Mennyibe kerül egy alapítvány létrehozása Magyarországon?

Sokan érezhetjük úgy, hogy van egy ügy, egy cél, egy közösségi probléma, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Talán szeretnénk segíteni a rászorulókon, támogatni a művészetet, óvni a környezetet, vagy épp egy tudományos kutatást előmozdítani. A szándék nemes, az elhivatottság pedig határtalan. Azonban az első gyakorlati kérdés, ami felmerül, gyakran a pénzügyekhez kapcsolódik: vajon mennyibe kerül egy alapítvány létrehozása Magyarországon? Ez a kérdés sokak számára tűnhet elrettentőnek, pedig a megfelelő információk birtokában sokkal átláthatóbbá válik a folyamat.

Az alapítvány egy olyan jogi forma, amely lehetővé teszi, hogy egy meghatározott célt, gyakran közérdekűt, hosszú távon és szervezett keretek között szolgáljunk. Nem egy vállalkozás, amely profitot termelne, sokkal inkább egy eszköz a közjó szolgálatában, vagy egy magáncél (nem személyes haszonszerzésre irányuló) megvalósítására. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, nem elég csupán a bejegyzési díjakat figyelembe venni; meg kell érteni a teljes folyamatot, a kezdeti jogi lépésektől a fenntartási költségekig, és azt is, hogy milyen előnyökkel járhat egy ilyen struktúra.

Ez az írás arra vállalkozik, hogy a legapróbb részletekig bemutassa, mire számíthat az, aki alapítványt szeretne létrehozni Magyarországon. Nemcsak a közvetlen pénzügyi kiadásokat vesszük górcső alá, hanem a járulékos költségeket, a lehetséges buktatókat és a hosszú távú fenntartás szempontjait is. Segítünk eligazodni a jogi útvesztőben, rávilágítunk a rejtett költségekre, és gyakorlati tanácsokkal látjuk el, hogy a nemes szándékból valóság lehessen, anélkül, hogy a pénzügyi kérdések elriasztanák. Így a végére egy átfogó képet kap arról, hogy valójában mennyibe kerül egy alapítvány létrehozása Magyarországon, és hogyan tervezheti meg ezt a fontos lépést.

Az alapítvány fogalma és célja Magyarországon

Amikor valaki azon gondolkodik, hogy egy alapítványt hozzon létre, az első és legfontosabb lépés a jogi forma megértése. Az alapítvány egy jogi személyiségű szervezet, amelyet az alapító vagy alapítók egy meghatározott, tartós cél elérésére hoznak létre, azáltal, hogy vagyont rendelnek e cél javára. Ez a vagyon elkülönül az alapító vagyonától, és kizárólag az alapító okiratban rögzített célokra fordítható. Fontos kiemelni, hogy az alapítvány működése nem irányulhat gazdasági tevékenység végzésére, mint elsődleges célra, és nem oszthat fel profitot a tagjai között, hiszen nincsenek tagjai.

Miért érdemes alapítványt létrehozni? A válasz egyszerű: ha valaki hosszú távon, szervezett keretek között, átláthatóan és ellenőrizhetően szeretne egy nemes ügyet szolgálni. Legyen szó oktatásról, egészségügyről, kultúráról, sportról, szociális segítségről vagy épp környezetvédelemről, az alapítvány stabil és megbízható keretet biztosít. Lehetőséget ad adományok gyűjtésére, pályázatokon való részvételre, és a közösség bizalmának megnyerésére, hiszen működése szigorú jogi szabályokhoz kötött.

Az alapítvány jogi természete szigorú. Az alapító okiratban pontosan meg kell határozni az alapítvány nevét, székhelyét, célját, az alapító(k)at, az alapítványi vagyont, valamint a kezelő szervet, ami általában a kuratórium. A kuratórium felel az alapítvány működéséért és a célok megvalósításáért, az alapító okirat és a hatályos jogszabályok betartásával. Az alapítvány létrehozásának folyamata a bírósági nyilvántartásba vétellel zárul, ami jogi személyiséggel ruházza fel.

Közhasznúság és annak jelentősége: Az alapítványok döntő többsége közhasznú jogállás megszerzésére törekszik. A közhasznú jogállás azt jelenti, hogy az alapítvány olyan tevékenységet végez, amely a társadalom egésze vagy egy jelentős része számára hasznos, és amelynek finanszírozása részben vagy egészben az állami költségvetésből, illetve adományokból történik. Ennek a státusznak számos előnye van, többek között adókedvezmények, pályázati lehetőségek, és a közbizalom növelése. A közhasznúvá minősítés azonban szigorú feltételekhez kötött, és folyamatos megfelelést igényel.

„Az alapítvány létrehozása nem csupán egy jogi aktus, hanem egy elköteleződés a jövő iránt, egy befektetés a közösségbe, amelynek gyümölcseit sokan élvezhetik majd.”

Az alapítvány létrehozásának jogi lépései és azok költségei

Az alapítvány létrehozása egy többlépcsős jogi folyamat, amely bizonyos kiadásokkal jár. Ahhoz, hogy pontosan lássuk, mennyibe kerül egy alapítvány létrehozása Magyarországon, részletesen meg kell vizsgálnunk ezeket a lépéseket és az associated költségeket.

Az alapító okirat elkészítése az első és talán legfontosabb lépés. Ez a dokumentum az alapítvány "alkotmánya", amely rögzíti annak minden lényeges elemét: a nevet, székhelyet, célt, az alapítói vagyont, a kuratórium összetételét és működési szabályait.

• Ügyvédi díjak: Az alapító okiratot kizárólag ügyvéd ellenjegyezheti, így az ügyvédi díj elkerülhetetlen kiadás. Ennek mértéke változó, függ az ügyvéd tapasztalatától, az alapítvány bonyolultságától és a szolgáltatás tartalmától (pl. tanácsadás, további dokumentumok elkészítése). Egy egyszerűbb alapítvány esetében 80.000 – 250.000 forint között mozoghat, de bonyolultabb, speciális célú alapítványoknál elérheti a 300.000 – 500.000 forintot, vagy akár többet is. Ez az egyik legnagyobb egyszeri költségtétel az alapítás során.
• Közjegyzői díjak (ha szükséges): Bár az alapító okiratot az ügyvéd ellenjegyzi, bizonyos esetekben, például ha külföldi alapító is van, vagy ha az alapító okiratban ingatlannal kapcsolatos rendelkezések szerepelnek, közjegyzői okiratba foglalásra is szükség lehet. A közjegyzői díjakat jogszabály határozza meg, és az ügyérték (pl. az alapítványi vagyon) függvényében változnak. Ez további tízezres nagyságrendű kiadást jelenthet.

A bírósági bejegyzési eljárás a következő kritikus szakasz. Az alapítvány jogi személyiségét a területileg illetékes törvényszék általi nyilvántartásba vételével nyeri el.

• Illetékek: Az alapítvány bírósági bejegyzéséért illetéket kell fizetni. Ez egy fix díj, amelynek összege jelenleg 15.000 forint. Ezt az összeget az eljárás megindításakor kell megfizetni.
• Közzétételi díjak: A bejegyzett alapítvány adatait a Civil Törvényben meghatározott módon közzé kell tenni. A Civil Információs Portálon történő közzététel díjmentes, de ha valaki egyéb hirdetményt, közleményt szeretne megjelentetni, annak lehetnek költségei, bár ez az alapítási folyamat kötelező részét ritkán képezi. A bírósági bejegyzésről szóló végzés közzététele is díjmentes.

Székhely biztosítása: Minden alapítványnak rendelkeznie kell bejegyzett székhellyel. Ez lehet az alapító magánlakása (ha megfelel a jogszabályi feltételeknek), egy bérelt iroda, vagy egy székhelyszolgáltató által biztosított cím.

• Ha az alapító saját ingatlana a székhely, akkor nincsenek közvetlen költségek, de figyelembe kell venni a fenntartással és az esetleges adókkal kapcsolatos kiadásokat.
• Ha bérlésről van szó, a bérleti díj havi rendszeres kiadás.
• A székhelyszolgáltatás egy népszerű opció, különösen a kisebb, kezdeti alapítványok számára. Ennek díja havi 5.000 – 15.000 forint között mozoghat, és számos adminisztratív szolgáltatást is magában foglalhat (pl. postai küldemények kezelése).

„A jogi előkészítés nem luxus, hanem a stabilitás alapja. Egy jól megírt alapító okirat és a precíz bírósági bejegyzés megóvja az alapítványt a jövőbeli jogi problémáktól, és biztosítja a célok zavartalan megvalósítását.”

Adminisztratív és működési költségek a kezdeti időszakban

Az alapítvány létrehozása nem ér véget a bírósági bejegyzéssel. Ahhoz, hogy az alapítvány valóban működőképes legyen és elérje céljait, számos adminisztratív és működési költséggel kell számolni, különösen a kezdeti időszakban. Ezek a kiadások gyakran kevésbé nyilvánvalóak, mint az ügyvédi díjak, de elengedhetetlenek a zavartalan működéshez.

Bankszámlanyitás és fenntartás: Minden jogi személynek, így az alapítványnak is rendelkeznie kell saját bankszámlával.

• A bankszámlanyitás egyes bankoknál ingyenes, másoknál egyszeri díjat számolhatnak fel, ami jellemzően néhány ezer forint.
• A bankszámla fenntartása azonban havi díjjal jár, ami banktól és csomagtól függően változik. Ez általában 1.500 – 5.000 forint/hó között mozoghat, plusz a tranzakciós díjak (átutalások, készpénzfelv), amelyek a forgalom függvényében adódnak hozzá. Érdemes alaposan összehasonlítani a banki ajánlatokat, mivel jelentős különbségek lehetnek.

Könyvelési és adózási feladatok: Az alapítványok is adóalanyok, és könyvelési kötelezettségeik vannak, még akkor is, ha nem végeznek gazdasági tevékenységet.

• Könyvelő díja: Egy alapítvány könyvelése speciális tudást igényel a civil szervezetekre vonatkozó szabályok miatt. Egy megbízható könyvelő elengedhetetlen. A havi könyvelési díj mértéke függ az alapítvány forgalmától, a tranzakciók számától és attól, hogy közhasznú-e az alapítvány. Egy kisebb, kevés tranzakcióval rendelkező alapítvány esetében havi 15.000 – 30.000 forinttól indulhat, de nagyobb, aktívabb alapítványoknál ez az összeg magasabb is lehet. Az éves beszámoló elkészítése külön díjazás alá eshet.
• Adótanácsadás: Bár a könyvelő is ad tanácsokat, komplexebb adózási kérdésekben, például pályázatok, adományok, vagy speciális tevékenységek adózása kapcsán érdemes lehet adótanácsadót is igénybe venni. Ennek díja eseti alapon vagy óradíjban kerül felszámolásra, és változó lehet.

Székhelyszolgáltatás (ha nincs saját): Ahogy korábban említettük, a székhelyszolgáltatás egy kényelmes és költséghatékony megoldás lehet.

• Ennek havi díja 5.000 – 15.000 forint között mozoghat, és magában foglalhatja a postai levelek átvételét, szkennelését és továbbítását, valamint cégtábla kihelyezését. Ez a díj rendszeres kiadásként jelentkezik.

Egyéb adminisztratív kiadások: Számos kisebb, de mégis szükséges kiadás merülhet fel, különösen a kezdeti időszakban.

• Honlap domain név regisztráció és webtárhely: Ha az alapítvány szeretne online jelenlétet, ami ma már szinte elengedhetetlen, akkor szüksége lesz egy domain névre (éves díj: 3.000 – 8.000 Ft) és egy webtárhelyre (éves díj: 5.000 – 20.000 Ft).
• Honlap fejlesztés: Egy egyszerű, informatív honlap elkészítése is jelentős költség lehet, ha külső fejlesztőt bízunk meg (50.000 – 300.000 Ft, de akár több is, komplexitástól függően).
• Irodaszerek, nyomtatványok: Bár a digitális világban élünk, még mindig szükség lehet nyomtatványokra, borítékokra, papírra és egyéb irodaszerekre.
• Kommunikációs költségek: Telefon, internet előfizetés (ha van külön iroda), vagy a kuratóriumi tagok saját kommunikációs eszközeinek használata.

„Az alapítvány működtetése nem csak a nagy gesztusokról szól, hanem a mindennapi, aprólékos odafigyelésről és a költséghatékony adminisztrációról is, ami hosszú távon biztosítja a stabilitást és az eredményességet.”

Az alapítványi vagyon és annak jelentősége

Az alapítványi vagyon az alapítvány lényegének alapköve, hiszen ez az az anyagi bázis, amely lehetővé teszi a célok elérését. Az alapítvány létrehozásakor az alapítónak vagy alapítóknak egy meghatározott összeget vagy vagyontárgyat kell az alapítvány rendelkezésére bocsátaniuk. Ez a vagyon elkülönül az alapító személyes vagyonától, és kizárólag az alapító okiratban rögzített célokra fordítható.

A minimális induló vagyon követelménye: A magyar jogszabályok nem határoznak meg konkrét minimális összeget az alapítványi induló vagyonra vonatkozóan. Ez elsőre megnyugtatóan hangozhat, de valójában egy felelősségteljes döntést igényel az alapítótól. A Polgári Törvénykönyv csupán annyit ír elő, hogy az alapítványi vagyonnak alkalmasnak kell lennie az alapítvány céljának tartós megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy az alapítónak reálisan fel kell mérnie, mekkora összeg szükséges ahhoz, hogy az alapítvány el tudja kezdeni a működését és meg tudja valósítani a kitűzött célokat, legalábbis kezdetben.

• Gyakorlatban ez az összeg általában legalább 100.000 – 500.000 forint szokott lenni pénzben, de lehet ingóság, ingatlan, értékpapír vagy akár szellemi tulajdon is, amelynek értékét meg kell határozni.
• Fontos megjegyezni, hogy az alapítványi vagyon nem azonos a működési költségekkel, bár fedezheti azokat. Az alapítvány célja a vagyon felhasználása, de a vagyon állagának megőrzése is fontos szempont lehet.

Vagyonkezelés és befektetés: Az alapítványi vagyon kezeléséért a kuratórium felel. A vagyonkezelésnek prudensnek és az alapítvány céljaival összhangban lévőnek kell lennie.

• A vagyon befektethető, de a befektetéseknek biztonságosnak és az alapítvány kockázatvállalási képességével arányosnak kell lenniük. A cél nem a minél nagyobb profit elérése, hanem a vagyon értékének megőrzése és gyarapítása, hogy az alapítvány hosszú távon is fenn tudja tartani tevékenységét.
• A vagyonkezeléssel kapcsolatosan felmerülhetnek díjak (pl. banki befektetési tanácsadás, alapkezelési díjak), amelyek szintén az alapítvány költségei közé tartoznak.

A vagyon felhasználása a célok elérésére: Az alapítványi vagyon elsődleges célja az alapító okiratban meghatározott célok megvalósítása.

• Ez lehet közvetlen támogatás (pl. ösztöndíjak, adományok), projektek finanszírozása, vagy az alapítvány működési költségeinek fedezése.
• A vagyon felhasználásáról a kuratórium dönt, az alapító okiratban rögzített keretek között, és arról éves szinten beszámolót kell készíteni, amelyet a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni. Ez biztosítja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

„Az alapítványi vagyon nem csupán egy szám a bankszámlán, hanem a jövőbe vetett bizalom, egy ígéret, amelyet az alapító tesz a közösségnek. Felelős kezelése és célzott felhasználása alapvető a sikerhez.”

Közhasznúsági státusz megszerzése és annak költségei

Sok alapító célja, hogy alapítványa közhasznú jogállást szerezzen, hiszen ez számos előnnyel jár. Azonban fontos tudni, hogy a közhasznúvá minősítés nem automatikus, és bizonyos feltételekhez, valamint költségekhez kötött.

A közhasznú jogállás előnyei: A közhasznú alapítványok jelentős előnyöket élvezhetnek a nem közhasznúakkal szemben. Ezek közé tartoznak:

• Adókedvezmények: Különféle adókedvezmények, például a társasági adó alapjának csökkentése, vagy a munkáltatói adományok kedvezőbb adózása.
• Pályázati lehetőségek: Számos állami, önkormányzati és uniós pályázat kifejezetten közhasznú szervezetek számára íródik ki, növelve a forrásteremtési lehetőségeket.
• 1% felajánlás: A személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására jogosulttá válik az alapítvány, ami jelentős bevételi forrást jelenthet.
• Közbizalom: A közhasznú jogállás egyfajta minőségi pecsét, amely növeli az alapítvány hitelességét és a közbizalmat, ezáltal könnyebbé válik az adománygyűjtés.

A közhasznúvá minősítés feltételei: A közhasznúsági státusz megszerzéséhez az alapítványnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

• Közhasznú tevékenységet kell végeznie, amelyet az alapító okiratban rögzítenek.
• A társadalmi igények kielégítéséhez szükséges mértékű szolgáltatásokat kell nyújtania, amelyek bárki számára hozzáférhetők.
• Megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie a közhasznú célok eléréséhez.
• Átlátható működési és gazdálkodási rendszert kell fenntartania.
• A közhasznú jogállás megszerzését megelőző két évben legalább 100.000 forint bevételt kell igazolnia (ez a feltétel a 2011-es törvény óta van érvényben, de a joggyakorlatban a bíróságok rugalmasabban kezelik az induló alapítványok esetében, vagy az alapítványi vagyon mértékét veszik figyelembe). Fontos, hogy a közhasznúvá minősítéshez két, lezárt üzleti évvel kell rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy az alapítvány bejegyzése után legalább két évet kell várni a közhasznúsági kérelem benyújtásával.

Az eljárás költségei: A közhasznú jogállás megszerzésének is vannak költségei:

• Ügyvédi díj: A közhasznúvá minősítéshez szükséges dokumentumok (pl. alapító okirat módosítása, közhasznúsági melléklet, igazolások) elkészítéséhez és a bírósági eljárás lefolytatásához általában ügyvéd segítségére van szükség. Ennek díja 80.000 – 200.000 forint között mozoghat, az alapítvány bonyolultságától és az ügyvédi iroda díjszabásától függően.
• Illetékek: A bírósági eljárásért illetéket kell fizetni, amelynek összege jelenleg 15.000 forint.

Folyamatos megfeleléssel járó terhek: A közhasznú jogállás nem csak előnyökkel, hanem folyamatos kötelezettségekkel is jár.

• Éves közhasznúsági jelentést kell készíteni, amelyben részletesen be kell számolni a tevékenységről, a gazdálkodásról és a közhasznú célok megvalósításáról. Ezt a jelentést közzé kell tenni.
• A könyvelési és adminisztratív feladatok is komplexebbé válnak, ami magasabb könyvelői díjakat eredményezhet.
• Folyamatosan figyelni kell a jogszabályi változásokat és azoknak való megfelelést.

„A közhasznúság nem csupán egy cím, hanem egy felelősségvállalás, amely hosszú távon megtérül az alapítvány és a közösség számára egyaránt. De ne feledje, a türelem és a precizitás kulcsfontosságú a megszerzéséhez.”

Lehetséges rejtett költségek és buktatók

Amikor valaki azon gondolkodik, hogy mennyibe kerül egy alapítvány létrehozása Magyarországon, hajlamos csak a közvetlen, jogi díjakra fókuszálni. Azonban a valóságban számos olyan rejtett költség és buktató létezhet, amelyek jelentősen megnövelhetik a kezdeti és a fenntartási kiadásokat, ha nem tervezünk velük előre.

Váratlan jogi tanácsadás: Bár az alapításkor igénybe veszünk ügyvédet, a későbbiekben is felmerülhetnek olyan jogi kérdések, amelyek külső szakértelmet igényelnek.

• Például egy bonyolultabb adományozási szerződés, egy vitás ügy kezelése, vagy az alapító okirat módosítása mind extra ügyvédi költségeket generálhat. Ezek óradíjas alapon vagy eseti díjként jelentkezhetnek, és gyorsan elérhetik a több tízezer forintot.

Adatvédelmi megfelelés (GDPR): Az alapítványok is kezelnek személyes adatokat (pl. adományozók, önkéntesek, kedvezményezettek adatai), így rájuk is vonatkozik a GDPR.

• Egy alapítványnak szüksége van adatkezelési tájékoztatóra, belső szabályzatra, és adott esetben adatvédelmi tisztviselőre. Ennek elkészítése és a folyamatos megfelelés biztosítása szakértelmet igényel, ami további költségeket jelenthet (akár 50.000 – 200.000 forint egyszeri díj, vagy havi díj, ha külső adatvédelmi szakértőt vonnak be).

Kommunikációs és marketing kiadások: Ahhoz, hogy az alapítvány ismertté váljon, támogatókat szerezzen és elérje célközönségét, kommunikációra és marketingre van szüksége.

• Ez magában foglalhatja a logó és arculat tervezését (50.000 – 300.000 Ft), szórólapok, plakátok nyomtatását, közösségi média hirdetések költségeit, vagy PR tevékenységeket. Ezek a kiadások rendkívül változóak, de egy hatékony kampány komoly összegeket emészthet fel.
• Egy jól megtervezett honlap fenntartása és frissítése is időt és pénzt igényel.

Szakértők bevonása (pl. pályázatírás): Sok alapítvány pályázatokból finanszírozza tevékenységét. A sikeres pályázatírás azonban komoly szakértelmet igényel.

• Egy profi pályázatíró díja a beadott pályázat értékének bizonyos százaléka (pl. 5-15%), vagy fix díj (50.000 – 300.000 Ft/pályázat) lehet. Ez egy jelentős, de gyakran megtérülő befektetés.
• Emellett felmerülhetnek egyéb szakértői díjak is, például projektmenedzsment, jogi szakértők, oktatók díjai, ha az alapítvány ilyen jellegű tevékenységet végez.

Időráfordítás mint költség: Bár nem pénzben kifejezhető, az alapítók és a kuratóriumi tagok időráfordítása is egyfajta "költség". Az alapítvány működtetése, az adminisztratív feladatok elvégzése, a pályázatok írása, az adománygyűjtés és a projektek menedzselése mind rengeteg időt igényel.

• Ha ezt az időt pénzben fejeznénk ki, az alapítvány működése sokkal drágábbnak tűnne. Fontos felismerni, hogy az önkéntes munka értéke felbecsülhetetlen, de tervezni kell vele, és delegálni kell a feladatokat, ahol lehetséges.

„Az alapítvány indítása egy hosszú távú elköteleződés, ahol a láthatatlan költségek gyakran nagyobb terhet jelentenek, mint az előre tervezettek. A gondos tervezés és a rugalmasság kulcsfontosságú a váratlan helyzetek kezelésében.”

Összehasonlítás más jogi formákkal

Amikor valaki közösségi vagy közérdekű célokat szeretne megvalósítani, az alapítvány mellett más jogi formák is szóba jöhetnek. Fontos megérteni a különbségeket, különösen a költségek, a rugalmasság és a célok szempontjából, hogy a legmegfelelőbb döntést hozhassuk meg. Ez a rész segít abban, hogy ne csak arra kapjunk választ, mennyibe kerül egy alapítvány létrehozása Magyarországon, hanem arra is, érdemes-e más alternatívát fontolóra venni.

Alapítvány vs. egyesület: Az alapítvány és az egyesület a két leggyakoribb civil szervezeti forma Magyarországon, mindkettő a közösségi célok szolgálatára jött létre, de alapvető különbségek vannak közöttük.

• Alapítvány:

  • Cél: Egy meghatározott, tartós cél elérésére hozza létre az alapító egy vagyonrendeléssel. A cél lehet közérdekű vagy magáncél (nem haszonszerző).
  • Tagok: Nincsenek tagjai, az alapító hozza létre és a kuratórium irányítja.
  • Vagyon: Az alapítványi vagyon az alapító által rendelt, elkülönült vagyon, amely kizárólag a célra fordítható. Nincs minimális összeg meghatározva, de a célnak megfelelően kell lennie.
  • Költségek: Kezdeti költségek magasabbak lehetnek az ügyvédi díjak miatt, és a vagyonrendelés is jelentős tétel.
  • Rugalmasság: Kisebb, mint az egyesületnél, az alapító okirat módosítása bonyolultabb lehet.
  • Döntéshozatal: A kuratórium kezében van a döntéshozatal.

• Egyesület:

  • Cél: Tagjai közös, tartós céljának megvalósítására alakul, és céljai elérésére szervezi tevékenységét.
  • Tagok: Minimum 10 alapító tag szükséges a létrehozásához. A tagok aktívan részt vesznek a működésben és a döntéshozatalban.
  • Vagyon: Nincs minimális induló vagyonkövetelmény. A tagdíjakból, adományokból, pályázatokból gazdálkodik.
  • Költségek: Kezdeti költségek alacsonyabbak lehetnek, mivel nem minden esetben szükséges ügyvéd a bejegyzéshez, és nincs vagyonrendelési kötelezettség. Illeték ugyanúgy van (15.000 Ft).
  • Rugalmasság: Rugalmasabb, a taggyűlés dönt a fontos kérdésekben.
  • Döntéshozatal: A legfőbb szerv a taggyűlés.

Alapítvány vs. Kft. (rövid): Bár a Kft. (korlátolt felelősségű társaság) egy tipikusan profitorientált gazdasági társaság, érdemes röviden kitérni rá, hogy miért nem alternatíva a civil célok megvalósítására.

• A Kft. elsődleges célja a gazdasági tevékenység végzése és a profit termelése. Bár végezhet társadalmi felelősségvállalási (CSR) tevékenységet, alapvetően nem a közjó szolgálatára jött létre.
• Létrehozásának és fenntartásának költségei (pl. minimális törzstőke: 3.000.000 Ft) jelentősen eltérnek az alapítványétól, és más adózási szabályok vonatkoznak rá.
• Ha a cél valóban a nonprofit tevékenység, akkor az alapítvány vagy az egyesület a megfelelő jogi forma.

Az alábbi táblázat részletesebben összehasonlítja az alapítvány és az egyesület jellemzőit és költségeit:

Jellemző	Alapítvány	Egyesület
Cél	Meghatározott, tartós cél elérése vagyonrendeléssel (közérdekű vagy magáncélú, de nem haszonszerző)	Tagok közös, tartós céljának megvalósítása
Létrehozó(k)	Egy vagy több alapító (természetes vagy jogi személy)	Minimum 10 alapító tag (természetes vagy jogi személy)
Tagok	Nincs tagság	Van tagság, a tagok aktívan részt vesznek a működésben
Vagyon	Kötelező alapítványi vagyon, amelynek alkalmasnak kell lennie a cél tartós megvalósítására (nincs jogszabályban rögzített minimum, de gyakorlatban legalább 100.000-500.000 Ft)	Nincs jogszabályban rögzített minimális induló vagyon. Fő bevételi forrás a tagdíj, adományok, pályázatok.
Költségek (létrehozás)	Ügyvédi díj (80.000-500.000 Ft+), bírósági illeték (15.000 Ft), közzétételi díj (nincs), alapítványi vagyon (min. 100.000-500.000 Ft)	Alapszabály elkészítése (ügyvéd nélkül is lehetséges, de ajánlott), bírósági illeték (15.000 Ft), közzétételi díj (nincs)
Költségek (fenntartás)	Bankszámla, könyvelés (15.000-30.000 Ft/hó+), székhelyszolgáltatás (5.000-15.000 Ft/hó), jogi tanácsadás, egyéb adminisztráció	Bankszámla, könyvelés (15.000-30.000 Ft/hó+), székhelyszolgáltatás (5.000-15.000 Ft/hó), jogi tanácsadás, egyéb adminisztráció
Döntéshozatal	Kuratórium hozza a döntéseket	Taggyűlés a legfőbb döntéshozó szerv
Rugalmasság	Kevésbé rugalmas, alapító okirat módosítása bonyolultabb	Rugalmasabb, alapszabály módosítása egyszerűbb
Közhasznúság	Két lezárt üzleti év után igényelhető, azonos feltételekkel	Két lezárt üzleti év után igényelhető, azonos feltételekkel

„A megfelelő jogi forma kiválasztása nem csupán jogi, hanem stratégiai döntés is. Alaposan mérlegelni kell a célokat, a rendelkezésre álló erőforrásokat és a hosszú távú elképzeléseket, mielőtt elköteleződünk egy forma mellett.”

Pénzügyi tervezés és forrásteremtés az alapítvány számára

Az alapítvány létrehozásának költségei mellett legalább annyira fontos a hosszú távú pénzügyi tervezés és a stabil forrásteremtés stratégiája. Egy alapítvány csak akkor tudja tartósan és hatékonyan megvalósítani céljait, ha rendelkezik a szükséges anyagi háttérrel. Ez a rész segít abban, hogy ne csak arra kapjunk választ, mennyibe kerül egy alapítvány létrehozása Magyarországon, hanem arra is, hogyan biztosítható a működőképessége a jövőben.

Kezdő tőke biztosítása: Ahogy már említettük, az alapító(k) által rendelt alapítványi vagyon a kezdeti pénzügyi alapot jelenti. Ennek az összegnek nemcsak a jogszabályi minimumoknak kell megfelelnie, hanem elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az alapítvány el tudja indítani működését és fedezze a kezdeti adminisztratív és programköltségeket.

• Fontos, hogy az alapító(k) ne csak a bejegyzéshez szükséges minimális vagyonra gondoljanak, hanem egy "pufferre" is, ami az első hónapok működési költségeit fedezi, amíg más forrásokat nem sikerül bevonni.
• Ez lehet az alapítók saját megtakarítása, vagy akár célzott gyűjtés is, még az alapítás előtt, azzal a céllal, hogy az alapítványi vagyon kellően megalapozott legyen.

Pályázatok és adománygyűjtés: Az alapítványok fő bevételi forrásai közé tartoznak a pályázatok és az adományok.

• Pályázatok: Rendszeresen figyelni kell a kiírt állami, önkormányzati, uniós és magánpályázatokat. A sikeres pályázatírás azonban komoly szakértelem igényel, és időigényes folyamat. Érdemes lehet külső pályázatírót bevonni, ami költséggel jár, de megtérülhet.
• Adománygyűjtés: Ez lehet online kampány, rendezvények szervezése, vagy közvetlen megkeresés magánszemélyek és cégek felé. Az adománygyűjtéshez hatékony kommunikációra, átlátható működésre és erős célra van szükség. Fontos a rendszeres tájékoztatás az eredményekről, hogy az adományozók lássák, mire fordítják a pénzüket.
• 1% felajánlás: Közhasznú alapítványok számára elérhető a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása, ami jelentős, de kiszámíthatatlan bevételi forrás. Ennek maximalizálásához aktív kampányra van szükség.

Vállalati támogatások: Sok vállalat rendelkezik CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalási) programokkal, és szívesen támogat nonprofit szervezeteket.

• Érdemes felvenni a kapcsolatot a potenciális vállalati partnerekkel, és bemutatni nekik az alapítvány céljait és tevékenységét. A vállalati támogatás lehet pénzbeli, de akár termékben, szolgáltatásban vagy szakértelemben is megnyilvánulhat (pro bono munka).
• A hosszú távú partnerségek kialakítása különösen előnyös lehet.

Önkéntes munka értékének felismerése: Bár nem közvetlen pénzügyi bevétel, az önkéntes munka felbecsülhetetlen értékű egy alapítvány számára.

• Az önkéntesek segítségével számos feladat elvégezhető, amelyekre egyébként fizetett munkaerőt kellene alkalmazni. Ez jelentősen csökkenti az alapítvány működési költségeit.
• Fontos az önkéntesek megbecsülése és motiválása, hogy hosszú távon is számíthassunk rájuk. Az önkéntes programok szervezése és koordinálása azonban időt és energiát igényel.

„A pénzügyi stabilitás nem varázslat, hanem gondos tervezés, kitartó munka és kreatív forrásteremtési stratégiák eredménye. Egy alapítvány akkor tud igazán hatékony lenni, ha a nemes célok mellett a pénzügyi alapok is szilárdak.”

Részletes költségkalkuláció egy alapítvány létrehozására

Ahhoz, hogy valós képet kapjunk arról, mennyibe kerül egy alapítvány létrehozása Magyarországon, érdemes egy részletes költségkalkulációt készíteni. Fontos kiemelni, hogy az alábbi táblázatban szereplő összegek becsültek és nagyban függnek az alapítvány céljától, méretétől, az igénybe vett szolgáltatásoktól és az alapító(k) egyéni döntéseitől. Azonban iránymutatásként kiválóan szolgálnak.

Az alábbi táblázat egy átlagos, nem túl bonyolult alapítvány létrehozásának és az első év működésének becsült költségeit mutatja be.

Költségtétel	Leírás	Becsült költség (Ft)	Gyakoriság	Megjegyzés
Létrehozási költségek
Ügyvédi díj (alapító okirat elkészítése)	Jogi tanácsadás, alapító okirat szerkesztése és ellenjegyzése	150.000 – 350.000	Egyszeri	Az ügyvéd tapasztalatától és az alapítvány bonyolultságától függően változhat.
Bírósági bejegyzési illeték	Az alapítvány nyilvántartásba vételéért fizetendő díj	15.000	Egyszeri	Fix díj.
Közjegyzői díj (ha szükséges)	Pl. külföldi alapító esetén, vagy ha ingatlannal kapcsolatos rendelkezés van.	0 – 50.000	Egyszeri	Nem mindig szükséges, az ügyértéktől függ.
Kezdeti működési költségek
Minimális alapítványi vagyon	Az alapító által rendelt induló tőke. Nincs jogszabályi minimum, de a célnak megfelelőnek kell lennie.	100.000 – 500.000	Egyszeri	Ez az alapítványi vagyon, nem "költség", de az alapítónak rendelkeznie kell vele.
Bankszámlanyitási díj	Banktól függően	0 – 5.000	Egyszeri	Sok bank ingyenes bankszámlanyitást kínál civil szervezeteknek.
Honlap domain név regisztráció	Éves díj	3.000 – 8.000	Éves	Az online jelenlét alapja.
Honlap webtárhely	Éves díj	5.000 – 20.000	Éves	Az online jelenlét alapja.
Honlap fejlesztés (alap)	Egy egyszerű, informatív honlap elkészítése	50.000 – 150.000	Egyszeri	Ha külső fejlesztővel készül. Lehet ingyenes sablonnal is.
Adatvédelmi dokumentáció (GDPR)	Adatkezelési tájékoztató, belső szabályzatok elkészítése	50.000 – 150.000	Egyszeri	Szakértő bevonásával.
Havi/Éves fenntartási költségek (becsült első év)
Bankszámla fenntartási díj	Havi díj + tranzakciós díjak (átlag)	18.000 – 60.000	Éves (1.500-5.000 Ft/hó)	Banktól és forgalomtól függően.
Könyvelési díj	Havi díj az alapítvány forgalmától és komplexitásától függően	180.000 – 360.000	Éves (15.000-30.000 Ft/hó)	Az éves beszámoló elkészítése külön díj lehet.
Székhelyszolgáltatás (opcionális)	Havi díj, ha nincs saját székhely	60.000 – 180.000	Éves (5.000-15.000 Ft/hó)	Kényelmes és költséghatékony megoldás lehet.
Egyéb lehetséges költségek (változó)
Közhasznúsági státusz igénylése (ügyvédi díj)	Két lezárt üzleti év után, ügyvédi segítséggel	80.000 – 200.000	Egyszeri (2 év után)	Külön eljárás, külön költségekkel.
Közhasznúsági bejegyzési illeték	A bírósági eljárásért fizetendő díj	15.000	Egyszeri (2 év után)	Fix díj.
Marketing és kommunikáció	Logó, arculat, szórólapok, hirdetések, közösségi média	0 – 300.000+	Változó	Nagyon alap (0) vagy profi (sok).
Pályázatírási díj	Külső szakértő bevonásával	0 – 300.000+	Eseti	A pályázat értékének %-a vagy fix díj.
Irodaszerek, postaköltség	Alapvető adminisztratív szükségletek	10.000 – 50.000	Éves	Kisebb tételek, de összeadódnak.
ÖSSZESEN (becsült minimális induló költség az első évre, alapítványi vagyon nélkül)		484.000 – 1.638.000		Ez az összeg az alapítványi vagyon nélkül értendő.
ÖSSZESEN (becsült minimális induló költség az első évre, alapítványi vagyonnal)		584.000 – 2.138.000		Az alapítványi vagyonnal együtt, ami az alapítvány rendelkezésére áll.

Fontos megjegyzések a kalkulációhoz:

• Az "alapítványi vagyon" nem egy elköltött összeg, hanem egy az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke. Az alapítók dönthetnek úgy, hogy ez az összeg fedezi a kezdeti működési költségeket is.
• Az első évben a közhasznúsági státusz igénylése még nem aktuális, mivel két lezárt üzleti év szükséges hozzá.
• A "0" értékkel jelölt tételek azt jelentik, hogy bizonyos esetekben elkerülhetők (pl. saját székhely, saját honlapfejlesztés).
• Az összegek nagyságrendi becslések, a piacon jelentős eltérések lehetnek.

„A költségkalkuláció nem csupán egy számvetés, hanem egy stratégiai tervezési eszköz. Segít abban, hogy a nemes célok ne fulladjanak kudarcba a pénzügyi tervezés hiánya miatt, és hogy az alapítvány valóban hosszú távon tudjon működni.”

Gyakran Ismételt Kérdések

Mennyi idő alatt hozható létre egy alapítvány?

Az alapítvány létrehozásának folyamata általában 2-4 hónapot vesz igénybe a szükséges dokumentumok elkészítésétől a bírósági bejegyzésig. Az ügyvédi munka néhány hetet, a bírósági eljárás pedig 1-3 hónapot vehet igénybe, a bíróság leterheltségétől függően.

Szükséges-e ügyvéd az alapítvány létrehozásához?

Igen, az alapító okiratot ügyvédnek kell ellenjegyeznie, így az ügyvédi közreműködés elengedhetetlen az alapítvány létrehozásához. Az ügyvéd nemcsak a dokumentumok elkészítésében segít, hanem jogi tanácsokkal is ellátja az alapítókat.

Mi a minimális induló vagyon?

A magyar jogszabályok nem határoznak meg konkrét minimális összeget az alapítványi induló vagyonra vonatkozóan. A Polgári Törvénykönyv szerint az alapítványi vagyonnak alkalmasnak kell lennie az alapítvány céljának tartós megvalósítására. Gyakorlatban ez az összeg általában legalább 100.000 – 500.000 forint szokott lenni pénzben, de lehet más értékesíthető vagyontárgy is.

Lehet-e magánszemély alapító?

Igen, magánszemély és jogi személy egyaránt lehet alapító. Egy alapítványnak lehet egy vagy több alapítója is.

Mire fordítható az alapítványi vagyon?

Az alapítványi vagyon kizárólag az alapító okiratban meghatározott célokra fordítható. Ez magában foglalhatja az alapítvány működési költségeinek fedezését, programok finanszírozását, támogatások nyújtását vagy befektetéseket a vagyon gyarapítása érdekében, mindig az alapítvány céljait szem előtt tartva.

Mi a különbség az alapítvány és a civil szervezet között?

A "civil szervezet" egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja az alapítványokat és az egyesületeket is. Az alapítvány egy konkrét jogi forma a civil szervezetek körén belül, amely vagyonrendelésen alapul, és nincsenek tagjai, míg az egyesület tagok közösségén alapul.

Milyen adókedvezményekre számíthat egy alapítvány?

Egy alapítvány, különösen ha közhasznú jogállású, számos adókedvezményt élvezhet. Ilyen például a társasági adóalap csökkentése, az szja 1%-ának fogadása, és bizonyos adományok kedvezőbb adózása. Fontos azonban, hogy ezek a kedvezmények szigorú feltételekhez és folyamatos megfeleléhez kötöttek.

Lehet-e az alapító egyben a kuratórium tagja?

Igen, az alapító lehet a kuratórium tagja, sőt akár elnöke is. Fontos azonban, hogy a kuratóriumnak legalább három tagból kell állnia, és a döntéshozatal során az alapítvány érdekeit kell szem előtt tartani, nem az alapító személyes érdekeit.

Mi történik, ha az alapítvány nem működik?

Ha az alapítvány nem tudja megvalósítani céljait, vagy nem rendelkezik a működéséhez szükséges vagyonnal, a bíróság megszüntetheti. Megszűnés esetén az alapítványi vagyon az alapító okiratban rögzített módon kerül felhasználásra, vagy ha nincs ilyen rendelkezés, hasonló célú alapítványra vagy az államra száll.

Szükséges-e bankszámla az alapítványnak?

Igen, minden alapítványnak rendelkeznie kell saját bankszámlával, amelyen keresztül a pénzügyi tranzakcióit bonyolítja. Ez jogi előírás és alapvető feltétele az átlátható gazdálkodásnak.