Sokan tesszük fel a kérdést, akár pályamódosításon gondolkodunk, akár szakemberként szeretnénk tisztában lenni a piaci értékünkkel, vagy éppen megrendelőként próbáljuk megérteni az árajánlatok mögötti matematikát. A zöldfelületek gondozása, a kertek építése és fenntartása egyre inkább felértékelődik rohanó világunkban, ám a fizikai munka anyagi megbecsülése sokszor átláthatatlan, és rengeteg tévhit kering arról, hogy valójában mennyit visz haza a nap végén, aki a földet túrja.
Ez a szakma sokkal több, mint egyszerű fűnyírás vagy sövénynyírás; komplex biológiai, műszaki és esztétikai ismereteket igényel, amelyeknek a 2025-ös évben már határozottan megkérik az árát. Ebben az írásban részletesen körbejárjuk a kereseti lehetőségeket az alkalmazotti léttől kezdve a vállalkozói szféráig, figyelembe véve a legfrissebb, 2025-ös minimálbér-emeléseket és a piaci realitásokat.
Segítségemmel most tiszta vizet öntünk a pohárba, és konkrét számokon, valamint gyakorlati példákon keresztül láthatod majd, hogyan épül fel egy kertész jövedelme. Megnézzük a bruttó és nettó bérek közötti különbségeket, a vállalkozói díjszabások hátterét, és azokat a rejtett költségeket vagy éppen bónuszokat, amelyekről ritkán esik szó a nyilvános álláshirdetésekben vagy a baráti beszélgetések során.
A kertész szakma munkaerőpiaci helyzete 2025-ben
A munkaerőpiac folyamatos változásban van, és ez alól a zöldipar sem kivétel. A 2025-ös év vízválasztó lehet sok tekintetben, hiszen az inflációs hatások és a munkaerőhiány együttesen kényszerítik ki a bérek emelkedését. A kertészet már rég nem az a terület, ahová bárki beállhat "csak úgy" dolgozni megfelelő háttér nélkül, ha valódi, minőségi eredményt és ezzel arányos fizetést vár el. A gépesítés foka növekszik, az ügyfelek igényei pedig a precíziós kertészkedés és a fenntartható megoldások felé tolódnak, ami magasan képzett szakembereket követel.
A kereslet és kínálat törvénye itt is érvényesül: jó szakembert találni nehéz, és ezt a munkáltatók, valamint a megrendelők is a pénztárcájukon érzik. Aki rendelkezik növényvédelmi engedéllyel, gépkezelői jogosítvánnyal vagy speciális öntözőrendszer-építési tapasztalattal, az messze a garantált bérminimum felett kereshet. Ugyanakkor a szektorban jelen lévő szezonalitás továbbra is komoly kihívás elé állítja mind a munkavállalókat, mind a vállalkozókat, amit a bérkalkulációknál nem lehet figyelmen kívül hagyni.
"A kertészeti szakmában a tudás és a fizikai állóképesség kettőse határozza meg a bevételt; hiába erős valaki, ha nem ismeri a növényeket, és hiába a lexikális tudás, ha nem bírja a terepmunka terhelését."
Alkalmazotti bérek és a kötelező minimumok
Amikor egy kertészetbe, önkormányzathoz vagy parkfenntartó céghez jelentkezik valaki, az első igazodási pont mindig a törvényi minimum. 2025-ben a jogszabályi környezet világos kereteket szab. A bruttó minimálbér havi összege 290 800 forint, ami azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyek nem igényelnek szakképzettséget. Ez a gyakorlatban a segédmunkások, a zöldterület-kezelő betanított munkások bérszintje. Ők azok, akik a fizikai munka oroszlánrészét végzik, például a nyesedék hordását, az egyszerűbb ásási feladatokat vagy a lombgyűjtést.
Más a helyzet a szakképzett kertészek esetében. Ha valaki rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú végzettséggel (legyen az dísznövénykertész, parképítő vagy kertész technikus), akkor rá a bruttó garantált bérminimum vonatkozik, ami havi 348 800 forint. Ez az összeg a belépő szint, a "padló", amely alá 8 órás bejelentett munkaviszony esetén nem mehet a munkáltató. Fontos azonban látni, hogy a versenyszférában, különösen a nagyobb városokban és a Balaton környékén, ennél gyakran magasabb kezdőbéreket kínálnak, hogy magukhoz csábítsák a munkaerőt.
A nettó kereset, vagyis amit a dolgozó ténylegesen kézhez kap, természetesen alacsonyabb. A különféle adókedvezmények (családi adókedvezmény, 25 év alattiak kedvezménye) nélkül a garantált bérminimum nettója 232 000 forint körül mozog. Ez sok esetben kiegészülhet cafeteria elemekkel, túlórapótlékkal vagy teljesítménybérrel, különösen a főszezonban, amikor a munkaidő gyakran kitolódik a napnyugtáig.
"A garantált bérminimum csupán az induló alap; egy tapasztalt, önállóan dolgozni tudó szakember bére a versenyszférában 20-40%-kal is meghaladhatja a törvényi minimumot."
Vállalkozói bevételek: óradíj vagy projektár?
Teljesen más dimenzióba lépünk, ha nem alkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként vagy cégtulajdonosként vizsgáljuk a bevételeket. Itt a "mennyit keres" kérdésre a válasz sokkal összetettebb, hiszen a bevétel nem egyenlő a profittal. Egy vállalkozó kertésznek magának kell kitermelnie a járulékokat, az eszközök kopását, az üzemanyagot, a könyvelési díjat és a marketingköltségeket is.
Az árazás általában kétféle módon történik: óradíjban vagy projektalapon (négyzetméterár, darabár). 2025-ben egy profi kertész vállalkozó óradíja széles skálán mozoghat. Az egyszerűbb fenntartási munkákért (fűnyírás, gazolás) elkérhetnek 4 500 – 6 500 Ft/óra díjat, míg a szakértelmet igénylő feladatok (metszés, favágás, sziklakert-építés, öntözőrendszer-karbantartás) óradíja elérheti a 8 000 – 15 000 forintot is.
A projektalapú árazásnál a négyzetméterek döntenek. A gyepszőnyeg-telepítés, a térkövezés előkészítése vagy a teljes kertépítés esetén a vállalkozó kalkulál az anyagköltséggel és a munkadíjjal is. Egy jól menő vállalkozásban a havi bevétel a főszezonban (márciustól októberig) elérheti a bruttó 1,5 – 2,5 millió forintot is, de ebből lejönnek a jelentős költségek. A "tiszta" haszon, ami a vállalkozó zsebében marad, erősen függ a hatékonyságtól és a gépparktól.
"A vállalkozói lét legnagyobb csapdája, ha a bevételt összekeverjük a fizetéssel; a gép amortizációjára és a téli hónapokra félretett tartalék éppolyan fontos költségelem, mint az üzemanyag."
Regionális különbségek és a szezonalitás hatása
Magyarországon belül jelentős eltérések tapasztalhatók a kertészek bérezésében. Budapest és az agglomeráció (Pest vármegye) kiemelkedik a mezőnyből. Itt a legnagyobb a fizetőképes kereslet a minőségi magánkertek fenntartására, és itt a legmagasabbak a megélhetési költségek is, ami felhúzza az árakat. Egy budai hegyvidéki kert gondozásáért akár 30-50%-kal is többet lehet elkérni, mint egy kelet-magyarországi kistelepülésen. A Balaton környéke speciális: itt a szezonális nyomás még erősebb, a nyaralótulajdonosok hajlandóak megfizetni a prémium árat a gyors és esztétikus munkáért, de télen a kereslet drasztikusan visszaesik.
Az időjárás a kertész legnagyobb főnöke. A szezon március közepétől november végéig tart. Ebben a 8-9 hónapban kell megkeresni az egész éves betevőt, vagy olyan kiegészítő tevékenységet találni télre, ami biztosítja a cash-flowt. Sok kertészeti vállalkozás télen hóeltakarítással, tűzifa-feldolgozással vagy beltéri növénydekorációval foglalkozik, hogy áthidalja a holtszezont. Az alkalmazottak esetében ilyenkor gyakori a csökkentett munkaidő, vagy a "munkaidőkeret" alkalmazása, amikor a nyári túlórákat télen lehet lecsúsztatni.
"Aki kertészként nem gondolkodik előre a téli hónapokra, az tavasszal üres zsebbel és eladósodva kezdi a szezont; a pénzügyi tudatosság itt létkérdés."
Összehasonlító táblázat: Alkalmazott vs. Vállalkozó
Az alábbi táblázatban összevetjük a különböző státuszban dolgozó kertészek várható havi jövedelmét és költségszerkezetét 2025-ös adatok alapján. Fontos megjegyezni, hogy ezek átlagos értékek, a valóságban egyéni eltérések lehetségesek.
| Kategória | Státusz | Bruttó bér / Bevétel (Havi) | Becsült Nettó jövedelem | Jellemző feladatok |
|---|---|---|---|---|
| Segédmunkás | Alkalmazott | 290 800 Ft (Minimálbér) | ~193 000 Ft | Zöldhulladék hordása, ásás, egyszerű fűnyírás |
| Szakképzett Kertész | Alkalmazott | 348 800 Ft (Garantált bérminimum) | ~232 000 Ft | Metszés, ültetés, növényvédelem, gépi munka |
| Csoportvezető / Főkertész | Alkalmazott | 450 000 – 600 000 Ft | ~300 000 – 400 000 Ft | Munkaszervezés, szakmai felügyelet, komplex feladatok |
| Egyéni Vállalkozó (Kezdő) | Vállalkozó | 600 000 – 900 000 Ft (Bevétel) | ~350 000 – 500 000 Ft* | Kisebb kertek fenntartása, fűnyírás, sövényvágás |
| Profi Vállalkozó (Gépesített) | Vállalkozó | 1 500 000 – 3 000 000 Ft (Bevétel) | ~800 000 – 1 500 000 Ft* | Kertépítés, öntözőrendszerek, veszélyes favágás |
*A vállalkozói nettó jövedelem becslés, amelyből már levonásra kerültek az adók és a működési költségek, de ez erősen függ az választott adózási formától (pl. átalányadó) és a költséghányadtól.
"A táblázat számai mögött ott van a felelősség mértéke is: egy alkalmazott a munkaidő végén leteszi a szerszámot, a vállalkozó viszont akkor kezdi az adminisztrációt és az ügyfélszerzést."
Speciális szakterületek és extra bevételek
A kertészeten belül léteznek olyan "elit" területek, ahol a keresetek messze meghaladják az átlagot. Ilyen például az alpintechnikás favágás (faápolás). Ez a munka nemcsak fizikailag megterhelő, de rendkívül veszélyes is, speciális vizsgákat és drága felszerelést igényel. Egyetlen nagy fa szakszerű lebontásáért, amely veszélyezteti a háztetőt vagy a villanyvezetéket, akár 100 000 – 300 000 forintot is elkérhetnek, ami egy-két napos munka.
Hasonlóan jövedelmező az öntözőrendszerek telepítése és karbantartása. Ez már inkább gépészeti és hidraulikai tudást igényel, de mivel közvetlenül növeli a kert értékét és kényelmét, a megrendelők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni. Egy kertépítő mérnök, aki nemcsak kivitelez, hanem tervez is, a szellemi termékért (a kerttervért) külön díjat számíthat fel, ami 50 000 forinttól indul és a csillagos égig tarthat a terület nagyságától függően.
Az sem mindegy, milyen gépparkkal dolgozik valaki. 🚜 Aki rendelkezik saját minikotróval, homlokrakodóval vagy tuskómaróval, az a gépi bérmunka révén jelentős extra bevételre tehet szert, hiszen ezekkel a gépekkel egy óra alatt elvégezhető az, ami kézi erővel napokig tartana. A gépi földmunka óradíja 2025-ben jellemzően 12 000 – 18 000 forint körül alakul.
"A specializáció a kulcs a magasabb jövedelemhez; minél ritkább és nehezebben elsajátítható tudással rendelkezel, annál kevésbé vagy kitéve az árversenynek."
Költségek, amikkel számolni kell
Nem lehet reális képet alkotni a keresetekről anélkül, hogy ne beszélnénk a kiadásokról. Egy profi fűnyíró traktor ára milliós tétel, de még egy ipari minőségű fűkasza vagy láncfűrész is több százezer forintba kerül. Ezeket nemcsak megvenni kell, hanem folyamatosan karbantartani: olajcsere, damil, kések élezése, láncok cseréje, szervizköltségek. Az üzemanyag ára közvetlenül befolyásolja a profitot, hiszen a kertésznek el kell jutnia a helyszínre (sokszor utánfutóval, ami növeli a fogyasztást), és a gépeket is tankolnia kell.
A munkaruházat és a védőfelszerelés sem elhanyagolható tétel. Egy jó minőségű, vágásbiztos nadrág, acélbetétes bakancs, zajvédő és arcvédő elengedhetetlen a biztonságos munkavégzéshez. Ezek kopóeszközök, évente vagy kétévente cserélni kell őket. Vállalkozóként pedig ott vannak a marketingköltségek (weboldal, hirdetések), a könyvelő díja, az iparűzési adó és a kamarai hozzájárulás.
"A profi felszerelés nem úri hóbort, hanem befektetés; a gyorsabb és pontosabb munka több elégedett ügyfelet és magasabb óradíjat eredményez."
Minta árkalkuláció: Egy átlagos kertfenntartás
Hogy lássuk, hogyan áll össze egy konkrét munka ára, nézzünk egy példát. Tételezzük fel, hogy egy vállalkozót megbíznak egy 600 négyzetméteres, átlagos állapotú magánkert tavaszi rendbetételével. A feladat: fűnyírás, szegélynyírás, sövényigazítás, cserjék metszése, zöldhulladék elszállítása.
| Tétel | Mennyiség / Egység | Egységár (Becsült) | Részösszeg |
|---|---|---|---|
| Kiszállási díj | 1 alkalom | 5 000 Ft | 5 000 Ft |
| Fűnyírás és szegélyezés | 600 m² | 25 Ft / m² | 15 000 Ft |
| Sövényvágás és formázás | 4 munkaóra | 6 500 Ft / óra | 26 000 Ft |
| Metszés (gyümölcsfák, cserjék) | 3 munkaóra | 7 500 Ft / óra | 22 500 Ft |
| Zöldhulladék elszállítása | 3 m³ | 6 000 Ft / m³ | 18 000 Ft |
| Segédanyagok (üzemanyag, zsák) | Átalány | 5 000 Ft | 5 000 Ft |
| Összesen (Bruttó bevétel) | 91 500 Ft |
Ebből a 91 500 forintból a vállalkozónak ki kell fizetnie a segédmunkását (ha van), az üzemanyagot, a lerakóhelyi díjat a zöldhulladékért, és az adókat. Egy ilyen munka jellemzően két embernek egy teljes napját (vagy egy nagyon hosszú fél napját) veszi igénybe.
"Az árajánlatadásnál a legnagyobb hiba a rejtett idők figyelmen kívül hagyása: a pakolás, az utazás és a hulladék lerakása is munkaidő, amit valakinek meg kell fizetnie."
Karrierút és fejlődési lehetőségek
A kertész szakma nem zsákutca. Aki alázattal kezdi a szakmát, az évek alatt komoly karriert építhet. A belépő szintű segédmunkásból szorgalommal és tanulással gépkezelővé, majd önálló szakemberré lehet válni. A mestervizsga megszerzése vagy a szakirányú továbbképzések (pl. növényorvos asszisztens, automata öntözőrendszer építő) azonnal meglátszanak a bérigényben.
Sokan indulnak alkalmazottként, hogy kitanulják a fogásokat és megismerjék a piacot, majd néhány év tapasztalattal és egy kialakult ügyfélkörrel saját vállalkozást indítanak. Mások a közszférában, például botanikus kertekben vagy arborétumokban találnak hivatásra, ahol bár a bérek sokszor kötöttebbek (közalkalmazotti bértábla alapúak), a munkakörnyezet és a szakmai kihívás kárpótolhatja őket. 🌳 A külföldi munkavállalás is opció: Ausztriában vagy Németországban a magyar bérek többszörösét is megkereshetik a jó szakemberek, bár ez életvitelszerű távolléttel jár.
"A papír fontos, de a referencia még fontosabb; egy gyönyörűen fenntartott kert fotója többet ér bármilyen önéletrajznál az új ügyfelek szemében."
FAQ – Gyakran Ismételt Kérdések
Kell-e végzettség ahhoz, hogy kertészként dolgozzak?
Hivatalosan a vállalkozói tevékenységhez vagy a szakmunkás minimálbérhez szükséges a szakirányú végzettség (OKJ vagy szakmajegyzék szerinti képesítés). Segédmunkásként, betanított munkásként végzettség nélkül is el lehet helyezkedni, de a bér ilyenkor az alap minimálbérhez igazodik.
Mennyit keres egy kezdő kertész vállalkozó?
Ez nagyon változó, de az első évben a cél általában a költségek fedezése és az ügyfélkör kiépítése. Reálisan havi nettó 250 000 – 400 000 Ft körüli összegre lehet számítani, ha sikerül elég munkát szerezni, de a bevételek nagy részét érdemes visszaforgatni eszközfejlesztésre.
Megéri-e alkalmazottként dolgozni kertészetben?
Igen, ha a biztonságra törekszel. Alkalmazottként fix fizetést kapsz (télen is, ha jó a munkáltató), fizetik utánad a járulékokat, és nem a te vállad nyomja az ügyfélszerzés vagy a gépjavítás terhe. Kezdőknek mindenképpen ajánlott először alkalmazottként tapasztalatot szerezni.
Milyen extra juttatásokra számíthat egy kertész?
A nagyobb cégeknél gyakori a munkaruha-juttatás, az utazási költségtérítés, esetleg év végi bónusz. Kisebb vállalkozásoknál előfordulhat, hogy a tulajdonos "természetben" is juttat valamit (pl. tűzifa, gyümölcs), vagy rugalmasabb munkaidőt biztosít. A borravaló a lakossági szektorban létező, de nem garantált bevételi forrás.
Hogyan befolyásolja a keresetet a jogosítvány?
A B kategóriás jogosítvány szinte alapkövetelmény, és előnyt jelent a bértárgyalásnál. A C kategória vagy a nehézgép-kezelői jogosítvány (pl. rakodógép, árokásó) drasztikusan megdobhatja a fizetést, mivel ezekkel a képesítésekkel sokkal értékesebb munkát tud végezni a munkavállaló.
Mennyit lehet keresni szezonon kívül?
Télen a kertészeti bevételek 70-90%-kal is csökkenhetnek. Ilyenkor a hóeltakarítás, síkosságmentesítés hozhat pénzt, de ez időjárásfüggő. Sokan ilyenkor végezzük a gépek nagykarbantartását, vagy beltéri növénygondozást, esetleg karácsonyfa-árusítást vállalunk a kieső jövedelem pótlására.
