolgálati igazolvánnyal történő ingyenes utazás lehetősége a helyi és helyközi közlekedésben (szolgálati célból vagy munkába járáskor) szintén jelentős "láthatatlan" jövedelem.
„A béren kívüli juttatások sokszor nem jelennek meg a bérpapíron összegszerűen, de a lakhatási támogatás vagy az ingyenes utazás hiánya azonnal érezhető lenne a pénztárcán, így ezeket a tételeket mindig hozzá kell számolni a "teljes csomaghoz".”
Különleges egységek és a TEK bérezése
A rendőrségen belül létezik egy "elit" réteg, legalábbis ami a felszerelést, a kiképzést és a bérezést illeti. A Terrorelhárítási Központ (TEK), a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) speciális egységei más ligában játszanak.
Miért keresnek többet a kommandósok?
A válasz egyszerű: a kockázat és a speciális tudás. A TEK-eseknek nemcsak fizikailag kell csúcsformában lenniük, hanem olyan taktikai és fegyverhasználati tudással kell rendelkezniük, ami évek kemény munkája. A 2025-ös bérek itt a legmagasabbak a tiszthelyettesi állományban.
A veszélyességi pótlék itt a maximumon pörög. Egy operatív beosztású TEK-es tiszthelyettes bruttó bére gyakran a tiszti fizetésekkel vetekszik. Azonban ezért az összegért cserébe bármikor riaszthatók, életveszélyes szituációkban kell dönteniük tizedmásodpercek alatt, és a fizikai/pszichikai terhelés extrém. Itt a pénz nem ajándék, hanem a várható élettartam és az egészség "megváltása".
„A speciális egységeknél a magasabb bér nem kiváltság, hanem a szélsőséges fizikai és mentális igénybevétel, valamint az állandó életveszély kompenzációja, amit csak egy szűk réteg képes hosszú távon teljesíteni.”
Túlóra és készenlét elszámolása
A rendőri munka nem 8-tól 4-ig tart. A bűnözés nem ismeri a munkaidőt, és a tömegrendezvények sem mindig érnek véget a műszak végén. A túlóra (szakszóval túlszolgálat) a rendőr életének állandó velejárója. 2025-ben a túlórák elszámolása továbbra is kardinális kérdés.
A túlszolgálat megváltása pénzben vagy szabadidőben
A törvény szerint a túlszolgálatért elsősorban szabadidő jár. Ez elméletben jól hangzik (pihenjen a rendőr), de a gyakorlatban, amikor létszámhiány van, nehéz kiadni a szabadnapot. Ilyenkor jön képbe a pénzbeli megváltás.
A túlórapénz kiszámítása az alapbérből történik, és bár nem óriási összeg óránként, havi szinten 20-30, vagy akár 50 óra túlszolgálat már komoly tétel a bérpapíron. Különbséget kell tenni az elrendelt túlszolgálat és a készenlét között. A készenlét (amikor otthon várja a hívást) kevesebbet fizet, mint az aktív munka, de korlátozza a magánéletet. A rendőrök gyakran "másodállásként" tekintenek a saját túlóráikra: fárasztó, de szükséges a kívánt életszínvonal eléréséhez.
„A túlórapénz kétélű fegyver: rövid távon segít a családi költségvetésen, hosszú távon azonban a pihenőidő hiánya kiégéshez és egészségügyi problémákhoz vezethet, amit semmilyen pótlék nem tud teljesen kárpótolni.”
Gyakran Ismételt Kérdések a rendőri bérekről
Mennyi a kezdő rendőr nettó fizetése 2025-ben?
Egy 25 év alatti, pályakezdő tiszthelyettes (őrmester) nettó fizetése, az SZJA-mentességnek köszönhetően, pótlékokkal együtt körülbelül 380 000 – 430 000 forint között alakulhat. 25 év felett ez az összeg az adóterhek miatt alacsonyabb, kb. 300 000 – 340 000 forint körül mozoghat kedvezmények nélkül.
Kapnak a rendőrök 13. havi fizetést?
A klasszikus értelemben vett 13. havi fizetés jelenleg nem része a rendszernek automatikusan, helyette teljesítményjuttatást vagy úgynevezett fegyverpénzt (szolgálati juttatást) kaphatnak kormányzati döntés alapján, de ez nem garantált minden évben törvényileg, mint az alapbér.
Beleszámít a katonaság a rendőri szolgálati időbe?
Igen, a korábbi sorkatonai szolgálat vagy a szerződéses katonai jogviszonyban töltött idő bizonyos feltételekkel beszámítható a szolgálati időbe, ami növelheti a szolgálati időpótlék mértékét és a jubileumi jutalmakra való jogosultságot.
Mennyit keres egy nyomozó a járőrhöz képest?
Egy nyomozó általában tiszti vagy zászlósi beosztásban dolgozik. Mivel ez gyakran diplomához kötött vagy magasabb iskolai végzettséget igényel, az alapbérük magasabb. Egy tapasztalt nyomozó bruttó 100-150 ezer forinttal is többet kereshet egy átlagos járőrnél, de a járőrök az éjszakai pótlékokkal néha kompenzálják ezt a különbséget.
Lehet másodállása egy rendőrnek?
Igen, de szigorú feltételekkel. A másodállást engedélyeztetni kell a parancsnokkal. Olyan munka nem végezhető, amely méltatlan a hivatáshoz vagy összeférhetetlen a szolgálattal (pl. éjszakai szórakozóhelyen kidobó, politikai tevékenység). A leggyakoribb másodállások az oktatás, sporttevékenység, vagy fizikai munkák, sofőrködés a szabadidőben.
