Mennyibe kerül egy autó átírása Magyarországon? – Útmutató a költségekről és teendőkről

A cikk bemutatja az autó átírás folyamatát Magyarországon, beleértve a költségeket és szükséges teendőket.
37 perc olvasás

Amikor eljön az a pillanat, hogy új autót vásárolunk – legyen az álmaink sportkocsija, egy praktikus családi jármű, vagy épp egy megbízható igásló a mindennapokra –, az öröm és az izgalom mellett szinte azonnal felmerülnek a praktikus kérdések. Az egyik legégetőbb ezek közül, ami sokaknak fejtörést okoz, az, hogy mennyibe kerül az autó átírása Magyarországon, és pontosan milyen lépésekkel jár mindez. Ez a folyamat sokak számára labirintusnak tűnhet a bürokratikus útvesztők és a sokféle költség miatt, pedig valójában, ha tudjuk, mire számítsunk, sokkal gördülékenyebben intézhetjük a dolgokat.

Sokan úgy gondolják, hogy az autó átírása csupán egy adminisztratív teher, egy kötelező kör, amin minél hamarabb túl kell esni. Pedig ennél sokkal többről van szó: ez a folyamat biztosítja, hogy az új jármű ténylegesen a mi tulajdonunkba kerüljön, minden jogi következményével és felelősségével együtt. Nem csupán a költségekre koncentrálunk majd, hanem részletesen bemutatjuk a teljes ügyintézési menetet, a szükséges dokumentumokat, a lehetséges buktatókat, és tippeket adunk ahhoz, hogyan spórolhatunk időt és pénzt.

Ez a részletes útmutató azért készült, hogy Önnek ne kelljen órákat töltenie az interneten való keresgéléssel vagy a hivatalokban való sorban állással információgyűjtés céljából. Itt mindent megtalál egy helyen, ami az autó átírásához szükséges: átláthatóan, érthetően és a legfrissebb információkkal. Célunk, hogy felkészülten és magabiztosan vághasson bele az ügyintézésbe, elkerülve a felesleges stresszt és a váratlan kiadásokat.

Az autó átírása Magyarországon: alapvető tudnivalók

Amikor egy jármű tulajdonosa megváltozik, legyen szó adásvételről, ajándékozásról vagy öröklésről, kötelező elvégezni az úgynevezett átírási folyamatot. Ez nem csupán egy egyszerű adminisztratív formalitás, hanem egy komplex jogi és pénzügyi procedúra, amelynek célja a jármű nyilvántartásba vételének aktualizálása az új tulajdonos nevére. Ennek elmulasztása komoly jogi és anyagi következményekkel járhat, ezért kiemelten fontos a határidők betartása és a pontos ügyintézés.

Miért van szükség az átírásra?

Az autó átírása alapvető jogi kötelezettség, amelynek célja a járművek tulajdonjogának egyértelmű és hivatalos rögzítése. Amikor egy autó gazdát cserél, az új tulajdonosnak kötelessége a járművet a saját nevére átíratni a nyilvántartásban. Ez nem csak a hatóságok számára fontos, hanem a tulajdonosnak is számos előnnyel jár, és védi az érdekeit.

Először is, az átírással válik valaki hivatalosan is a jármű tulajdonosává. Ez azt jelenti, hogy csak ezután gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat, például adhatja el a járművet tovább, vagy vehet fel rá hitelt. Ezen felül, a járművel kapcsolatos felelősség is az új tulajdonosra száll át. Gondoljunk csak a parkolási bírságokra, a gyorshajtási büntetésekre vagy a balesetek utáni jogi következményekre. Ha az autó nincs átírva, ezek a terhek még mindig a korábbi tulajdonost terhelhetik, ami rengeteg kellemetlenséget okozhat.

Másodszor, az átírás elengedhetetlen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) megkötéséhez, ami minden forgalomban lévő járműhöz kötelező. A biztosítási szerződést az új tulajdonosnak kell megkötnie a saját nevére, ami az átírás egyik előfeltétele. E nélkül az autó nem vehet részt jogszerűen a forgalomban.

Végül, az átírás a forgalmi engedély és a törzskönyv aktualizálását is magával vonja, amelyek a jármű legfontosabb azonosító dokumentumai. Ezek hiányában vagy hibás adataival közlekedni szintén szabálysértésnek minősül.

„Az átírás nem csupán egy adminisztratív lépés, hanem a tulajdonjog és a felelősség egyértelmű jogi rendezése, amely mind az eladó, mind a vevő érdekeit szolgálja, és elengedhetetlen a békés közlekedéshez.”

Mikor kell az átírást elintézni?

Az autó átírásának határideje szigorúan szabályozott, és annak betartása kiemelten fontos a későbbi problémák elkerülése érdekében. Az adásvételi szerződés aláírásától számítva 15 nap áll rendelkezésre az ügyintézésre. Ez a 15 napos határidő naptári napokban értendő, tehát a hétvégék és munkaszüneti napok is beleszámítanak.

Fontos tudni, hogy ez a határidő nemcsak a vevőre, hanem az eladóra is vonatkozik bizonyos szempontból. Az eladónak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül be kell jelentenie a változást az okmányirodában vagy a kormányablaknál, illetve elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül. Ezzel igazolja, hogy a jármű már nem az ő tulajdonában van, és elhárítja magáról a további felelősséget. Ha az eladó nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, és a vevő sem íratja át az autót, akkor a bírságok és egyéb terhek továbbra is az eladót fogják terhelni.

A vevő számára a 15 napos határidő elmulasztása komoly következményekkel járhat. A legenyhébb szankció a mulasztási bírság, amelynek összege több tízezer forint is lehet, de súlyosabb esetben a jármű forgalomból való kivonását is elrendelhetik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az autóval nem lehet jogszerűen közlekedni, amíg az átírási folyamat nem zárul le. Ráadásul, az át nem írt autóval kapcsolatos biztosítási eseményeknél is problémák merülhetnek fel, hiszen a biztosítás sem érvényes, ha a tulajdonos adatai nem egyeznek a nyilvántartásban szereplő adatokkal.

„A határidők betartása az átírás során nem csupán egy jogi előírás, hanem a későbbi kellemetlenségek és anyagi terhek elkerülésének záloga, amely mind az eladó, mind a vevő számára nyugalmat biztosít.”

Az átírás folyamata lépésről lépésre

Az autó átírása egy több lépésből álló folyamat, amely során számos dokumentumot kell beszerezni és befizetéseket kell teljesíteni. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az egyes fázisokat, hogy Ön pontosan tudja, mire számíthat.

Az adásvételi szerződés elkészítése

Az adásvételi szerződés az autó átírásának alapköve, hiszen ez a dokumentum igazolja a tulajdonosváltást. Fontos, hogy a szerződés minden jogi előírásnak megfeleljen, és tartalmazza a kötelező elemeket. Egy hiányos vagy hibás szerződés komoly problémákat okozhat az átírás során, akár annak elutasítását is eredményezheti.

A szerződésnek írásos formában kell elkészülnie, és legalább négy eredeti példányban (egy-egy az eladónak és a vevőnek, egy az okmányirodának, egy pedig a biztosítónak). Tartalmaznia kell a felek (eladó és vevő) pontos adatait: teljes név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím, személyi igazolvány és adóazonosító jel. Ezen kívül fel kell tüntetni a jármű azonosító adatait: rendszám, alvázszám, motorszám, gyártmány, típus, hengerűrtartalom, teljesítmény (kW), első forgalomba helyezés dátuma, km óra állása az eladás pillanatában, forgalmi engedély és törzskönyv száma.

Természetesen a vételárnak is szerepelnie kell a szerződésben, mind számokkal, mind betűkkel kiírva. Fontos, hogy a vételár reális legyen, ne térjen el drasztikusan a piaci értéktől, mert ez gyanút kelthet a hatóságoknál, és akár adóellenőrzést is vonhat maga után. A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá az eladó nyilatkozatát, miszerint a jármű per- és tehermentes, valamint a vevő nyilatkozatát, miszerint a járművet megtekintett állapotban, kipróbálás után veszi át. Végül, de nem utolsósorban, a szerződést keltezéssel és mindkét fél, valamint két tanú aláírásával kell hitelesíteni. A tanúk adatait (név, lakcím, aláírás) szintén fel kell tüntetni.

„Az adásvételi szerződés sokkal több, mint egy papír: ez a jogi alapja a tulajdonosváltásnak, ezért minden részletére kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy elkerüljük a későbbi jogi vitákat és az ügyintézési akadályokat.”

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) megkötése

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) megkötése az átírási folyamat egyik kulcsfontosságú eleme, nélküle az autó nem írható át és nem vehet részt jogszerűen a forgalomban. Fontos, hogy a biztosítást még az okmányirodai ügyintézés előtt megkössük, de már az adásvételi szerződés aláírása után.

A KGFB célja, hogy az autóval okozott károkat megtérítse harmadik félnek, így védve a károkozót a jelentős anyagi terhektől. Magyarországon minden forgalomban lévő járműre kötelező érvényű. A biztosítás megkötésekor a biztosító az adásvételi szerződés dátumát tekinti a kockázatviselés kezdetének, ezért célszerű minél hamarabb elintézni. Több biztosító is kínál KGFB-t, érdemes online kalkulátorok segítségével összehasonlítani az ajánlatokat, mivel jelentős különbségek lehetnek az árakban.

A biztosítási szerződés megkötéséhez szükség lesz az adásvételi szerződésre, a vevő személyes adataira, valamint a jármű adataira (rendszám, alvázszám, motorszám stb.). A biztosító által kiállított igazolást (fedezetigazolás vagy kötvény) be kell mutatni az okmányirodában az átírás során. Fontos megjegyezni, hogy az előző tulajdonos KGFB-je az adásvétel pillanatában megszűnik, így az új tulajdonosnak feltétlenül gondoskodnia kell a saját biztosításáról. Ennek elmulasztása nem csak bírságot von maga után, hanem baleset esetén komoly anyagi felelősséggel jár.

„A KGFB nem csupán egy kötelező kiadás, hanem egy alapvető biztonsági háló, amely megvédi Önt a váratlan anyagi terhektől egy esetleges baleset során, és egyben a jogszerű forgalomban való részvétel előfeltétele.”

Eredetiségvizsgálat

Az eredetiségvizsgálat célja, hogy meggyőződjön arról, hogy a jármű azonosító adatai (alvázszám, motorszám) megegyeznek a nyilvántartásban szereplőkkel, és nem történt manipuláció vagy jogellenes beavatkozás. Ez a lépés kötelező minden tulajdonosváltás esetén, és az okmányirodai ügyintézés előtt kell elvégeztetni.

Az eredetiségvizsgálatot az erre feljogosított vizsgálóállomásokon lehet elvégeztetni országszerte. Érdemes előre időpontot foglalni, hogy elkerüljük a felesleges várakozást. A vizsgálat során ellenőrzik a jármű okmányait, azonosító jeleit, és speciális eszközökkel vizsgálják meg, hogy történt-e bármilyen beavatkozás az alvázszámba, motorszámba vagy egyéb azonosító elemekbe. A vizsgálat célja, hogy kiszűrje a lopott, manipulált vagy átalakított járműveket.

Az eredetiségvizsgálat díja fix, és a jármű kategóriájától függ. Személyautók esetében ez az összeg jellemzően 17 000 – 20 000 Ft között mozog, de a pontos összeget az adott vizsgálóállomás díjszabása határozza meg. Fontos, hogy a vizsgálat eredményéről szóló jegyzőkönyvet (ami általában elektronikus formában készül el és a rendszerbe kerül) magunkkal vigyük az okmányirodába, bár sok esetben már online is hozzáférnek a hatóságok. A vizsgálat érvényességi ideje 60 nap, ezen belül kell elvégeztetni az átírást. Ha a vizsgálat során bármilyen szabálytalanságot találnak, az okmányiroda megtagadhatja az átírást, és további vizsgálatokra lehet szükség.

„Az eredetiségvizsgálat nem csupán egy kötelező díj, hanem egy fontos védelmi mechanizmus, amely megóvja Önt attól, hogy egy jogilag kifogásolható, esetleg lopott jármű tulajdonosává váljon, biztosítva a tranzakció tisztaságát.”

Vagyonszerzési illeték befizetése

A vagyonszerzési illeték az autó átírásának legnagyobb költségeleme, amelyet az új tulajdonosnak kell megfizetnie az állam felé. Ez az illeték a tulajdonszerzés után fizetendő, és a jármű teljesítményétől (kW) és korától (első forgalomba helyezés dátuma) függ.

Az illeték számításának alapja a kilowatt (kW) teljesítmény és az életkor. Minél nagyobb a teljesítmény és minél fiatalabb az autó, annál magasabb az illeték összege. Az illeték mértékét egy fix táblázat határozza meg, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján is megtalálhatunk. Fontos megjegyezni, hogy az illeték nem a vételárhoz igazodik, hanem a jármű objektív paramétereihez.

Az illeték befizetésére az okmányirodai ügyintézés során kerül sor, vagy előtte, a NAV által kiállított csekkel. Az okmányirodában bankkártyával vagy készpénzzel is lehet fizetni. Az illeték befizetéséről szóló igazolást be kell mutatni az ügyintézőnek. Ennek elmulasztása esetén az átírás nem történhet meg.

Néhány speciális esetben előfordulhat illetékmentesség vagy kedvezmény, például öröklés, ajándékozás (bizonyos rokoni fokok között), vagy környezetbarát járművek (pl. tisztán elektromos autók) esetén. Ezeket az eseteket külön jogszabályok rendezik, érdemes utána járni, ha a mi esetünk is ide tartozik.

„A vagyonszerzési illeték befizetése az állam felé fizetendő adó jellegű tétel, amely a tulajdonszerzésért cserébe jár, és a jármű paramétereitől függően jelentős tételt képvisel az átírási költségek között.”

Az okmányirodai ügyintézés

Az okmányirodai ügyintézés az átírási folyamat utolsó, de egyben legfontosabb lépése, ahol minden korábbi dokumentumot be kell mutatni, és megtörténik a jármű hivatalos átírása az új tulajdonos nevére. Ezt a folyamatot a kormányablakokban vagy az okmányirodákban lehet elintézni.

Az ügyintézéshez számos dokumentumra lesz szükség. Ezek listája a következő:

  • Személyazonosító igazolvány és lakcímkártya (vagy egyéb érvényes személyazonosító okmány) a vevő részéről.
  • Adásvételi szerződés (eredeti, minden példányban).
  • Forgalmi engedély (eredeti).
  • Törzskönyv (eredeti).
  • Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) fedezetigazolás vagy kötvény.
  • Eredetiségvizsgálat igazolása (elektronikus rendszerben már elérhető, de a papír alapú jegyzőkönyvet is érdemes magunkkal vinni).
  • Vagyonszerzési illeték befizetését igazoló bizonylat (ha nem az okmányirodában fizetünk).
  • Meghatalmazás, ha nem a tulajdonos személyesen intézi az ügyet.

Az ügyintézés során az ügyintéző ellenőrzi a dokumentumok hitelességét és teljességét. Ha minden rendben van, befizetteti a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításának díját (amennyiben ezeket még nem fizettük be). Ezt követően kiállítják az új forgalmi engedélyt és elindítják a törzskönyv postázását az új tulajdonos lakcímére. A törzskönyv általában néhány munkanapon belül érkezik meg postán. Fontos, hogy az okmányirodai ügyintézés során a régi rendszám megtartható, amennyiben az megfelel az előírásoknak, és nem történt rendszámcsere.

„Az okmányirodai ügyintézés az átírási folyamat csúcspontja, ahol a gondos előkészület és a hiánytalan dokumentáció garantálja a zökkenőmentes és gyors ügyintézést, lezárva a tulajdonosváltás hivatalos procedúráját.”

Az autó átírásának költségei részletesen

Az autó átírása Magyarországon több tételből tevődik össze, amelyek együttesen adják ki a végső költséget. Fontos, hogy előre kalkuláljunk ezekkel az összegekkel, hogy ne érjen minket meglepetés. A költségek alapvetően fix díjakból és a jármű paramétereitől függő tételekből állnak.

Vagyonszerzési illeték: a legnagyobb tétel

Ahogy már említettük, a vagyonszerzési illeték az egyik legjelentősebb kiadás az autó átírása során. Ennek összege a jármű teljesítményétől (kW) és életkorától függ. A jogszabályban meghatározott táblázat alapján kerül kiszámításra, ami biztosítja az átláthatóságot, de egyben azt is jelenti, hogy egy erősebb és fiatalabb autó átírása jelentősen drágább lehet.

Az illeték számítási módja a következő:

  • A jármű teljesítménye kilowattban (kW).
  • A jármű gyártási éve és az első forgalomba helyezés dátuma.

Az illeték alapja egy alaptarifa, amihez korrekciós tényezőket alkalmaznak az életkor függvényében. Például, egy 100 kW-os autó esetén az alapilleték magasabb, mint egy 50 kW-os autónál. Ha az autó egy évesnél fiatalabb, a teljes illetéket kell fizetni. Ahogy öregszik a jármű, úgy csökken az illeték mértéke, bizonyos kor után pedig egy minimum összegre korlátozódik. Fontos, hogy a táblázatot mindig az aktuális jogszabályok szerint ellenőrizzük, mivel az összegek időről időre változhatnak.

Nézzünk meg néhány példát a vagyonszerzési illeték kalkulációjára, hogy jobban érzékelhető legyen a különbség:

Jármű teljesítménye (kW) Életkor (év) Vagyonszerzési illeték (Ft)
50 kW 1-3 év 15 000 – 22 500
50 kW 7-10 év 7 500 – 11 250
50 kW 14 év felett 3 000 – 4 500
100 kW 1-3 év 30 000 – 45 000
100 kW 7-10 év 15 000 – 22 500
100 kW 14 év felett 6 000 – 9 000
150 kW 1-3 év 45 000 – 67 500
150 kW 7-10 év 22 500 – 33 750
150 kW 14 év felett 9 000 – 13 500

A fenti táblázatban szereplő összegek tájékoztató jellegűek, a pontos érték mindig az aktuális jogszabályok és a jármű pontos adatai alapján számítandó.

Fontos megjegyezni, hogy az elektromos és a plug-in hibrid járművek bizonyos feltételek mellett illetékmentességet élvezhetnek, ami jelentős megtakarítást jelenthet. Ez egy ösztönző a környezetbarát technológiák elterjedéséhez.

„A vagyonszerzési illeték egy objektív díj, amely a jármű erejét és fiatalságát tükrözi, ezért érdemes előre kalkulálni vele, különösen egy nagyobb teljesítményű vagy újabb autó vásárlása esetén, hogy elkerüljük a váratlan kiadásokat.”

Eredetiségvizsgálat díja

Az eredetiségvizsgálat díja fix tétel, amelyet a jármű kategóriája határoz meg. Ez a díj független a jármű értékétől vagy korától, és azonos típusú járművek esetén azonos.

A díjak a következők:

  • Motorkerékpár: kb. 17 000 Ft
  • Személygépkocsi (1400 cm³ hengerűrtartalomig): kb. 17 000 Ft
  • Személygépkocsi (1401-2000 cm³ hengerűrtartalomig): kb. 18 500 Ft
  • Személygépkocsi (2001 cm³ hengerűrtartalom felett): kb. 20 000 Ft
  • Tehergépkocsi (3,5 tonna össztömegig): kb. 20 000 Ft

Ezek az összegek országosan egységesek, és a vizsgálóállomásoknak ezeket kell alkalmazniuk. A díjat a vizsgálat helyszínén kell befizetni, általában készpénzben vagy bankkártyával. Fontos, hogy a vizsgálat díja nem tartalmazza az esetleges pótvizsgálatok vagy javítások költségét, ha az első vizsgálat során hibát találnak.

„Az eredetiségvizsgálat díja egy előre kalkulálható, fix kiadás, amely a jármű kategóriájától függ, és a tranzakció biztonságának alapvető garanciája, védelmet nyújtva a potenciális csalásokkal szemben.”

Forgalmi engedély és törzskönyv díja

Az új forgalmi engedély és törzskönyv kiállítása szintén fix díjakhoz kötött, amelyek az átírás során fizetendők. Ezek az összegek nem függenek a jármű típusától, korától vagy teljesítményétől.

  • Forgalmi engedély kiállításának díja: 6 000 Ft
  • Törzskönyv kiállításának díja: 6 000 Ft

Ezeket az összegeket az okmányirodai ügyintézés során kell befizetni, általában bankkártyával vagy a helyszínen kiállított csekkel. Fontos, hogy mindkét dokumentum díját meg kell fizetni, hiszen az átírás során mind a forgalmi engedély, mind a törzskönyv aktualizálódik az új tulajdonos adataival.

„A forgalmi engedély és a törzskönyv díja egy kiszámítható, fix költség, amely a jármű legfontosabb azonosító okmányainak aktualizálásáért fizetendő, biztosítva a hivatalos nyilvántartás pontosságát.”

Rendszámcsere és egyéb felmerülő költségek

A rendszámcsere nem minden átírási esetben kötelező, de bizonyos helyzetekben szükségessé válhat, és további költségeket jelent.

Mikor lehet szükség rendszámcserére?

  • Egyedi rendszám igénylése: Ha az új tulajdonos egyedi rendszámot szeretne.
  • Eltulajdonítás vagy elvesztés: Ha a régi rendszámot ellopták vagy elveszett.
  • Sérült rendszám: Ha a régi rendszám olvashatatlanul sérült.
  • Külföldi rendszámról magyarra: Külföldről behozott járművek esetén.
  • Új típusú rendszám igénylése: Ha az új tulajdonos a 2022-es változások után bevezetett új típusú rendszámot szeretné (pl. HU-s jelzésű).

A rendszámcsere díja a következő:

  • Normál rendszámtábla (párban): 8 500 Ft
  • Regisztrációs matrica: 1 500 Ft
  • Egyedi rendszám esetén: Az ár jelentősen magasabb lehet, akár több százezer forint is.

Egyéb lehetséges költségek:

  • Közjegyzői díj: Ha a szerződés közjegyző előtt készül (nem kötelező, de egyes esetekben ajánlott).
  • Meghatalmazás díja: Ha nem személyesen intézzük az ügyet, és a meghatalmazást közjegyző hitelesíti (nem kötelező).
  • Postaköltség: Ha a törzskönyvet postán kapjuk (ez általában benne van az alapdíjban).
  • KGFB díja: Ez egy folyamatos költség, de az első díj befizetése az átírás előtt szükséges.

Ezek a tételek nem minden esetben merülnek fel, de érdemes tudni róluk, hogy felkészüljünk a lehetséges kiadásokra. A KGFB díja az autó típusától, a tulajdonos bonus-malus besorolásától és a biztosító ajánlatától függően jelentősen eltérhet.

„A rendszámcsere és az egyéb felmerülő költségek opcionálisak, de bizonyos esetekben elkerülhetetlenek, ezért fontos figyelembe venni őket az átírási költségvetés tervezésekor, különösen, ha egyedi igényeink vannak.”

Összesített költségkalkuláció

Az átírás teljes költsége tehát több elemből tevődik össze, amelyek közül a vagyonszerzési illeték a legváltozatosabb tétel. Az alábbi táblázatban bemutatunk néhány példát, hogy jobban érzékelhető legyen a teljes költség.

Költségtípus Példa 1: Kisebb, idősebb autó (50 kW, 10+ év) Példa 2: Közepes, fiatalabb autó (100 kW, 5 év) Példa 3: Erősebb, új autó (150 kW, 1 év)
Vagyonszerzési illeték kb. 5 000 – 10 000 Ft kb. 25 000 – 35 000 Ft kb. 60 000 – 80 000 Ft
Eredetiségvizsgálat díja 17 000 Ft 18 500 Ft 20 000 Ft
Forgalmi engedély díja 6 000 Ft 6 000 Ft 6 000 Ft
Törzskönyv díja 6 000 Ft 6 000 Ft 6 000 Ft
Összesen (minimum) 34 000 Ft 55 500 Ft 92 000 Ft
KGFB (éves díj, becsült) 40 000 – 80 000 Ft 50 000 – 100 000 Ft 60 000 – 120 000 Ft
Rendszámcsere (opcionális) 10 000 Ft 10 000 Ft 10 000 Ft

A KGFB díja és a rendszámcsere opcionális, és nagyban függ a körülményektől, ezért az "Összesen" sor csak a kötelező átírási díjakat tartalmazza.

Ez a táblázat rávilágít arra, hogy egy autó átírása jelentős anyagi terhet róhat a vevőre, ezért fontos, hogy ezeket az összegeket beépítsük a járművásárlás költségvetésébe. Érdemes minden tételt gondosan átgondolni és előre kalkulálni, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket.

„Az átírás teljes költsége egy mozaikszerű kép, amelynek minden darabja fontos, de a legnagyobb hatással a vagyonszerzési illeték van, ezért a költségvetés tervezésekor kiemelt figyelmet érdemel a jármű teljesítménye és kora.”

Gyakori buktatók és tippek az autó átírása során

Az autó átírása során számos olyan helyzet adódhat, ami megnehezítheti a folyamatot, vagy extra költségeket okozhat. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb buktatókat és hasznos tippeket adunk, hogyan kerülhetjük el őket.

Mire figyeljünk az adásvételkor?

Az adásvételi szerződés megkötése az első és az egyik legkritikusabb lépés. Itt dől el sok minden, ami az átírás során felmerülhet.

  • Szerződés hitelessége és teljessége: Mindig győződjünk meg arról, hogy a szerződés minden kötelező elemet tartalmaz, és a felek adatai pontosak. 📝 Használjunk megbízható adásvételi szerződés mintát, amelyet akár online is letölthetünk. Ne feledkezzünk meg a két tanú aláírásáról sem, akiknek adatait is fel kell tüntetni.
  • Eladó hitelessége: Ellenőrizzük az eladó személyazonosságát, és győződjünk meg róla, hogy ő a jármű tulajdonosa (a törzskönyv alapján). Ha nem ő a tulajdonos, csak meghatalmazott, akkor a meghatalmazás érvényességét is ellenőrizzük.
  • Jármű állapota és előélete: Vásárlás előtt mindig alaposan vizsgáljuk meg az autót, akár független szakértő bevonásával is. Kérjünk le online előéleti lekérdezést (pl. Jármű Szolgáltatási Platformon keresztül), hogy ellenőrizzük a kilométeróra állását, a korábbi káreseményeket és a műszaki vizsgák adatait. Ez segít elkerülni a rejtett hibák miatti későbbi kellemetlenségeket és vitákat.
  • Vételár: A szerződésben szereplő vételárnak reálisnak kell lennie. Ha az ár feltűnően alacsony, az gyanút kelthet a hatóságoknál, és akár adóellenőrzést is vonhat maga után.
  • Fizetési mód: Ragaszkodjunk az átutalásos fizetéshez, vagy ha készpénzzel fizetünk, kérjünk mindenképpen átvételi elismervényt.

„Az adásvétel pillanata a bizalom és az ellenőrzés kettős játéka; a gondosan elkészített szerződés és a jármű alapos átvizsgálása a legjobb garancia a problémamentes átírásra és a későbbi elégedettségre.”

Milyen dokumentumokra lesz szükség?

Az okmányirodai ügyintézéshez szükséges dokumentumok listája hosszúnak tűnhet, de ha mindent előkészítünk, az ügyintézés sokkal gyorsabb lesz. Íme egy ellenőrző lista:

  • Személyazonosító igazolvány és lakcímkártya (vagy egyéb érvényes személyazonosító okmány).
  • Adásvételi szerződés (eredeti, minden példányban).
  • Forgalmi engedély (eredeti).
  • Törzskönyv (eredeti).
  • Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) fedezetigazolás vagy kötvény.
  • Eredetiségvizsgálat igazolása (jegyzőkönyv, bár már gyakran elektronikus úton is hozzáférhető).
  • Vagyonszerzési illeték befizetését igazoló bizonylat (ha előre befizettük).
  • Meghatalmazás (ha nem személyesen járunk el).
  • Céges vásárlás esetén: Cégkivonat, aláírási címpéldány, képviseletre jogosult személy személyazonosító okmányai.

Érdemes minden dokumentumról fénymásolatot is készíteni, bár az okmányirodákban gyakran van lehetőség másolásra.

„A dokumentumok hiánytalan és rendezett előkészítése nem csupán időt spórol, hanem a zökkenőmentes ügyintézés alapja, elkerülve a felesleges köröket és a bosszúságot az okmányirodában.”

Az online ügyintézés lehetőségei

A technológia fejlődésével egyre több adminisztratív feladat intézhető online, ami nagyban megkönnyíti az életünket. Az autó átírása során is vannak olyan lépések, amelyeket digitálisan is elvégezhetünk, de a teljes folyamat továbbra is személyes megjelenést igényel az okmányirodában.

  • Ügyfélkapu: Az Ügyfélkapun keresztül számos, az átíráshoz kapcsolódó információt lekérdezhetünk, és bizonyos bejelentéseket is megtehetünk. Az eladó például az Ügyfélkapun keresztül jelentheti be a jármű eladását a 8 napos határidőn belül, ezzel igazolva, hogy a jármű már nem az ő tulajdonában van. A vevő is ellenőrizheti a jármű adatait a Jármű Szolgáltatási Platformon (JSZP) keresztül, ami hasznos lehet az adásvétel előtt.
  • KGFB kalkuláció és megkötés: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást ma már szinte teljes egészében online is megköthetjük. Számos online kalkulátor segít összehasonlítani a biztosítók ajánlatait, és a kiválasztott biztosítónál azonnal meg is köthetjük a szerződést. A fedezetigazolást általában emailben kapjuk meg, amit kinyomtatva vihetünk magunkkal az okmányirodába.
  • Időpontfoglalás: Az okmányirodákba és kormányablakokba gyakran lehet online időpontot foglalni, ami jelentősen csökkenti a várakozási időt. Érdemes élni ezzel a lehetőséggel, különösen a nagyobb városokban, ahol hosszú sorok alakulhatnak ki.

Bár a teljes átírási folyamat még nem teljesen digitalizált, az online lehetőségek kihasználásával jelentős időt spórolhatunk és hatékonyabbá tehetjük az ügyintézést.

„Az online eszközök és platformok okos használata forradalmasítja az ügyintézést, lehetővé téve, hogy a KGFB megkötésétől az időpontfoglalásig számos lépést kényelmesen, otthonról intézhessünk, felgyorsítva a teljes átírási folyamatot.”

Mi történik, ha késünk az átírással?

A 15 napos határidő elmulasztása komoly jogi és anyagi következményekkel járhat. Fontos, hogy ezt a határidőt komolyan vegyük, és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy időben elintézzük az átírást.

  • Mulasztási bírság: A leggyakoribb szankció a mulasztási bírság, amelyet a Kormányhivatal szab ki. Ennek összege több tízezer forint is lehet, és a késedelem mértékétől függően változhat. Minél tovább késlekedünk, annál nagyobb eséllyel számíthatunk magasabb bírságra.
  • A jármű forgalomból való kivonása: Súlyosabb esetben, ha a késedelem indokolatlanul hosszú, a hatóságok elrendelhetik a jármű ideiglenes forgalomból való kivonását. Ez azt jelenti, hogy az autóval nem lehet jogszerűen közlekedni, amíg az átírási folyamat nem zárul le és a forgalomból való kivonás feloldásra nem kerül. A forgalomból való kivonás feloldása további adminisztrációval és költségekkel járhat.
  • Biztosítási problémák: Ha az autó nincs átírva, és a KGFB sem az új tulajdonos nevén van, egy esetleges baleset során komoly problémák merülhetnek fel. A biztosító megtagadhatja a kártérítést, és az összes költség az új, de hivatalosan még nem tulajdonos személyt terhelheti.
  • Jogi viták: Az átírás elmulasztása jogi vitákat is okozhat az eladóval, különösen, ha a járművel kapcsolatos bírságok vagy egyéb terhek még mindig az ő nevére érkeznek.

Érdemes tehát az átírási folyamatot prioritásként kezelni, és azonnal elintézni az adásvételi szerződés aláírása után. Ha valamilyen okból mégis késedelembe esnénk, minél hamarabb pótoljuk az elmaradást, és vegyük fel a kapcsolatot a hatóságokkal.

„A határidők be nem tartása nem csupán egy apró mulasztás, hanem egy kapu a felesleges bírságoknak, a jogi bonyodalmaknak és a jármű forgalomból való kivonásának, ezért az azonnali ügyintézés kulcsfontosságú a nyugodt autózáshoz.”

Különleges esetek az autó átírása során

Az átírási folyamat általános szabályai mellett léteznek olyan speciális helyzetek, amelyek eltérő vagy kiegészítő lépéseket igényelnek. Fontos tisztában lenni ezekkel, ha a mi esetünk is ide tartozik.

Használt autó külföldről történő behozatalakor

Külföldről behozott használt autók esetén az átírási folyamat jelentősen bonyolultabb és több lépésből áll, mint egy belföldi adásvétel esetén.

  • Vámkezelés és regisztrációs adó: Az Európai Unión kívülről behozott autók esetén vámkezelésre van szükség. Az EU-n belülről behozott járműveknél is fizetni kell a regisztrációs adót, amelynek összege a jármű környezetvédelmi besorolásától, hengerűrtartalmától és korától függ. Ezt a NAV-nál kell befizetni.
  • Műszaki vizsga: A külföldi járműveknek Magyarországon érvényes műszaki vizsgával kell rendelkezniük. Ha a külföldi vizsga nem honosítható, vagy lejárt, új műszaki vizsgát kell csináltatni. Ez a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) vagy vizsgáztató állomásokon végezhető el.
  • Honosítás: Az EU-n belülről behozott járművek esetében a külföldi okmányokat honosítani kell, ami azt jelenti, hogy a magyar szabványoknak megfelelő forgalmi engedélyt és törzskönyvet állítanak ki.
  • Eredetiségvizsgálat: Természetesen külföldről behozott autók esetén is kötelező az eredetiségvizsgálat.
  • Rendszámtábla igénylése: Mivel a külföldi rendszám nem használható Magyarországon, új magyar rendszámtáblát kell igényelni, ami további költséget jelent.

A külföldről behozott autók átírása tehát komplexebb, több hivatalt érint, és jelentősen magasabb költségekkel járhat, mint egy belföldi vásárlás. Érdemes minden lépést alaposan megtervezni és a szükséges dokumentumokat időben beszerezni.

„Külföldről behozott járművek esetén az átírás egy komplexebb, többdimenziós feladat, amely a honosítástól a regisztrációs adón át az új rendszám igényléséig számos egyedi lépést foglal magában, alapos előkészületet igényelve.”

Öröklés vagy ajándékozás esetén

Az öröklés vagy ajándékozás útján szerzett járművek átírása bizonyos szempontból eltér az adásvételtől, különösen az illetékszabályok tekintetében.

  • Illetékmentesség: Közeli hozzátartozók (egyenes ági rokonok, házastársak) közötti ajándékozás vagy öröklés esetén általában illetékmentesség érvényesül a vagyonszerzési illeték alól. Fontos azonban, hogy ezt az illetékmentességet az okmányirodában igazolni kell (pl. öröklési bizonyítvány, ajándékozási szerződés).
  • Szükséges dokumentumok:
    • Öröklés esetén: Végleges és jogerős hagyatéki végzés, személyazonosító okmányok, forgalmi engedély, törzskönyv.
    • Ajándékozás esetén: Ajándékozási szerződés (két tanúval hitelesítve), személyazonosító okmányok, forgalmi engedély, törzskönyv.
  • Eredetiségvizsgálat: Fontos megjegyezni, hogy az eredetiségvizsgálat öröklés és ajándékozás esetén is kötelező, annak ellenére, hogy nincs vételár. Ez alól csak nagyon speciális esetekben van kivétel.
  • KGFB: Az új tulajdonosnak öröklés vagy ajándékozás esetén is meg kell kötnie a saját nevére szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

Bár az illetékmentesség jelentős megtakarítást jelenthet, a többi átírási lépés (eredetiségvizsgálat, KGFB, okmányirodai ügyintézés) továbbra is érvényes, és azok díjait meg kell fizetni.

„Az öröklés és az ajándékozás különleges jogi helyzetet teremt az átírás során, amely az illetékmentesség lehetőségével kedvezményesebbé teheti a folyamatot, de a többi adminisztratív és biztonsági lépés továbbra is kötelező érvényű marad.”

Változások az átírás szabályaiban

A jogszabályok és az adminisztratív eljárások időről időre változhatnak, ezért mindig érdemes tájékozódni az aktuális előírásokról az átírás megkezdése előtt. A legfrissebb információk a Kormányhivatalok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) hivatalos honlapjain érhetők el.

Példaként említhető a rendszámtáblák változása, amely 2022-ben lépett életbe. Az új típusú rendszámok bevezetése nem teszi kötelezővé a régebbi rendszámok cseréjét, de lehetőséget ad a váltásra, ami plusz költséget jelent. Az elektromos és plug-in hibrid járművekkel kapcsolatos illetékmentesség is egy viszonylag újabb szabályozás, amely a környezetbarát autók elterjedését segíti.

Fontos, hogy az átírási folyamat megkezdése előtt mindig ellenőrizzük az aktuális jogszabályokat és díjszabásokat, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket és a felesleges köröket. A változások nyomon követése segíthet abban, hogy a legmegfelelőbb és legköltséghatékonyabb módon intézzük az ügyeinket.

„A jogszabályok dinamikus természete megköveteli az állandó tájékozódást; az átírás előtt mindig ellenőrizzük az aktuális szabályokat és díjszabásokat a hivatalos forrásokból, hogy naprakészen és felkészülten vághassunk bele az ügyintézésbe.”

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Meddig érvényes az adásvételi szerződés?

Az adásvételi szerződés önmagában nem jár le, de az átírásra vonatkozó 15 napos határidő az aláírás dátumától számítva kezdődik. Ha ezen belül nem íratja át az autót a vevő, mulasztási bírságra számíthat.

Megtarthatom a régi rendszámot?

Igen, általában megtartható a régi rendszám, amennyiben az megfelel az aktuális előírásoknak és olvasható. Rendszámcserére csak speciális esetekben van szükség (pl. elvesztés, sérülés, egyedi rendszám igénylése, külföldről behozott autó).

Szükséges-e az eladó jelenléte az okmányirodában?

Nem, az eladó jelenléte nem szükséges az okmányirodai ügyintézéshez, amennyiben az adásvételi szerződés szabályosan elkészült, és az eladó a 8 napon belül bejelentette az eladást az Ügyfélkapun keresztül vagy személyesen.

Mit tegyek, ha elfelejtettem átíratni az autót 15 napon belül?

Minél hamarabb keresse fel a kormányablakot vagy okmányirodát, és intézze el az átírást. Számolnia kell mulasztási bírsággal, és súlyosabb esetben a jármű forgalomból való kivonása is szóba jöhet.

Lehet-e online intézni az autó átírását?

Részben igen. A KGFB online megköthető, és az okmányirodai időpontfoglalás is lehetséges online. Azonban a teljes átírási folyamat, beleértve a dokumentumok bemutatását és a díjak befizetését, továbbra is személyes megjelenést igényel a kormányablakban vagy okmányirodában.

Mennyi idő alatt készül el a forgalmi engedély és a törzskönyv?

A forgalmi engedélyt általában azonnal kiállítják az okmányirodában az ügyintézés során. A törzskönyvet postán küldik ki az új tulajdonos lakcímére, ami általában néhány munkanapot vesz igénybe.

Mi van, ha az eredetiségvizsgálat során hibát találnak?

Ha az eredetiségvizsgálat során manipulációra vagy szabálytalanságra utaló jeleket találnak, az okmányiroda megtagadhatja az átírást, és az ügyet további vizsgálatra továbbíthatják a hatóságok felé. Ez az autó lefoglalását is eredményezheti.

Kell-e KGFB-t kötnöm, ha nem használom az autót azonnal?

Igen, a KGFB megkötése kötelező az átíráshoz, függetlenül attól, hogy azonnal használatba veszi-e az autót. A biztosítási fedezetigazolás nélkül az átírás nem történhet meg.

Milyen különbségek vannak céges autó átírásakor?

Céges autó átírásakor szükség van a cégkivonatra, az aláírási címpéldányra, és a képviseletre jogosult személy személyazonosító okmányaira. Ezen kívül az eljáró személynek meghatalmazással kell rendelkeznie, ha nem ő a cégjegyzésre jogosult vezető.

Mi a teendő, ha eladom az autómat?

Az eladónak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül be kell jelentenie a tulajdonosváltást az okmányirodában, a kormányablaknál vagy az Ügyfélkapun keresztül. Ezzel mentesül a járművel kapcsolatos további felelősség alól.

Cikk megosztása
ÁrBázis
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.