Sokak életében eljön az a pillanat, amikor szeretnének valami nagyot adni, legyen szó egy családi örökségről, egy jelentős összegű támogatásról, vagy egy régóta vágyott ingatlanról. Az ajándékozás egy gyönyörű gesztus, a nagylelkűség és a szeretet kifejeződése, ám amikor már jogi keretek közé kell terelni, sokan elbizonytalanodnak. Felmerül a kérdés: mennyibe is kerül valójában egy ilyen szerződés? Milyen rejtett költségekkel járhat, és milyen buktatókra kell figyelni? Az ember természetes módon szeretné a lehető legsimábban és legköltséghatékonyabban lebonyolítani ezt a folyamatot, de a jogi útvesztők sokszor ijesztőnek tűnhetnek.
Ez az útmutató azért született, hogy fényt derítsen az ajándékozási szerződés körüli költségekre és eljárásokra. Nem csupán egy rövid definíciót adunk, hanem számos nézőpontból megvizsgáljuk a témát, legyen szó ingatlanról, ingó vagyonról vagy akár nagyobb összegű készpénzről. Megtudhatja, miért fontos a megfelelő jogi háttér, és hogyan védheti meg mind az ajándékozó, mind az ajándékozott érdekeit. Célunk, hogy a jogi szakkifejezéseket érthetővé tegyük, és reális képet festhessünk a várható kiadásokról.
Ebben a részletes áttekintésben minden szükséges információt megtalál ahhoz, hogy magabiztosan vághasson bele az ajándékozás folyamatába. Megismerheti az illetékfizetési kötelezettségeket, az ügyvédi és közjegyzői díjakat, a földhivatali eljárás költségeit, valamint a különböző típusú ajándékozások sajátosságait. A táblázatok és példák segítenek majd a konkrét költségek megértésében, a gyakran ismételt kérdések pedig a felmerülő bizonytalanságokat oszlatják el. Készüljön fel, hogy egy átfogó képet kapjon, ami segíti majd a tudatos döntéshozatalban.
Az ajándékozási szerződés alapjai: Mire figyeljünk, mielőtt belevágunk?
Amikor valaki úgy dönt, hogy ajándékozni szeretne, az első és legfontosabb lépés a szándék tisztázása. Egy ajándékozási szerződés lényege, hogy az ajándékozó a saját vagyonából ingyenesen és visszavonhatatlanul átad valamilyen vagyontárgyat – legyen az ingatlan, ingó dolog vagy pénz – az ajándékozottnak, aki ezt elfogadja. Ez a jogügylet mindig kétoldalú, azaz mindkét fél egyetértésére szükség van hozzá. Fontos kiemelni az ingyenesség fogalmát, hiszen ez különbözteti meg az ajándékozást például az adásvételtől, ahol ellenérték fejében történik a tulajdonátruházás.
Az ajándékozás tárgya rendkívül sokféle lehet. Lehet szó egy nagyméretű, értékes ingóságról, mint például egy autó, egy műalkotás, vagy éppen egy jelentős összegű banki átutalás. Ingatlan ajándékozása esetén pedig jellemzően lakások, házak, telkek vagy egyéb ingatlanvagyon cserél gazdát. Mindegyik esetben más és más jogi, illetve adminisztratív követelményeknek kell megfelelni, amelyek természetesen a költségekre is hatással vannak. Az ajándékozási szerződés megkötésekor tehát elsődleges, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, mit szeretnénk ajándékozni, és mekkora az értéke, mert ez alapvetően befolyásolja az eljárás menetét és a felmerülő díjakat.
Egy fontos megjegyzés: "Az ajándékozás nem csupán egy tárgy vagy pénz átadása, hanem a szándék és a jogi keretek tiszta megfogalmazása, ami mindkét fél számára biztonságot teremt."
Az ajándékozás jogi keretei Magyarországon
Magyarországon az ajándékozás jogi szabályait a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A Ptk. pontosan meghatározza, hogy milyen feltételekkel érvényes egy ajándékozási szerződés, és milyen kötelezettségek hárulnak az ajándékozóra és az ajándékozottra. Lényeges, hogy az ajándékozónak rendelkeznie kell a dolog feletti tulajdonjoggal, azaz ő legyen a jogosult az átruházásra. Emellett az ajándékozónak cselekvőképesnek kell lennie, vagy ha nem az, akkor megfelelő képviselő útján járhat el. Az ajándékozott részéről is elengedhetetlen az elfogadás.
A formai követelmények tekintetében a Ptk. különbséget tesz az ingó és az ingatlan ajándékozása között. Míg az ingó dolgok ajándékozása (például egy könyv, egy ékszer, vagy akár egy kisebb összegű készpénz) általában szóbeli vagy ráutaló magatartással is érvényes lehet, addig az ingatlan ajándékozásához minden esetben közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződés szükséges. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ajándékozási szerződést ügyvédnek kell elkészítenie és ellenjegyeznie, vagy közjegyző előtt kell megkötni. Ennek hiányában az ingatlan ajándékozása érvénytelen. Nagyobb értékű ingó vagyon (pl. autó, értékpapír, jelentős összegű készpénz) esetében, bár a törvény nem írja elő kötelezően, erősen ajánlott az írásbeli szerződés megkötése a későbbi jogviták elkerülése végett.
A szerződésben világosan meg kell határozni az ajándékozás tárgyát, az ajándékozó és az ajándékozott adatait, valamint azt a tényt, hogy az átadás ingyenesen történik. Érdemes lehet rögzíteni az ajándék értékét is, különösen az illetékfizetési kötelezettség miatt. A Ptk. lehetőséget ad bizonyos feltételekhez kötött ajándékozásra is, például az ajándék visszakövetelésére, ha az ajándékozó létfenntartása veszélybe kerül, vagy ha az ajándékozott súlyosan megsérti az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója érdekeit. Ezek a részletek mind-mind befolyásolják a szerződés komplexitását és így közvetve a költségeket is.
Egy fontos megjegyzés: "A jogi keretek pontos ismerete nem csupán formalitás, hanem alapvető védőháló, amely megóvja mind az ajándékozó, mind az ajándékozott érdekeit egy jövőbeli vita esetén."
Az ajándékozási szerződés költségei: Részletes bontás
Az ajándékozási szerződés megkötésekor számos költséggel számolhatunk, amelyek típusa és mértéke az ajándék jellegétől, értékétől, valamint a felek közötti rokoni kapcsolattól függ. Ezeket a költségeket több kategóriába sorolhatjuk: illetékfizetési kötelezettség, ügyvédi díjak, közjegyzői díjak és földhivatali eljárási díjak. Fontos, hogy ezeket előre felmérjük, hogy ne érjenek minket meglepetések a folyamat során.
Illetékfizetési kötelezettség és mentességek
Az ajándékozás után általában ajándékozási illetéket kell fizetni. Ennek szabályait az illetékekről szóló törvény (1990. évi XCIII. törvény) rögzíti. Az illetékfizetési kötelezettség az ajándékozottat terheli, azaz ő az, akinek az ajándék értékének bizonyos százalékát be kell fizetnie az államkasszába. Az illeték mértéke az ajándék értékétől és a felek közötti rokoni kapcsolattól függ.
-
Általános illeték mértéke:
- Ingatlan ajándékozása esetén az illeték általában az ingatlan forgalmi értékének 9%-a.
- Ingó vagyon ajándékozása esetén az illeték általában az ingó vagyon forgalmi értékének 18%-a.
-
Illetékmentesség és kedvezmények:
- Legközelebbi hozzátartozók közötti ajándékozás: Ez a legfontosabb és leggyakoribb kedvezmény. Teljesen illetékmentes az egyenes ági rokonok (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka stb.) és a házastársak közötti ajándékozás. Ide tartozik az örökbefogadott gyermek is. Fontos, hogy a testvérek közötti ajándékozás már nem tartozik ebbe a kategóriába, rájuk az általános szabályok vonatkoznak.
- Kisebb értékű ingó ajándék: Az illetékekről szóló törvény szerint 2023-tól 300 000 Ft-ot meg nem haladó értékű ingó ajándék mentes az ajándékozási illeték alól. Ez a kedvezmény azonban nem vonatkozik az ingatlanra.
- Értékpapírok és üzletrészek: Bizonyos esetekben, például zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek vagy kft. üzletrészének ajándékozásánál speciális szabályok vagy kedvezmények vonatkozhatnak.
Az ajándékozási illeték alapja az ajándék tiszta értéke, ami az ajándék forgalmi értékéből a terheket (pl. jelzálogjog) levonva számítható ki. Az illetéket az adóhatóság (NAV) veti ki az ajándékozási szerződés benyújtását követően, és az ajándékozottnak kell befizetnie a megadott határidőn belül.
Egy fontos megjegyzés: "Az illetékfizetési kötelezettség elkerülése, különösen a családon belüli ajándékozás esetén, jelentős megtakarítást jelenthet, ezért mindig érdemes tájékozódni a rokoni kapcsolatokhoz fűződő kedvezményekről."
Ügyvédi díjak: Mi befolyásolja az összeget?
Az ügyvédi díj az ajándékozási szerződés elkészítéséért és ellenjegyzéséért fizetendő összeg. Ingatlan ajándékozása esetén az ügyvédi közreműködés kötelező, hiszen csak ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt szerződés alapján jegyezhető be a tulajdonjog a földhivatalnál. Jelentősebb értékű ingó vagyon (pl. autó, nagyobb összegű készpénz, értékpapírok) ajándékozásakor is erősen ajánlott ügyvéd bevonása, még ha nem is kötelező, hiszen ez nyújtja a legnagyobb jogbiztonságot.
Az ügyvédi díj mértékét több tényező is befolyásolja:
- Az ajándék értéke: Az ügyvédek gyakran az ajándék értékének bizonyos százalékában határozzák meg a díjukat. Ez általában 0,5% és 3% között mozog, de lehet egyedi megállapodás tárgya is. Minél nagyobb az ajándék értéke, annál magasabb lehet az ügyvédi díj is, bár sok ügyvéd alkalmaz egy felső korlátot vagy degresszív díjszabást a nagyon magas értékű ügyleteknél.
- Az ügy komplexitása: Egy egyszerű, tehermentes ingatlan ajándékozása jellemzően kevesebb munkát igényel, mint egy olyan ingatlan ajándékozása, amelyen több teher (pl. jelzálogjog, haszonélvezeti jog) van, vagy amelyhez egyéb jogi kérdések (pl. osztatlan közös tulajdon rendezése) kapcsolódnak.
- Az ügyvéd tapasztalata és hírneve: Tapasztaltabb, elismert ügyvédek magasabb díjat számíthatnak fel.
- A földrajzi elhelyezkedés: A nagyobb városokban, különösen Budapesten, az ügyvédi díjak általában magasabbak lehetnek, mint vidéken.
- Az ügyvédi iroda díjszabási politikája: Egyes irodák fix díjat, mások óradíjat, megint mások százalékos díjat alkalmaznak. Az esetek többségében egy átalánydíjban állapodnak meg a felek, amely fedezi a szerződés elkészítését, az ellenjegyzést, a földhivatali bejegyzési kérelem elkészítését és a kapcsolódó tanácsadást.
Fontos, hogy az ügyvédi megbízási szerződésben előre rögzítsék az ügyvédi díj mértékét és a díjba foglalt szolgáltatásokat, hogy elkerüljék a későbbi félreértéseket.
Egy fontos megjegyzés: "Az ügyvédi díj nem csupán egy kötelező kiadás, hanem befektetés a jogbiztonságba; egy jól elkészített szerződés megelőzheti a későbbi, sokkal költségesebb jogvitákat."
Közjegyzői díjak: Mikor van rá szükség?
A közjegyző szerepe az ajándékozási szerződés folyamatában eltér az ügyvédétől. Míg az ügyvéd a felek érdekeit képviseli és a szerződést szerkeszti, addig a közjegyző pártatlan, hivatalos személyként jár el, és az általa készített okiratok közokiratnak minősülnek. A közokirat nagyobb bizonyító erővel bír, mint az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat.
-
Mikor kötelező a közjegyző bevonása?
- Az ingatlan ajándékozási szerződés megkötésekor nem kötelező közjegyzőhöz fordulni, elegendő az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat. A felek azonban dönthetnek úgy, hogy közjegyző előtt kötik meg a szerződést, ha a közokirat nagyobb jogbiztonságát szeretnék.
- Bizonyos esetekben, például ha az ajándékozó cselekvőképességében korlátozott, vagy ha valamilyen speciális, pl. külföldi jogi hatású ügyletről van szó, a közjegyzői közreműködés elengedhetetlenné válhat.
- Ha az ajándékozási szerződésbe olyan nyilatkozatot is foglalnak, amelynek közokiratba foglalása kötelező (pl. végrendelet, hiteles másolat készítése), akkor is szükséges lehet a közjegyző.
-
A közjegyzői díjak:
- A közjegyzői díjakat jogszabály (a közjegyzői díjakról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet) rögzíti, tehát azok nem alkuképesek.
- A díj mértéke az ügyérték (az ajándék értéke) alapján kerül kiszámításra, százalékos alapon, de a rendeletben meghatározott minimum és maximum összegek figyelembevételével.
- Az ügyérték alapján meghatározott díjon felül felmerülhetnek egyéb költségek is, mint például az okirat elkészítésének díja (oldalszám alapján), a hiteles másolatok díja, vagy az esetleges konzultáció díja.
- Például egy 10 millió forint értékű ingatlan ajándékozása esetén a közjegyzői díj alapja a 10 millió forint lesz, amelyre a rendeletben meghatározott sávos díjszabás vonatkozik (pl. az első X millió Ft-ig Y%, a következő Z millió Ft-ig W% stb.).
A közjegyzői díjak általában magasabbak lehetnek az ügyvédi díjaknál, mivel a közokiratba foglalás többletmunkát és felelősséget jelent a közjegyző számára. Érdemes mérlegelni, hogy az ügyvédi ellenjegyzés elegendő-e, vagy a közokiratba foglalás nyújtotta nagyobb jogbiztonság indokolja-e a magasabb költséget.
Egy fontos megjegyzés: "A közjegyzői okirat nagyobb bizonyító erővel bír, ami különösen összetett ügyletek vagy külföldi érintettség esetén jelenthet előnyt, de fontos mérlegelni a többletköltséget az ügyvédi ellenjegyzéssel szemben."
Földhivatali eljárási díjak: Ingatlan ajándékozásakor
Amennyiben az ajándékozás tárgya ingatlan (lakás, ház, telek, stb.), úgy a tulajdonjog átruházásához elengedhetetlen a földhivatali bejegyzés. E nélkül az ajándékozott nem válik az ingatlan bejegyzett tulajdonosává, és nem gyakorolhatja a tulajdonjoghoz fűződő összes jogot. A földhivatali eljárás díjköteles.
-
Alapvető díj:
- A tulajdonjog bejegyzésének általános díja 6 600 Ft/ingatlan. Ezt az összeget a kérelem benyújtásakor kell befizetni.
- Ez a díj fix, az ingatlan értékétől független.
- Az ügyvéd feladata, hogy a szerződés aláírása után a szükséges mellékletekkel (pl. adásvételi szerződés, meghatalmazás, illetékmentességi nyilatkozat) együtt benyújtsa a tulajdonjog bejegyzési kérelmet a területileg illetékes földhivatalhoz.
-
Egyéb felmerülő díjak:
- Sürgősségi eljárás díja: Ha valamilyen oknál fogva gyorsított ügymenetre van szükség, lehetőség van sürgősségi eljárás kérésére. Ennek díja 10 000 Ft, és azt is a kérelem benyújtásakor kell befizetni. Fontos tudni, hogy a sürgősségi eljárás nem minden esetben garantálja a bejegyzés azonnali megtörténtét, csupán az ügyintézési határidő lerövidítését jelenti.
- Földhivatali adatszolgáltatási díjak: Előfordulhat, hogy az ügyvédnek vagy a feleknek szükségük van friss tulajdoni lapra, térképmásolatra vagy egyéb földhivatali adatokra a szerződés elkészítéséhez vagy a benyújtáshoz. Ezeknek is van díja, általában néhány ezer forint/dokumentum.
- Jogi képviselet költsége: Bár nem közvetlenül földhivatali díj, az ügyvéd díja tartalmazza a földhivatali bejegyzési kérelem elkészítését és benyújtását is.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a földhivatal ellenőrzi, hogy a bejegyzési kérelem és a mellékelt okiratok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. A tulajdonjog bejegyzése a kérelem beérkezésének időpontjával visszamenőleges hatállyal történik, de a bejegyzés maga általában 15-30 napot is igénybe vehet.
Egy fontos megjegyzés: "A földhivatali bejegyzés az ingatlan ajándékozásának utolsó, de elengedhetetlen lépése; anélkül az ajándékozott nem válik az ingatlan tényleges, jogilag is igazolható tulajdonosává."
Ajándékozási szerződés típusai és a velük járó egyedi költségek
Az ajándékozás tárgya jelentősen befolyásolja a felmerülő költségeket és az eljárási menetet. Nem mindegy, hogy egy ingatlant, egy autót vagy készpénzt adunk ajándékba, hiszen mindegyikhez más-más jogi és adminisztratív előírások tartoznak.
Ingatlan ajándékozása: A legkomplexebb eset
Az ingatlan ajándékozása a legösszetettebb és legköltségesebb ajándékozási forma. Ennek oka, hogy szigorú formai követelményeknek kell megfelelni, és számos hatósági eljáráson kell keresztülmenni.
- Kötelező ügyvédi közreműködés: Az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést ügyvédnek kell ellenjegyeznie, vagy közokiratba kell foglalni. Ez a költség tehát elkerülhetetlen.
- Illetékfizetési kötelezettség: Ahogy már említettük, ha nem egyenes ági rokonok vagy házastársak között történik az ajándékozás, akkor az ajándékozottnak az ingatlan forgalmi értékének 9%-át ajándékozási illetékként be kell fizetnie. Ez egy jelentős tétel lehet.
- Földhivatali eljárási díj: A tulajdonjog bejegyzéséért fizetendő 6 600 Ft/ingatlan díj.
- Értékbecslés: Bár nem minden esetben kötelező, ha a felek bizonytalanok az ingatlan piaci értékét illetően, vagy ha az ajándékozottnak szüksége van hivatalos értékbecslésre (pl. hitelfelvételhez), akkor ennek is van díja, ami általában néhány tízezer forint.
- Egyéb költségek: Előfordulhat, hogy az ingatlanon lévő terheket (pl. jelzálogjog) törölni kell, vagy újabb terheket kell bejegyezni, aminek szintén van díja.
Táblázat 1: Költségkalkuláció ingatlan ajándékozására (példa)
| Költségtétel | Leírás | Példa (20 millió Ft értékű ingatlan) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Ügyvédi díj | Szerződés elkészítése, ellenjegyzés, földhivatali ügyintézés | 1% – 3% között, pl. 200 000 Ft (20 millió Ft * 1%) | Egyedi megállapodás tárgya. Minél bonyolultabb az ügy, annál magasabb lehet. |
| Ajándékozási illeték | Ingatlan forgalmi értékének 9%-a (nem egyenes ági rokonok esetén) | 1 800 000 Ft (20 millió Ft * 9%) | Illetékmentes egyenes ági rokonok és házastársak között! Ez a költség csak akkor merül fel, ha nem tartoznak ebbe a körbe. |
| Földhivatali bejegyzési díj | Tulajdonjog bejegyzésének fix díja | 6 600 Ft | Ingatlanonként fizetendő. |
| Sürgősségi földhivatali díj | Gyorsított eljárás kérés esetén | 10 000 Ft | Opcionális. |
| Közjegyzői díj | Ha közokiratba foglalják (opcionális, de magasabb jogbiztonság) | Pl. 100 000 – 300 000 Ft (az ügyérték alapján, a rendelet szerint) | Az ügyvédi díjon felül vagy helyett. Nem kötelező ingatlan ajándékozásához. |
| Összesen (kb.) | Maximum költség (nem egyenes ági rokonok, ügyvéd + illeték) | 2 016 600 Ft (ha 1% ügyvédi díjjal számolunk, és nincs sürgősségi díj) | Minimum költség (egyenes ági rokonok, ügyvéd nélkül): 6 600 Ft (földhivatali díj), de ügyvéd nélkül nem jegyzik be! Minimum költség (egyenes ági rokonok, ügyvéddel): 206 600 Ft (ügyvéd + földhivatal). |
Egy fontos megjegyzés: "Az ingatlan ajándékozásakor az illetékfizetési mentesség kihasználása a legközelebbi rokonok között óriási pénzügyi előnyt jelenthet, ezért mindig ellenőrizzük a családi kapcsolatok jogi státuszát."
Ingó vagyon ajándékozása: Autó, értékpapír, nagyobb összegű készpénz
Az ingó vagyon ajándékozása általában egyszerűbb és olcsóbb, mint az ingatlané, de itt is vannak különbségek az ajándék értékétől és típusától függően.
- Autó ajándékozása:
- Az autó ajándékozásához írásbeli szerződés ajánlott, de nem kötelező. Azonban az átíráshoz a forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonosváltás miatt szükséges a papír alapú szerződés.
- Ügyvédi díj: Nem kötelező, de egy pár tízezer forintos ügyvédi díjért cserébe jogilag tiszta szerződést kapunk.
- Illeték: Ha nem egyenes ági rokonok vagy házastársak között történik, akkor az autó forgalmi értékének 18%-a az ajándékozási illeték. (A 300 000 Ft alatti értékű ingó ajándékokra vonatkozó illetékmentesség itt is érvényesül, de egy autó ritkán esik ebbe a kategóriába.)
- Átírási díj (eredetiségvizsgálat, okmányirodai díjak): Az ajándékozottnak kell eljárnia az okmányirodában az autó átíratása érdekében. Ehhez szükség van eredetiségvizsgálatra (kb. 17 000 – 20 000 Ft), a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításának díjára (összesen kb. 12 000 Ft), valamint a gépjármű-átírási illetékre, ami a gépjármű teljesítményétől és korától függ (néhány ezer forinttól akár több tízezerig terjedhet). Ezeket az ajándékozott fizeti.
- Értékpapír ajándékozása (pl. részvény, befektetési jegy):
- Itt is erősen ajánlott az írásbeli szerződés, és érdemes értékpapírjogban jártas ügyvédhez fordulni.
- Ügyvédi díj: Az értékpapír értékétől és a szerződés komplexitásától függően változhat.
- Illeték: Ha nem egyenes ági rokonok vagy házastársak között történik, akkor az értékpapír forgalmi értékének 18%-a az ajándékozási illeték.
- Banki/brókeri díjak: Az értékpapírszámlán történő átvezetésnek lehetnek díjai.
- Nagyobb összegű készpénz ajándékozása:
- Bár technikailag szóbeli szerződéssel is átadható, egy bizonyos összeg felett (pl. több százezer forint) erősen ajánlott az írásbeli szerződés megkötése. Ez különösen fontos a pénzmosás elleni szabályozás (AML) miatt, banki átutalás esetén a bank kérheti a pénz eredetét igazoló dokumentumot, ami lehet egy ajándékozási szerződés.
- Ügyvédi díj: Egy egyszerű készpénz ajándékozási szerződés elkészítése néhány tízezer forintba kerülhet.
- Illeték: Ha nem egyenes ági rokonok vagy házastársak között történik az ajándékozás, és az összeg meghaladja a 300 000 Ft-ot, akkor a 18%-os ajándékozási illeték fizetendő.
- Nincs földhivatali vagy okmányirodai díj.
Egy fontos megjegyzés: "Nagyobb összegű készpénz ajándékozásakor az írásbeli szerződés nemcsak a jogviták elkerülésére szolgál, hanem a banki átutalások hátterét is tisztázza, elkerülve a pénzmosás gyanúját."
Az ajándékozási szerződés eljárási menete: Lépésről lépésre
Az ajándékozási szerződés megkötése és a tulajdonjog átruházása egy jól meghatározott, több lépcsős folyamat, különösen ingatlan esetében. Fontos, hogy mind az ajándékozó, mind az ajándékozott tisztában legyen ezekkel a lépésekkel.
-
A szándék tisztázása és a feltételek megbeszélése:
- Az első lépés mindig a felek közötti egyértelmű megállapodás. Tisztázni kell, hogy mit ajándékoznak, kinek, milyen feltételekkel (ha vannak), és mekkora az ajándék becsült értéke.
- Fontos megbeszélni az esetlegesen felmerülő költségeket is (pl. illeték), és eldönteni, hogy ki viseli azokat.
-
Dokumentumok előkészítése:
- Ingatlan ajándékozása esetén:
- Az ajándékozó személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája.
- Az ajándékozott személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája.
- Az ingatlan tulajdoni lapja (ezt általában az ügyvéd szerzi be elektronikusan).
- Az ingatlan alaprajza, térképmásolata (szükség esetén).
- Korábbi szerződések, amelyek az ajándékozó tulajdonjogát igazolják (pl. adásvételi szerződés, öröklési bizonyítvány).
- Ha az ajándékozó házas, házassági vagyonjogi szerződés vagy a házastárs hozzájáruló nyilatkozata (ingatlanonként eltérő lehet).
- Ingó vagyon ajándékozása esetén:
- A felek személyazonosító okmányai.
- Az ajándékot igazoló dokumentumok (pl. autó forgalmija, törzskönyve, értékpapír számlakivonat, bankszámlakivonat nagyobb készpénz ajándékozásánál).
- Ingatlan ajándékozása esetén:
-
Ügyvéd felkeresése és a szerződés elkészítése:
- Különösen ingatlan ajándékozása esetén kötelező az ügyvédi közreműködés. Az ügyvéd feladata a jogszabályoknak megfelelő, egyértelmű és precíz ajándékozási szerződés elkészítése, amely figyelembe veszi mindkét fél érdekeit.
- Az ügyvéd tanácsot ad az illetékfizetési kötelezettségről, az illetékmentességről, és az esetleges egyéb jogi kérdésekről.
- Az ügyvéd elkészíti a földhivatali bejegyzési kérelmet is.
-
A szerződés aláírása és ellenjegyzése:
- A felek az ügyvéd előtt írják alá a szerződést, az ügyvéd pedig ellenjegyzi azt. Ezzel a szerződés jogilag érvényessé válik.
- Ingatlan ajándékozása esetén az aláíráskor az ügyvéd tájékoztatja a feleket a jogkövetkezményekről.
-
Földhivatali bejegyzési kérelem benyújtása (ingatlan esetén):
- Az aláírt és ellenjegyzett szerződést, valamint a szükséges mellékleteket az ügyvéd benyújtja a területileg illetékes földhivatalhoz.
- Ekkor kell befizetni a földhivatali eljárási díjat.
- A földhivatal ellenőrzi a dokumentumokat és bejegyzi az ajándékozott tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. Ez általában 15-30 napot vesz igénybe.
-
Adóhatósági bejelentés és illetékfizetés:
- Az ajándékozási szerződésről az adóhatóság (NAV) tudomást szerez (ingatlan esetén a földhivatal értesíti, ingó vagyon esetén a szerződést kell benyújtani).
- A NAV kiveti az ajándékozási illetéket, ha az ajándékozott nem mentes az illetékfizetés alól.
- Az ajándékozottnak van egy meghatározott határidő (általában 15 nap) az illeték befizetésére a határozat kézhezvételétől számítva.
- Ingó vagyon ajándékozásánál (pl. autó) az átírási folyamat során is felmerülhetnek díjak az okmányirodában.
Egy fontos megjegyzés: "A gondosan megtervezett és lépésről lépésre követett eljárás biztosítja, hogy az ajándékozás ne csak érzelmileg, hanem jogilag is tiszta és zökkenőmentes legyen, elkerülve a későbbi kellemetlenségeket."
Alternatívák és összehasonlítás: Ajándékozás vs. adásvétel vs. öröklés
Amikor valaki a vagyonát szeretné másra átruházni, nem csak az ajándékozás lehetősége merül fel. Fontos megfontolni az adásvétel és az öröklés (végrendelet útján) alternatíváit is, hiszen mindegyiknek megvannak a maga előnyei, hátrányai és költségei. Az alábbi táblázat segít összehasonlítani ezeket a lehetőségeket.
Táblázat 2: Az ajándékozás, adásvétel és öröklés összehasonlítása
| Szempont | Ajándékozás | Adásvétel | Öröklés (végrendelettel) |
|---|---|---|---|
| Jogügylet jellege | Ingyenes vagyonátruházás, az ajándékozó halála előtt történik. | Ellenérték fejében történő vagyonátruházás, az eladó és vevő között. | Vagyonátruházás az örökhagyó halálát követően, végrendelet alapján. |
| Költségek | * Illeték: Ajándékozási illeték (nem egyenes ági rokonoknak 9-18%). * Ügyvéd: Ingatlan esetén kötelező (0,5-3%). * Földhivatal: Ingatlan esetén 6 600 Ft. |
* Illeték: Vagyonszerzési illeték (4% ingatlanra, kivételekkel). * Ügyvéd: Ingatlan esetén kötelező (0,5-3%). * Földhivatal: Ingatlan esetén 6 600 Ft. |
* Illeték: Öröklési illeték (nem egyenes ági rokonoknak 9-18%). * Közjegyző: Kötelező hagyatéki eljárás díja (ügyérték alapú). * Ügyvéd: Opcionális. |
| Illetékmentesség | Egyenes ági rokonok és házastársak között teljes. | Lakáscélú ingatlan vásárlása fiataloknak, csereingatlan vásárlása, stb. | Egyenes ági rokonok és házastársak között teljes. |
| Adóvonzat | Ajándékozottnak nincs adóvonzata (csak illeték). Ajándékozónak sincs. | Eladónál adózási kötelezettség keletkezhet (SZJA), ha nyereséggel adja el. | Örökség után az örökösnek nincs adóvonzata (csak illeték). |
| Időpont | Az ajándékozó életében, azonnali hatállyal. | Az eladó és vevő megállapodása szerint, azonnali hatállyal. | Az örökhagyó halála után, a hagyatéki eljárás lezárását követően. |
| Visszavonhatóság | Korlátozottan, súlyos indokkal (pl. létfenntartás veszélye, súlyos sérelem). | Nem visszavonható (csak szerződésszegés esetén, vagy megegyezéssel). | Végrendeletet az örökhagyó bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja. |
| Biztonság/Kockázat | Viszonylag magas jogbiztonság, de korlátozott visszavonhatóság. | Magas jogbiztonság, az ellenérték miatt kevesebb vita. | Bizonyos jogi kérdések merülhetnek fel (pl. kötelesrész), ha a végrendelet kizár valakit. |
| Előnyök | Azonnali tulajdonátruházás, illetékmentesség közeli rokonoknak. | Ellenérték biztosítása az eladónak, tisztább jogi helyzet. | A vagyon feletti rendelkezés az örökhagyó haláláig megmarad. |
| Hátrányok | Költséges lehet, ha nincs illetékmentesség. Korlátozott visszavonhatóság. | Adózási kötelezettség az eladónál, nehéz lehet vevőt találni, ha nincs pénz. | Hosszadalmas hagyatéki eljárás, potenciális családi viták. |
Egy fontos megjegyzés: "A vagyonátruházás módjának kiválasztásakor nem csupán az azonnali költségeket, hanem a hosszú távú jogi, adózási és érzelmi következményeket is mérlegelni kell, hogy a legmegfelelőbb megoldást találjuk."
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Milyen dokumentumok szükségesek az ajándékozási szerződéshez?
Az ajándékozó és az ajándékozott érvényes személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája minden esetben szükséges. Ingatlan ajándékozásakor ezen felül az ingatlan tulajdoni lapja (amit általában az ügyvéd szerez be), és az ajándékozó tulajdonjogát igazoló korábbi szerződések vagy határozatok. Gépjármű ajándékozásakor a forgalmi engedély és a törzskönyv. Nagyobb összegű készpénz esetén bankszámlakivonat vagy egyéb, a pénz eredetét igazoló dokumentumok lehetnek hasznosak.
Visszavonható-e az ajándékozás?
Az ajándékozás főszabály szerint visszavonhatatlan. A Polgári Törvénykönyv azonban meghatároz néhány kivételes esetet, amikor az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot. Ilyen például, ha az ajándékozó létfenntartása veszélybe kerül, és az ajándék visszaadása nélkül nem tudja azt biztosítani, feltéve, hogy az ajándék visszaadása az ajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Másik ok lehet, ha az ajándékozott súlyosan megsérti az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója érdekeit, vagy ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés utóbb véglegesen meghiúsul (pl. tervezett házasság elmaradása). Fontos, hogy ezeket az eseteket bíróság előtt kell érvényesíteni, és szigorú feltételekhez kötöttek.
Mi történik, ha az ajándékozott nem fizeti be az illetéket?
Ha az ajándékozott nem fizeti be határidőre az ajándékozási illetéket, az adóhatóság (NAV) késedelmi pótlékot számít fel, és végső esetben végrehajtási eljárást indíthat az ajándékozott ellen. Fontos tudni, hogy az illetékfizetési kötelezettség az ajándékozottat terheli, az ajándékozó nem felel érte.
Szükséges-e ügyvéd, ha csak készpénzt ajándékozok?
Kisebb összegű készpénz ajándékozásakor nem kötelező az ügyvédi közreműködés. Azonban nagyobb összegű készpénz (pl. több százezer vagy millió forint) ajándékozásakor erősen ajánlott írásbeli ajándékozási szerződést kötni és azt ügyvéddel ellenjegyeztetni. Ez egyrészt bizonyító erejű okiratot biztosít a felek számára, másrészt segíthet elkerülni a bankok vagy az adóhatóság kérdéseit a pénz eredetével kapcsolatban, különösen nagyobb átutalások esetén.
Van-e felső határa az ajándékozott összegnek?
Jogi értelemben nincsen felső határa az ajándékozott összegnek vagy értéknek. Azonban minél nagyobb az ajándék értéke, annál jelentősebb lehet az illetékfizetési kötelezettség, ha nem áll fenn illetékmentesség. Emellett a pénzmosás elleni szabályozás (AML) miatt a bankok vagy pénzügyi intézmények megkérdőjelezhetik a rendkívül nagy összegű tranzakciókat, és kérhetik a tranzakció jogcímét igazoló dokumentumokat.
Hogyan lehet elkerülni a későbbi vitákat?
A későbbi viták elkerülése érdekében a legfontosabb az írásbeli, pontos és egyértelmű ajándékozási szerződés elkészítése, amelyet lehetőleg ügyvéd ellenjegyez. A szerződésnek részletesen tartalmaznia kell az ajándék tárgyát, értékét, a felek adatait, az ajándékozás ingyenes jellegét, és minden egyéb lényeges feltételt. Fontos a nyílt kommunikáció a felek között, és minden felmerülő kérdést tisztázni kell a szerződés aláírása előtt.
Milyen adóvonzatai vannak az ajándékozásnak?
Az ajándékozásnak elsősorban illetékvonzata van, nem pedig adóvonzata a személyi jövedelemadó (SZJA) szempontjából. Az ajándékozottnak az ajándék után ajándékozási illetéket kell fizetnie, kivéve, ha illetékmentességben részesül (pl. egyenes ági rokon vagy házastárs). Az ajándékozónak általában nincs adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége az ajándékozás ténye miatt.
Lehet-e feltételhez kötni az ajándékozást?
Igen, az ajándékozást lehet feltételhez kötni, azonban a feltételeknek jogszerűnek és erkölcsösnek kell lenniük. Például megállapodhatnak a felek abban, hogy az ajándékozott egy bizonyos ideig nem adhatja el az ingatlant, vagy egy bizonyos célra kell felhasználnia az ajándékot. Fontos azonban, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az ajándékozás visszavonhatósága csak szűk körben, a már említett okok (létfenntartás veszélye, súlyos sérelem, feltevés meghiúsulása) miatt lehetséges, és nem feltétlenül az ajándékozó által szabott feltételek megsértése miatt. A feltételeket egyértelműen rögzíteni kell a szerződésben.
