Az otthon fenntartásának költségei az elmúlt években jelentősen megugrottak, különösen az energiaárak emelkedése miatt. Sokan szembesülünk azzal a kérdéssel, hogyan tudnánk csökkenteni a fűtésszámlát anélkül, hogy lemondanánk a komfortról. A hideg téli napokon a meleg otthon nem luxus, hanem alapvető szükséglet, és egyre inkább keressük azokat a megoldásokat, amelyek hosszú távon biztosítják ezt a kényelmet, miközben kímélik a pénztárcánkat és a környezetet. A szigetelés ebben a helyzetben kulcsfontosságúvá válik.
A hőszigetelés lényegében egy olyan fizikai akadály létrehozása, amely megakadályozza a hő otthonból való kijutását télen, és a bejutását nyáron. Ez nem csupán a fűtési költségek csökkentését jelenti, hanem otthonunk komfortérzetének növelését is. Ebben a részletes áttekintésben nem csak a szigetelés anyagköltségeit és a munkadíjakat vizsgáljuk meg 2025-ös viszonylatban, hanem bemutatjuk a különböző típusokat, a megtérülési lehetőségeket és a szakemberválasztás szempontjait is.
Célunk, hogy egy átfogó képet adjunk arról, mire számíthat, ha úgy dönt, belevág otthona szigetelésébe. Megismerheti a várható kiadásokat, a lehetséges megtakarításokat, és mindazt, ami ahhoz szükséges, hogy megalapozott döntést hozhasson, és otthona valóban energiahatékony, meleg fészekké váljon a hideg hónapokban.
Miért érdemes szigetelni?
Amikor az otthonunk hőszigeteléséről beszélünk, sokan azonnal a költségekre gondolnak, és joggal. Azonban fontos, hogy ne csak rövid távú kiadásként tekintsünk rá, hanem egy hosszú távú befektetésként, amely számos előnnyel jár. Az energiahatékonyság ma már nem csupán divatszó, hanem a fenntartható életmód és a pénzügyi stabilitás egyik alappillére.
Az első és talán legkézenfekvőbb előny a jelentős energiamegtakarítás. Egy jól szigetelt otthonban sokkal kevesebb hő szökik el télen, és nyáron is lassabban melegszik fel. Ez közvetlenül megjelenik a fűtésszámlán – akár 30-50%-os csökkenés is elérhető, ami éves szinten komoly összegeket jelenthet. Gondoljon bele, mennyi pénz maradna a családi kasszában, ha a fűtési szezon végén nem egy horribilis összegű számlát kellene befizetnie, hanem egy sokkal mérsékeltebbet!
Emellett a szigetelés növeli az otthon komfortérzetét. Nincs többé hideg fal, huzatos ablakpárkány vagy lábfagyasztó padló. A belső terek hőmérséklete egyenletesebbé válik, megszűnnek a hőhidak, így sokkal kellemesebb lesz az otthon töltött idő. A megfelelő szigetelés hozzájárul a penészedés megelőzéséhez is, hiszen a falak hőmérséklete magasabb lesz, csökkentve a páralecsapódás kockázatát.
Végül, de nem utolsósorban, a hőszigetelés növeli az ingatlan értékét. Egy energiahatékony, felújított otthon sokkal vonzóbb a piacon, és magasabb áron értékesíthető. Ráadásul hozzájárul a környezetvédelemhez is, hiszen csökkenti a fűtéshez szükséges energia előállításával járó károsanyag-kibocsátást.
Fontos megjegyzés: „A szigetelés nem csupán a pénztárcánkat védi a hideg ellen, hanem otthonunkat is egy melegebb, egészségesebb és értékesebb hellyé varázsolja.”
A szigetelés típusai és anyagai
A szigetelés kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni, mint például a szigetelendő felület típusa, a kívánt hőszigetelési érték, a költségvetés és az esztétikai szempontok. A piacon rengeteg anyag és technológia áll rendelkezésre, amelyek mind más-más tulajdonságokkal és árakkal rendelkeznek.
Homlokzati szigetelés
Ez az egyik leggyakoribb és leghatékonyabb szigetelési forma, hiszen az épület teljes külső felületét beborítja. A legelterjedtebb anyagok a következők:
- Expandált polisztirol (EPS vagy hungarocell): Könnyű, kedvező árú, jó hőszigetelő képességű anyag. Két fő típusa van: az alap fehér EPS és a grafitos EPS, amely a grafit adaléknak köszönhetően jobb hőszigetelési tulajdonságokkal bír vékonyabb vastagságban is. Ragasztással és dübelezéssel rögzítik a falra, majd vakolattal fedik.
- Extrudált polisztirol (XPS): Zárt cellás szerkezetű, vízálló anyag, ezért elsősorban lábazatok, pincefalak és nedves környezetben lévő felületek szigetelésére alkalmas. Drágább, mint az EPS, de tartósabb és ellenállóbb a nedvességgel szemben.
- Kőzetgyapot: Kiváló hőszigetelő, tűzálló és hangszigetelő anyag. Páraáteresztő képessége miatt "lélegző" falak kialakítására is alkalmas. Nehezebb és drágább, mint a polisztirol, de hosszú élettartamú és környezetbarát.
Tetőszigetelés és födémszigetelés
A tetőn keresztül távozik a legtöbb hő, ezért a tető és a födém szigetelése kulcsfontosságú.
- Ferde tető szigetelése: Általában szarufák közé, illetve alá vagy fölé helyezett szálas anyagokkal (üveggyapot, kőzetgyapot) történik. A fújható szigetelések is népszerűek, mivel hézagmentesen kitöltik a nehezen hozzáférhető réseket.
- Padlásfödém szigetelése: Ha a padlást nem használják lakótérnek, a födém szigetelése rendkívül költséghatékony megoldás. Erre a célra alkalmasak a tekercses vagy táblás üveggyapot, kőzetgyapot, illetve a fújható cellulóz vagy üveggyapot is. Ezeket általában terítéssel helyezik el a födémen.
- Fújható szigetelések (cellulóz, üveggyapot, kőzetgyapot): Ideálisak nehezen hozzáférhető helyekre, például tetőterekbe, üreges falakba vagy padlásfödémekre. Gyorsan és hézagmentesen beépíthetők, kiváló hőszigetelő képességgel rendelkeznek.
Aljzat- és lábazatszigetelés
Az aljzat és a lábazat szigetelése is fontos a hőhidak elkerülése és a nedvesség elleni védelem szempontjából.
- Aljzatszigetelés: Új építésű házaknál vagy teljes felújításnál az aljzatbeton alá kerülő XPS lapok vagy lépésálló EPS szigetelés akadályozza meg a talaj felől érkező hideg bejutását.
- Lábazatszigetelés: Az XPS lapok használata itt elengedhetetlen, mivel ez a terület fokozottan ki van téve a nedvességnek és a mechanikai hatásoknak.
Fontos megjegyzés: „A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása nem csupán az árról szól, hanem az épület adottságainak, a kívánt hatékonyságnak és a hosszú távú fenntarthatóságnak is meg kell felelnie.”
A szigetelés költségei 2025-ben: Anyag és munkadíj
A szigetelési projekt teljes költsége két fő részből tevődik össze: az anyagköltségből és a munkadíjból. Mindkettő jelentősen változhat a választott anyagtól, a munka bonyolultságától, a régiótól és a kivitelező cégtől függően. Fontos, hogy a 2025-ös bértételek figyelembevételével reális képet kapjunk a várható munkadíjakról.
Az anyagköltségek a szigetelőanyag típusától, vastagságától és minőségétől függnek. A grafitos EPS például drágább, mint a sima fehér, a kőzetgyapot pedig általában magasabb árfekvésű, mint a polisztirol. A kiegészítő anyagok, mint a ragasztók, hálók, dübelek, élvédők és vakolatok szintén jelentős tételt jelentenek.
A munkadíj kalkulálásakor a 2025-ös bértételek alapul szolgálnak, de fontos megérteni, hogy a vállalkozó által felszámított díj nem egyenesen arányos a minimálbérrel vagy a garantált bérminimummal. A cégeknek fedezniük kell az alkalmazottak bérköltségeit (adókkal és járulékokkal együtt, ami a bruttó bér kb. 13%-a), a szerszámok, gépek beszerzését és karbantartását, az adminisztratív költségeket, a biztosításokat, az utazási költségeket és természetesen a profitot is.
A 2025-ös bruttó minimálbér havi 290 800 Ft, a bruttó garantált bérminimum (középfokú végzettséget igénylő munkakörökben) pedig 348 800 Ft. Egy szakképzett szigetelő szakember valószínűleg a garantált bérminimum felett keres, de vegyük ezt az összeget alapul a számításhoz.
Egy garantált bérminimumot kereső szakember (havi 348 800 Ft bruttó) napi bruttó bére (20 munkanappal számolva) kb. 17 440 Ft. Az ehhez kapcsolódó munkáltatói járulékokkal együtt ez a költség meghaladja a 20 000 Ft-ot naponta. Egy vállalkozásnak, ahogy említettük, ennél jóval többet kell felszámolnia egy szakember napidíjáért, hogy fedezze az összes költségét és profitot termeljen. Ezért egy szakképzett szigetelő napidíja a kivitelező részéről 50 000 – 80 000 Ft/fő/nap között mozoghat 2025-ben, régiótól és szakértelemtől függően.
Fontos megjegyzés: „A szigetelés költségeinek megértéséhez nem elegendő az anyagár ismerete; a munkadíj, a logisztika és az előre nem látható tényezők is jelentősen befolyásolhatják a végső összeget.”
Anyagköltségek összehasonlítása (2025-ös becsült árak)
Az alábbi táblázat átlagos, tájékoztató jellegű árakat mutat be a leggyakoribb szigetelőanyagokra vonatkozóan 2025-ben. Az árak forrástól, mennyiségtől és régiótól függően eltérhetnek.
| Szigetelőanyag típusa | Jellemző vastagság | Becsült anyagár Ft/m² (ÁFA-val) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Fehér EPS (homlokzat) | 10 cm | 3 500 – 5 000 Ft | Alap, gazdaságos |
| Grafitos EPS (homlokzat) | 10 cm | 4 500 – 6 500 Ft | Jobb hőszigetelés vékonyabban |
| XPS (lábazat) | 8 cm | 5 000 – 7 500 Ft | Vízálló, ellenálló |
| Kőzetgyapot (homlokzat) | 10 cm | 6 000 – 9 000 Ft | Tűzálló, páraáteresztő, hangszigetelő |
| Üveggyapot (födém, tető) | 20 cm | 2 500 – 4 000 Ft | Könnyű, jó hőszigetelő |
| Cellulóz (fújható) | 20 cm | 3 000 – 5 000 Ft | Környezetbarát, hézagmentes |
Megjegyzés: Az árak kizárólag a szigetelőanyagot tartalmazzák, a kiegészítőket (ragasztó, háló, dübel, élvédő, alapozó, vakolat) nem! Ezek további 2 000 – 4 000 Ft/m² költséget jelenthetnek homlokzati szigetelés esetén.
A munkadíj kalkulációja a 2025-ös bérek tükrében
A munkadíj általában négyzetméter alapon, vagy ritkábban, napi díj alapon kerül elszámolásra. A bonyolultabb felületek, az állványozás szükségessége, a magasabb épületek mind emelhetik az egységárat.
Homlokzati szigetelés esetén a munkadíj 2025-ben várhatóan 8 000 – 15 000 Ft/m² között mozog, amely magában foglalja a felület előkészítését, a szigetelőanyag felragasztását és dübelezését, az üvegszálas háló beágyazását, az alapozást és a vékonyvakolat felhordását.
Tető- és födémszigetelésnél, ahol általában terítéssel vagy fújással történik a beépítés, a munkadíj alacsonyabb lehet, 2 500 – 6 000 Ft/m² között.
A magasabb munkadíjakat indokolja a szakértelem, a speciális eszközök, a garanciavállalás és a vállalkozás működtetésének költségei, amelyek a 2025-ös emelkedő bérekkel együtt szintén növekednek. Fontos, hogy mindig írásos árajánlatot kérjünk, amely tételesen tartalmazza az anyag- és munkadíjakat, valamint a járulékos költségeket.
Egy átlagos családi ház szigetelésének példakalkulációja (2025)
Ahhoz, hogy konkrétabb képet kapjunk a várható költségekről, nézzünk meg egy példakalkulációt egy átlagosnak mondható családi házra. Tegyük fel, hogy egy 100 m² alapterületű, kétszintes, sátortetős házról van szó, amelynek homlokzati felülete körülbelül 180 m², a padlásfödém területe pedig 100 m².
Feltételezések:
- Homlokzati szigetelés: 15 cm vastag grafitos EPS.
- Padlásfödém szigetelése: 25 cm vastag fújható cellulóz.
- Lábazat szigetelése: 8 cm vastag XPS (kb. 30 m²).
- Az árak az előző táblázatban szereplő 2025-ös becsült értékek felső határát súrolják, figyelembe véve a minőségi anyagokat és a szakértői munkát.
- Az állványozás díja külön tételként szerepel.
Szigetelési költségkalkuláció – Példa (2025)
| Szigetelendő felület | Szigetelés típusa és vastagsága | Anyagköltség/m² (Ft) | Kiegészítő anyag/m² (Ft) | Munkadíj/m² (Ft) | Összes költség/m² (Ft) | Teljes költség (Ft) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Homlokzat (180 m²) | 15 cm grafitos EPS | 6 000 | 3 500 | 13 000 | 22 500 | 4 050 000 |
| Padlásfödém (100 m²) | 25 cm fújható cellulóz | 4 500 | 0 | 5 000 | 9 500 | 950 000 |
| Lábazat (30 m²) | 8 cm XPS | 7 000 | 2 500 | 10 000 | 19 500 | 585 000 |
| Összesen | 5 585 000 |
További lehetséges költségek:
- Állványozás díja (kb. 180 m² homlokzathoz): 300 000 – 500 000 Ft (a bérlés időtartamától és a magasságtól függően).
- Nyílászárók körüli kávák szigetelése, élvédők: kb. 100 000 – 200 000 Ft.
- Ereszcsatorna, lefolyók leszerelése és visszaszerelése: 50 000 – 100 000 Ft.
- Előre nem látható munkák, javítások: 5-10% tartalék javasolt.
A fenti példa alapján egy átfogó szigetelés költsége egy átlagos családi ház esetében megközelítheti, vagy akár meg is haladhatja a 6-7 millió forintot 2025-ben. Ez egy jelentős befektetés, de ahogy korábban említettük, hosszú távon megtérül.
Fontos megjegyzés: „Minden ház egyedi, ezért a kalkuláció csak iránymutató. Mindig kérjünk helyszíni felmérés alapján részletes árajánlatot több szakembertől, hogy a legpontosabb képet kapjuk a várható költségekről.”
További tényezők, amelyek befolyásolják az árat
A szigetelés költségeit számos, az alapanyagokon és a munkadíjon túlmutató tényező is befolyásolhatja. Ezek ismerete segíthet abban, hogy felkészüljünk a váratlan kiadásokra és pontosabb költségvetést készítsünk.
- A ház állapota és szerkezete: Egy régi, rossz állapotú ház szigetelése gyakran jár kiegészítő munkákkal, mint például a falazat javítása, vakolat leverése, penészmentesítés. Ezek mind növelik a költségeket. Egy bonyolultabb alaprajzú vagy tagolt homlokzatú épület szigetelése is drágább lehet a több vágás és illesztés miatt.
- Elérhetőség és megközelíthetőség: Ha az épület nehezen megközelíthető, vagy magas, ami speciális állványozást, emelőkosaras darut igényel, az jelentősen megemelheti az állványozás és a munkadíj költségeit. Egy belvárosi, szűk utcában lévő ház szigetelése például drágább lehet, mint egy külterületi, könnyen megközelíthető ingatlané.
- Régió és piaci árak: A szigetelés árai régiónként eltérőek lehetnek. Budapesten és a nagyobb városokban általában magasabbak a munkadíjak és az anyagárak is, mint vidéken. Ez a kereslet-kínálat, a munkaerőpiaci helyzet és a logisztikai költségek különbségeiből adódik.
- Szakember kiválasztása és referenciák: Egy tapasztalt, megbízható szakember vagy cég általában magasabb áron dolgozik, de a minőségi munkáért és a garanciáért cserébe megéri a befektetés. Az olcsóbb, de kevésbé referenciákkal rendelkező kivitelezők választása hosszú távon drágább lehet, ha hibás vagy hiányos munkát végeznek.
- Kiegészítő munkálatok: A szigetelés során gyakran szükség van egyéb munkálatokra is, mint például az ablakpárkányok cseréje, az ereszcsatornák módosítása, a csatlakozó vezetékek (víz, gáz, elektromos) kivezetéseinek átalakítása. Ezek a költségek nem részei a szigetelési alapajánlatnak, de elengedhetetlenek lehetnek a projekt sikeres befejezéséhez.
Fontos megjegyzés: „A legpontosabb költségvetés elkészítéséhez érdemes minden lehetséges tényezőt figyelembe venni, és a váratlan kiadásokra is tartalékot képezni.”
Megtérülés és támogatások
A szigetelés egy jelentős befektetés, de hosszú távon az egyik leghatékonyabb módja az otthoni energiaköltségek csökkentésének. A megtérülés időtartama több tényezőtől is függ, mint például a szigetelés vastagsága és típusa, a ház eredeti állapota, az energiaárak alakulása és az esetlegesen igénybe vett támogatások.
A megtakarítás elsősorban a fűtésszámlán jelentkezik. Egy jól szigetelt házban akár 30-50%-kal is csökkenhet a fűtéshez szükséges energia mennyisége. Ez az energiaárak függvényében évente több százezer forintos megtakarítást is jelenthet. Ha például évente 300 000 Ft-ot spórolunk a fűtésen, akkor egy 6 millió forintos beruházás nagyjából 20 év alatt térül meg. Azonban az energiaárak emelkedésével ez az idő jelentősen rövidülhet. Ráadásul a komfortérzet növekedése, a penészedés elkerülése és az ingatlan értékének növekedése mind hozzáadott értéket képviselnek, amelyek nem feltétlenül mérhetők pénzben, de jelentősen javítják az életminőséget.
A visszatérülési időt jelentősen felgyorsíthatják a különböző állami és helyi önkormányzati támogatások. Bár ezek a programok folyamatosan változnak, érdemes figyelemmel kísérni őket.
🏡 Keresse a zöld hitel programokat, amelyek kedvezményes kamatozású kölcsönöket kínálnak energiahatékonysági beruházásokra.
💰 Érdeklődjön a helyi önkormányzatoknál, hogy van-e elérhető vissza nem térítendő támogatás vagy adókedvezmény a hőszigetelésre.
💡 Nézze meg az EU-s pályázatokat, amelyek időről időre megjelennek lakossági energiahatékonysági fejlesztésekre.
♻️ Fontolja meg az otthonfelújítási támogatásokat, amelyek bizonyos feltételekkel (pl. gyermekes családoknak) segíthetnek a költségek fedezésében.
Ezek a támogatások jelentősen csökkenthetik a kezdeti beruházási költségeket, ezzel lerövidítve a megtérülési időt és vonzóbbá téve a szigetelést. Mindig érdemes alaposan tájékozódni a legfrissebb lehetőségekről, mielőtt belevágunk a projektbe.
Fontos megjegyzés: „A szigetelés nem csupán kiadás, hanem egy okos befektetés, amely nemcsak a pénztárcáját, hanem a bolygót is védi, miközben otthona értékét és komfortját is növeli.”
Hogyan válasszunk megbízható szakembert?
A szigetelés minősége nagymértékben függ a kivitelezés precizitásától és a szakértelemtől. Egy rosszul kivitelezett szigetelés nemcsak, hogy nem hozza a várt megtakarítást, de akár károkat is okozhat (pl. penészedés, hőhidak). Éppen ezért kulcsfontosságú a megbízható szakember kiválasztása.
- Referenciák és portfólió: Kérjen referenciákat korábbi munkákról. Lehetőség szerint nézze meg az elkészült projekteket, vagy vegye fel a kapcsolatot korábbi ügyfelekkel. A jó hírnév és a pozitív visszajelzések a legmegbízhatóbb garanciák.
- Részletes árajánlat: Kérjen írásos, tételes árajánlatot legalább 3-4 különböző kivitelezőtől. Az árajánlatnak tartalmaznia kell az anyagköltségeket (pontos típus, vastagság, mennyiség), a munkadíjat, az állványozás költségét és minden egyéb járulékos kiadást. Ügyeljen arra, hogy az árajánlatok összehasonlíthatók legyenek, azaz azonos anyagokra és munkatartalomra vonatkozzanak. A túlságosan olcsó ajánlat gyanús lehet.
- Szerződés és garancia: Ne kezdjen bele a munkába írásos szerződés nélkül! A szerződésben rögzíteni kell a munka tartalmát, határidejét, az árát, a fizetési feltételeket és a garanciavállalást. A garancia különösen fontos, hiszen a szigetelés hosszú távú befektetés. Kérdezzen rá, mennyi időre vállalnak garanciát az elvégzett munkára és a beépített anyagokra.
- Szakmai tapasztalat és minősítések: Érdeklődjön a szakember vagy cég tapasztalatáról a hőszigetelés terén. Rendelkeznek-e megfelelő képesítésekkel, minősítésekkel? Használnak-e korszerű technológiákat és eszközöket?
- Kommunikáció: A jó kommunikáció alapvető fontosságú. A szakember legyen nyitott a kérdéseire, magyarázza el a munkafolyamatokat, és legyen elérhető, ha problémák merülnek fel.
Fontos megjegyzés: „A megbízható szakember kiválasztása nem csupán a pénzről szól, hanem a nyugalmáról és arról, hogy otthona szigetelése valóban hosszú távú, hatékony megoldást nyújtson.”
Gyakran ismételt kérdések
Mennyi idő alatt térül meg a szigetelés ára?
A megtérülési idő nagymértékben függ a szigetelés típusától, vastagságától, a ház eredeti állapotától, az energiaárak alakulásától és az igénybe vett támogatásoktól. Általában 10-25 év között mozog, de az energiaárak emelkedésével ez az idő lerövidülhet.
Melyik a legjobb szigetelőanyag?
Nincs "legjobb" szigetelőanyag, mert mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai, és más-más felületre vagy célra alkalmasak. Az EPS gazdaságos és hatékony homlokzatra, az XPS vízálló a lábazatra, a kőzetgyapot tűzálló és páraáteresztő, az üveggyapot és cellulóz pedig könnyű és jó tetőre, födémre. A választás mindig az adott körülményektől függ.
Kell-e engedély a szigeteléshez?
A homlokzati szigeteléshez általában nem szükséges építési engedély, ha az nem módosítja az épület külső megjelenését drasztikusan (pl. szín, anyag, tagolás). Azonban érdemes a helyi építéshatóságnál tájékozódni, különösen, ha műemlékvédelem alatt álló épületről van szó, vagy ha a szigetelés vastagsága miatt a telekhatároktól való távolság megváltozik.
Szigetelhetem-e magam az otthonomat?
Bizonyos egyszerűbb szigetelési munkákat (pl. padlásfödém terítése szálas anyaggal) el lehet végezni házilag is, megfelelő tudással és eszközökkel. Azonban a homlokzati szigetelés, a fújható szigetelések vagy a bonyolultabb tetőszigetelés komoly szakértelmet és tapasztalatot igényel. A nem megfelelő kivitelezés hőhidakhoz, penészedéshez és a várt hatás elmaradásához vezethet, így hosszú távon drágább lehet.
Milyen vastagságú szigetelés javasolt?
A minimális vastagságot az épület energetikai besorolása és a hatályos szabványok határozzák meg. Homlokzatra általában 10-15 cm EPS vagy kőzetgyapot javasolt, de az optimális energiahatékonyság eléréséhez 15-20 cm is indokolt lehet. Födémre és tetőre 20-30 cm vastagság az ideális. Érdemes energetikai tanúsítóval konzultálni, aki pontosan meghatározhatja a szükséges vastagságot.
Milyen gyakran kell karbantartani a szigetelést?
A szakszerűen kivitelezett és minőségi anyagokból készült szigetelés minimális karbantartást igényel. Időnként érdemes ellenőrizni, hogy nincs-e rajta mechanikai sérülés, repedés, vagy nem lazultak-e meg elemek. A homlokzati vakolatot időnként tisztítani lehet, vagy több évtized után újra festeni.
Mi a különbség a homlokzati és a belső szigetelés között?
A homlokzati szigetelés az épület külső felületén helyezkedik el, és az egész házat egy "hőszigetelő köpenybe" burkolja. Ez a leghatékonyabb megoldás, mert megszünteti a hőhidakat és védi a falazatot. A belső szigetelés a falak belső oldalán történik. Ezt akkor alkalmazzák, ha a külső szigetelés valamilyen okból nem megvalósítható (pl. műemlékvédelem, szomszédos épület). Hátránya, hogy csökkenti a belső teret, és a falak hidegek maradnak, ami penészedési kockázatot hordozhat.
