Valószínűleg nem véletlenül találtál rá erre az írásra; talán éppen most fontolgatod, hogy visszatérsz a katedrára, esetleg kiegészítő jövedelem után nézel, vagy egyszerűen csak tisztán szeretnél látni a magyar oktatási rendszer egyik legkevésbé átlátható területén. A pénzügyi biztonság és a hivatástudat közötti egyensúlyozás mindennapos kihívás, és teljesen természetes, hogy tudni szeretnéd: pontosan mennyi az annyi, ha nem teljes állásban, hanem óraadóként lépsz be az iskola kapuján.
Az óraadói létforma egy sajátos hibrid világ: egyszerre vagy pedagógus, aki felel a diákjaiért, és egyfajta „külsős” szolgáltató, akinek a bérezése és jogai eltérnek a főállású kollégákétól. Ebben az útmutatóban nemcsak a száraz jogszabályokat és a 2025-re érvényes bértételeket nézzük át, hanem a sorok mögé is nézünk. Megvizsgáljuk a különböző adózási lehetőségeket, a rejtett költségeket és azokat a szempontokat, amelyekről a tankönyvek nem írnak, de a pénztárcád szempontjából döntőek lehetnek.
Itt most egy olyan átfogó térképet kapsz a kezedbe, amely segít eligazodni a bérszámfejtés útvesztőjében. Konkrét számításokkal, a 2025-ös minimálbér és garantált bérminimum adataival dolgozunk, hogy ne csak sejtsd, hanem pontosan tudd, mire számíthatsz a hónap végén. Legyen szó állami iskoláról, szakképzési centrumról vagy nyelviskoláról, a célunk az, hogy magabiztosan tárgyalhass és tudd, mennyit ér a munkád a jelenlegi piacon.
Az óraadói jogviszony sajátosságai 2025-ben
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy amikor belépnek egy osztályterembe tanítani, jogi szempontból teljesen más kategóriába eshetnek, mint a tanáriban ülő kollégáik többsége. A rendszer alapvetően két nagy halmazra osztja a pedagógusokat: a kinevezett (vagy munkaszerződéssel rendelkező) státuszban lévőkre és a megbízási szerződéssel dolgozókra. Az utóbbi kategória fedi le leggyakrabban azt, amit a köznyelv óraadónak hív. Ez a különbségtétel nem csupán adminisztratív szőrszálhasogatás, hanem a bankszámládra érkező összeg egyik legfontosabb meghatározója.
A megbízási jogviszony rugalmasságot ad mindkét félnek. Az iskolának nem kell állandó státuszt fenntartania olyan tantárgyakra, amelyekre csak heti pár órában van szükség, neked pedig lehetőséged nyílik arra, hogy több intézményben is dolgozz, vagy a főállásod mellett vállalj tanítást. Ugyanakkor ez a szabadság áldozatokkal is jár: a munka törvénykönyve által garantált számos védelem és juttatás itt másképp, vagy egyáltalán nem érvényesül.
A legfontosabb változás, amit az elmúlt évek, így a pedagógus életpályamodell és az új státusztörvény (Púétv.) hozott, hogy a bérszámítás alapjai szigorodtak, de a keretek bizonyos szempontból tisztábbak lettek. 2025-ben már nem lehet "zsebből fizetni" vagy homályos megállapodásokra alapozni; a szerződéseknek tükrözniük kell a hatályos jogszabályi minimumokat.
Fontos szem előtt tartani, hogy az óraadói szerződés nem munkaviszony, hanem polgári jogi jogviszony, ami azt jelenti, hogy a munkajogi védelem – például a felmondási védelem vagy a végkielégítés – ebben az esetben jellemzően nem illeti meg a pedagógust.
A bérszámítás alapjai: minimálbér és garantált bérminimum
Mielőtt fejest ugranánk a bonyolult képletekbe, tisztáznunk kell a kiindulási pontokat. A magyar bérrendszer két legfontosabb sarokköve a minimálbér és a garantált bérminimum. Mivel a tanári munka – legyen szó bármilyen szintről – szinte kivétel nélkül középfokú vagy felsőfokú végzettséghez kötött, az esetek 99%-ában a garantált bérminimum a releváns mérőszám számunkra.
A 2025-ös évre vonatkozóan a kormányrendeletek és a bértárgyalások eredményeként a következő bruttó összegekkel kell kalkulálnunk:
- Bruttó minimálbér: 290 800 Ft/hó
- Bruttó garantált bérminimum: 348 800 Ft/hó
Ezek az összegek a teljes munkaidős (havi 174 munkaórás) foglalkoztatásra vonatkoznak. Óraadóként azonban te nem heti 40 órát töltesz az intézményben, hanem a szerződésed szerinti konkrét tanórákat tartod meg. A bérszámfejtés során tehát ezt a havi összeget kell "visszaosztani", hogy megkapjuk a bázist.
A pedagógusok esetében azonban a helyzet ennél árnyaltabb. Az állami szektorban a bérek nem feltétlenül követik automatikusan a piaci logikát, hanem a pedagógus bértábla és az illetményalap határozza meg őket. Ugyanakkor a törvényi minimumot (a garantált bérminimumot) senki sem keresheti kevesebbet arányosítva sem. Ez a 348 800 forint tehát egyfajta "padló", amely alá nem mehet az intézmény, ha szakképzett munkaerőt alkalmaz.
Jegyezzük meg jól: bár a garantált bérminimum a törvényi alsó határ, a pedagógusi diplomával rendelkezők esetében az ágazati jogszabályok ennél magasabb óradíjat is előírhatnak, de sosem kevesebbet, mint ami a végzettségnek megfelelő minimális bér arányos része.
Hogyan jön ki az óradíj? A számítás menete
A leggyakoribb kérdés, amit feltesznek: "Jó, de mennyi az órabér?" A válaszhoz egy kis matematikára lesz szükségünk. A megbízási díj megállapításakor az intézmények általában a következő logikát követik: veszik a releváns havi bruttó összeget (ami pedagógusoknál gyakran a gyakornoki vagy Pedagógus I. bérhez igazodik, de minimum a garantált bérminimum), és elosztják a havi általános munkaórák számával, vagy egy speciális osztószámmal.
A klasszikus munkajogi osztószám a 174. Ha a 2025-ös bruttó garantált bérminimumot (348 800 Ft) elosztjuk 174-gyel, akkor kapunk egy kb. 2005 Ft-os bruttó alapórabért. Igen ám, de a tanári óra nem 60 perc adminisztráció, hanem 45 perc intenzív szellemi munka, amelyre készülni is kell. Éppen ezért az oktatási szektorban az óraadói díjakat jellemzően nem a sima munkaórák alapján, hanem emelt szorzóval vagy fix tarifával állapítják meg.
A gyakorlatban egy állami iskolában az óraadói díj gyakran a mindenkori pedagógus illetményalap vagy a gyakornoki bér 1%-a körül mozog tanóránként, vagy egy fix összeg, amit a fenntartó (pl. Tankerület) határoz meg. 2025-ben reálisan a bruttó 4000 – 6000 Ft közötti sávban mozoghat egy megtartott tanóra díja a közoktatásban, végzettségtől függően.
Nézzük meg egy egyszerűsített táblázatban, hogyan néz ki ez a kalkuláció, ha a garantált bérminimumból indulunk ki, mint abszolút minimumból:
| Tétel megnevezése | Összeg / Érték | Magyarázat |
|---|---|---|
| Bruttó garantált bérminimum (2025) | 348 800 Ft | A kiindulási alap középfokú vagy magasabb végzettségnél. |
| Általános havi munkaórák száma | 174 óra | Teljes munkaidős foglalkoztatás átlaga. |
| Elméleti minimum óradíj (munkaóra) | ~2 005 Ft | Ha sima irodai munkáról lenne szó. |
| Becsült tanári óradíj (piaci korrekcióval) | 3 500 – 6 500 Ft | A felkészülési idő és a szakmunka elismerése miatt. |
| Heti óraszám | 10 óra | Példa: heti 10 megtartott tanóra. |
| Havi óraszám (átlag 4,3 hét) | 43 óra | A kifizetés alapja a ténylegesen megtartott óra. |
| Várható havi bruttó bevétel | 150 500 – 279 500 Ft | A becsült óradíj és a havi óraszám szorzata. |
Lényeges különbség van a "megtartott óra" és a "rendelkezésre állás" között; óraadóként általában csak azért a 45 percért fizetnek, amit ténylegesen a teremben töltesz, az értekezletek, fogadóórák és dolgozatjavítások ideje gyakran "láthatatlan" marad a bérszámfejtés számára.
Köznevelés vs. szakképzés: hol fizetnek jobban?
Amikor állást keresel, hamar rá fogsz jönni, hogy nem mindegy, kinek a logója van az iskola kapuján. Magyarországon éles határvonal húzódik a klasszikus köznevelési intézmények (tankerületi iskolák, gimnáziumok) és a szakképzési centrumok (technikumok, szakképző iskolák) között. Ez a különbség a pénztárcádon is érezhető lesz.
A szakképzésben dolgozók már nem a közalkalmazotti törvény (illetve az új pedagógus jogállási törvény) hatálya alá esnek, hanem a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatják őket. Ez nagyobb mozgásteret ad az igazgatóknak és a centrumok vezetőinek a bérek meghatározásában. A hiányszakmákban (pl. mérnöktanár, informatikus oktató, de akár idegen nyelv is) a szakképzési centrumok gyakran versenyképesebb óradíjat tudnak kínálni, mint a tankerületi iskolák, egyszerűen azért, mert a piaci szférából kell elcsábítaniuk a szakembereket.
Ezzel szemben a köznevelésben a bérek kötöttebbek. Bár az új életpályamodell ígér teljesítményalapú differenciálást, az óraadók esetében ez kevésbé érvényesül látványosan. Itt a "biztonsági játék" dominál: a bér biztosan megérkezik, de ritkán kiugróan magas.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakképzésben, különösen a műszaki és gyakorlati tárgyak esetében, az óraadói díjak akár 20-30%-kal is meghaladhatják a közismereti tárgyakat oktatók bérét a hagyományos gimnáziumokban.
Végzettség és tapasztalat szerepe az óradíjban
A papírforma szerint a diplomád "színe" meghatározó. Egy mesterdiplomás (MA/MSc) tanár elméletileg magasabb besorolásba esik, mint egy főiskolai (BA/BSc) végzettségű. Az óraadói szerződéseknél azonban ez nem mindig jelenik meg automatikusan a szerződésben szereplő összegben, hacsak az intézmény belső szabályzata ezt nem írja elő szigorúan.
Ahol viszont valódi különbséget láthatsz, az a tapasztalat és a "pótolhatatlanság" faktora. Egy nyugdíjas pedagógus, aki évtizedes rutinnal rendelkezik és elvállal egy érettségiző osztályt, sokkal jobb alkupozícióban van, mint egy pályakezdő, aki most próbálgatja a szárnyait. A hiánytantárgyak (matematika, természettudományok, digitális kultúra) oktatói szintén magasabb óradíjat tudnak kialkudni, mivel az intézménynek égető szüksége van a munkájukra a törvényes működéshez.
A 2025-ös bérminimum emelkedése (348 800 Ft garantált bérminimum) mindenkit érint, de a magasabb végzettségűeknél a bérfeszültség továbbra is probléma lehet: a kezdő bérek és a sokéves tapasztalattal rendelkezők bére között óraadói szinten gyakran nincs akkora szakadék, mint ami indokolt lenne.
Ne feledd, hogy a diplomád típusa mellett a szakvizsgák és a speciális képesítések is érvelési alapot adhatnak a bértárgyalásnál, még akkor is, ha óraadóként nincs garantált előmeneteli rendszer.
Adózási formák és a nettó kereset
Talán ez a legszárazabb, mégis a legfontosabb rész. Hiába magas a bruttó óradíj, ha az adók elviszik a felét. Óraadóként leggyakrabban megbízási szerződéssel foglalkoztatnak, aminek az adózása eltér a munkabértől.
A megbízási díjból először le kell vonni a költséghányadot. Két választásod van:
- 10% költséghányad: Ez a legegyszerűbb. A bruttó bevétel 10%-át elszámolják költségnek (számla nélkül), így a maradék 90% lesz az adóalap.
- Tételes költségelszámolás: Ha sok kiadásod van (utazás, eszközök), választhatod ezt is, de ez sok adminisztrációval jár, és ritkán éri meg mezei óraadóként.
Maradjunk a 10%-os szabálynál. A bruttó összeg 90%-a után kell megfizetni a 15% személyi jövedelemadót (SZJA). A társadalombiztosítási járulék (18,5%) kérdése trükkösebb. Csak akkor kell TB-járulékot fizetni, ha a havi jövedelmed (pontosabban az adóalapod) eléri a hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át. 2025-ben a minimálbér 290 800 Ft, ennek a 30%-a 87 240 Ft.
✅ Ha eléred ezt az összeget:
- Levonják a 18,5% TB-járulékot is.
- Cserébe biztosított leszel (szolgálati idő, táppénz jogosultság).
❌ Ha NEM éred el ezt az összeget:
- Nem vonnak TB-járulékot (csak SZJA-t).
- NEM leszel biztosított ebből a jogviszonyból (magadnak kell fizetned az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha máshol nem vagy biztosított).
Az adózási mód helyes megválasztása és a biztosítási jogviszony figyelése kritikus fontosságú, mert kellemetlen meglepetés érhet az orvosnál vagy a nyugdíjba vonuláskor, ha kiderül, hogy éveken át nem voltál biztosított.
Egyéb juttatások és amit nem kap meg egy óraadó
Amikor a "Mennyit keres?" kérdésre keressük a választ, nem csak a készpénzt kell nézni. A főállású tanárok béren kívüli juttatásai (bár ezek köre szűkült), a fizetett szabadság, a táppénz mind-mind pénzben kifejezhető értékek.
Óraadóként sajnos a legtöbb ilyen juttatásról le kell mondanod:
- 🏖️ Nincs fizetett szabadság: Ha jön a nyári szünet, a fizetésed megáll. Nincs őszi, téli, tavaszi szünetre járó bér sem (kivéve, ha a szerződésed átalánydíjas és ezt lefedi, de ez ritka).
- 🤒 Nincs betegszabadság: Ha beteg vagy és nem tartod meg az órát, nem kapsz pénzt. (Táppénzre jogosult lehetsz, ha biztosított vagy, de az nem ugyanaz, mint a munkáltató által fizetett betegszabadság).
- 🎁 Cafeteria: Ritkán jár óraadóknak.
Ez a bizonytalanság az ára a szabadságnak. Ezt a "kieső" jövedelmet érdemes belekalkulálni az óradíjadba. Ha egy főállású tanár 12 hónapra kap fizetést, te pedig csak 9-10 hónapra (a tanítási időszakra), akkor az óradíjadnak arányosan magasabbnak kellene lennie ahhoz, hogy éves szinten ugyanott tarts.
A nyári hónapok "túlélése" az óraadói lét egyik legnagyobb logisztikai kihívása, ezért érdemes a tanév során minden hónapban félretenni egy "nyári alapba", hogy júliusban és augusztusban se maradj bevétel nélkül.
Összehasonlítás: főállású tanár vs. óraadó
Hogy kristálytiszta legyen a kép, tegyük egymás mellé a két foglalkoztatási formát. Ez a táblázat segít eldönteni, melyik illik jobban a jelenlegi élethelyzetedhez.
| Szempont | Főállású tanár (Státuszban) | Óraadó tanár (Megbízás) |
|---|---|---|
| Jogviszony jellege | Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony | Polgári jogi (Megbízási) jogviszony |
| Bérezés alapja | Havi fix illetmény + pótlékok | Megtartott órák száma (teljesítmény) |
| Nyári szünet | Fizetett | Jellemzően nem fizetett |
| Munkaidő | Kötött (32-40 óra), adminisztrációval | Rugalmas, csak a tanórákra fókuszál |
| Járulékos feladatok | Osztályfőnökség, ügyelet, helyettesítés | Ritkán van (vagy külön fizetik) |
| Biztonság | Magasabb (felmondási védelem) | Alacsonyabb (könnyen bontható szerződés) |
| Fizetés 2025-ben | Bértábla szerinti garantált összeg | Óradíj x Megtartott óra |
Sok kolléga választja tudatosan az óraadói létet a nyugdíj mellett vagy kisgyermek mellől visszatérve, mert bár a pénzügyi biztonság kisebb, a lelki nyugalom és az időbeosztás szabadsága felbecsülhetetlen értékkel bír.
Piaci alapú oktatás és magánórák
Nem mehetünk el szó nélkül a "másik oldal" mellett sem. Sokan azért vállalnak iskolai óraadást, hogy "legyen TB-jük" vagy kapcsolatuk a diákokkal, de a valódi bevételt a magánszférában szerzik meg. A 2025-ös piaci árak köszönőviszonyban sincsenek az állami óradíjakkal.
Míg az iskolában bruttó 4-5 ezer forintot kaphatsz egy óráért (amiből még adózol), addig a magánpiacon:
- Egy matematika vagy fizika korrepetálás óradíja 5 000 – 10 000 Ft között mozog (nettó, ha KATA-s vagy átalányadós vagy).
- Nyelvórák esetében a 6 000 – 12 000 Ft sem ritka a speciális felkészítéseknél.
- Zeneoktatás, fejlesztőpedagógia szintén a magasabb árfekvésbe tartozik.
Az óraadói munka az iskolában tehát sokszor "referencia" és "utánpótlás-bázis" a magánpraxishoz. A kettő kombinációja adhatja ki azt a tisztes jövedelmet, amiből meg lehet élni.
A piaci alapú oktatásban a te tudásod a termék, és itt 2025-ben már nincsenek tabuk: bátran kérd el azt az összeget, ami tükrözi a befektetett energiádat és a szakmai tapasztalatodat.
Gyakorlati tippek a bértárgyaláshoz
Végezetül, hogyan érheted el a legjobb feltételeket? Bár a közszférában kötöttek a kezek, óraadóként van némi mozgástered.
- Ismerd a számaidat: Tudd, mennyi a garantált bérminimum (348 800 Ft), és számold ki, mennyi az az óradíj, ami alá nem vagy hajlandó menni.
- Hivatkozz a hiányra: Ha olyan szakod van, amiből hiány van, ne félj jelezni, hogy máshol is keresnek.
- Kérj útiköltség-térítést: Ha ingázol, ez jelentős tétel lehet. A megbízási szerződésben is meg lehet állapodni költségtérítésben.
- Tisztázd a fizetett órákat: Próbáld elérni, hogy ne csak a 45 percért fizessenek, hanem ismerjék el a felkészülési időt is, például emelt óradíjjal.
Az önbecsülés a legjobb tárgyalási alap; ha te nem értékeled a saját munkádat, az intézményvezetőtől sem várhatod el, hogy a költségvetési keret fölé menjen érted.
Gyakran Ismételt Kérdések
Beleszámít-e az óraadói munka a nyugdíjba?
Igen, de csak akkor, ha a jövedelmed eléri a minimálbér 30%-át, és vonják tőled a TB-járulékot. Ha ez alatt keresel, akkor csak arányos szolgálati időt szerezhetsz, vagy egyáltalán nem számít bele, ha nem vagy biztosított.
Kaphatok-e pedagógusigazolványt óraadóként?
Igen, a jogszabályok lehetővé teszik a pedagógusigazolvány igénylését óraadók számára is, amennyiben az adott intézménnyel szerződéses jogviszonyban állsz. Ez számos kedvezményre jogosít.
Mi történik, ha elmarad az óra iskolai rendezvény miatt?
Ez a szerződésedtől függ. A legtöbb megbízási szerződés "teljesítményalapú", tehát ha nincs óra, nincs pénz. Érdemes azonban olyan szerződést kötni, ami az iskolai okból elmaradt órákra (pl. ünnepség) valamilyen kompenzációt vagy átalányt biztosít.
Vállalhatok-e óraadást GYES/GYED mellett?
Igen, a hatályos jogszabályok szerint GYES és GYED mellett is lehet munkát végezni, bizonyos feltételekkel akár időkorlát nélkül is (a gyermek korától függően). Az óraadói jogviszony rugalmassága miatt ez kifejezetten népszerű forma kismamák körében.
Kell-e külön adószámot kiváltanom az óraadói munkához?
Ha magánszemélyként, megbízási szerződéssel dolgozol egy iskolában, akkor nem kell vállalkozói adószám (az iskola számfejti a béredet, mint kifizető). Ha viszont számlát adsz (pl. egyéni vállalkozóként), akkor természetesen szükséged van adószámra.
