Valószínűleg mindannyian ismerjük azt a pillanatot, amikor a postaládában landol az értesítés a szolgáltatótól, vagy éppen ránézünk a naptárra, és rájövünk: lejárt a hitelesítés ideje. Ilyenkor a legtöbb ingatlantulajdonosban azonnal felmerül a kérdés, hogy vajon mekkora kiadással kell számolnia, és mennyi utánajárást igényel majd a folyamat. Nem csupán egy technikai szükségszerűségről van szó, hanem egy olyan kötelezettségről, amely közvetlen hatással van a havi rezsiszámlák pontosságára és a pénztárcánkra is.
A vízóra csere alapvetően a mérőeszköz hitelesítési idejének lejártakor esedékes műszaki beavatkozás, de a gyakorlatban ennél sokkal többről van szó. Ez a folyamat magában foglalja a megfelelő szakember kiválasztását, az új mérőóra beszerzését, a szerelési munkálatokat, valamint a szolgáltató felé történő adminisztrációt és a biztonsági záróelem, a plomba felhelyezését. Ebben az írásban több szemszögből vizsgáljuk meg a teendőket: megnézzük a jogszabályi hátteret, a műszaki buktatókat, és ami a legfontosabb, a pénzügyi vonzatokat is, hogy ne érjenek meglepetések.
Itt most egy átfogó útmutatót tartasz a kezedben (vagyis a képernyődön), amely nemcsak a száraz tényeket közli, hanem gyakorlati tanácsokkal lát el a költségek optimalizálására vonatkozóan. Végigvesszük a lépéseket a tervezéstől a kivitelezésig, kitérünk a társasházi sajátosságokra, és segítünk eligazodni az árajánlatok dzsungelében. Célunk, hogy mire a végére érsz, pontosan tudd, hogyan zajlik le egy ilyen csere a lehető leggördülékenyebben és költséghatékonyabban.
A hitelesítés jogszabályi háttere és a csere szükségessége
Sokan hajlamosak halogatni a mérőórák cseréjét, mondván, „amíg mér, addig jó”, de a jogszabályi környezet ebben a tekintetben meglehetősen szigorú és egyértelmű. Magyarországon mérésügyi törvények és kormányrendeletek szabályozzák a közüzemi elszámolásra alkalmas mérőeszközök hitelesítési ciklusát. Ez nem a szolgáltatók önkényes döntése, hanem fogyasztóvédelmi érdek, hiszen egy elöregedett szerkezet pontatlanná válhat – ami lehet, hogy a szolgáltatónak, de az is lehet, hogy a fogyasztónak okoz kárt.
Jelenleg a jogszabályok értelmében a mellékvízmérők hitelesítési ideje egységesen 8 év. Korábban különbséget tettek a hideg- és melegvizes órák között (a melegvizeseké rövidebb, 6 év volt), de ezt az egyszerűsítés és az átláthatóság érdekében harmonizálták. Ez a nyolcéves ciklus azt jelenti, hogy a hitelesítést igazoló jelölés (plomba vagy matrica) érvényessége a jelölés évét követő 8. év utolsó napjáig tart. Fontos azonban észben tartani, hogy a szolgáltatók gyakran már a lejárat évében kérik a cserét, hogy elkerüljék az év végi torlódást és az esetleges számlázási vitákat.
A hitelesítés lejárta után a mérőóra jogilag „elveszíti” mérőeszköz jellegét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgáltató nem köteles elfogadni az általa mutatott értékeket elszámolási alapként. Ilyenkor léphet életbe az átalánydíj vagy egy becsült fogyasztás alapján történő számlázás, ami szinte minden esetben kedvezőtlenebb a valós fogyasztásnál. Ráadásul, ha elmulasztjuk a cserét, a szolgáltató kötbért is kiszabhat, vagy felszólíthat a pótlásra, ami sürgősségi felárral járhat a szerelőknél.
„A hitelesítési időszak nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a garancia arra, hogy pontosan annyit fizetünk, amennyi vizet valóban felhasználtunk – se többet, se kevesebbet.”
Mikor esedékes a beavatkozás? Jelek és határidők
Nem mindig a szolgáltató értesítője az első jel, amire figyelnünk kell. Tudatos ingatlantulajdonosként érdemes időnként rápillantani a vízórára, nemcsak a leolvasás miatt, hanem a fizikai állapotának ellenőrzése végett is. A legbiztosabb pont a mérőórán vagy a plombán található évszám. Ha például a plombán a 2016-os évszám szerepel, és a hitelesítési ciklus 8 év, akkor 2024. december 31-ig érvényes a mérő. Azonban nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a szervezést, mert az év végi időszakban a vízvezeték-szerelők naptára hamar betelik.
Léteznek olyan műszaki hibák is, amelyek a hitelesítési idő lejárta előtt szükségessé teszik a cserét. Ha a számláló nem pörög, pedig a csap nyitva van, vagy éppen pörög, amikor minden elzáró zárva van (ez szivárgásra is utalhat, de órahiba is lehet), azonnal lépni kell. Szintén csereérett a szerkezet, ha az üvege bepárásodott, repedt, vagy ha víz jelenik meg a számlálólapon belül. A fizikai sérülés, például fagyás vagy ütés okozta repedés esetén a csere költsége minden esetben a fogyasztót terheli, még akkor is, ha a főmérőről van szó.
Különbséget kell tenni a bekötési vízmérő (főmérő) és a mellékvízmérő (lakásmérő) között. A főmérő cseréje, karbantartása és hitelesítése általában a vízművek feladata és költsége, kivéve, ha a felhasználó gondatlansága miatt sérült meg. Ezzel szemben a mellékvízmérők – amelyek például társasházi lakásokban mérik az egyéni fogyasztást – a tulajdonos felelősségi körébe tartoznak. Itt a tulajdonosnak kell gondoskodnia a szakemberről és viselnie a költségeket.
A folyamat lépésről lépésre: az előkészülettől a plombálásig
Ahhoz, hogy átlássuk, miért kerül annyiba a szolgáltatás, amennyibe, érdemes megérteni a munkafolyamatot. Ez nem csupán annyi, hogy „kitekerjük a régit és betekerjük az újat”. A szakszerű csere egy komplex folyamat, amely több fázisból áll, és mindegyik szakértelmet igényel.
- Állapotfelmérés és elzárás: A szerelő első dolga, hogy megkeresse a lakás vagy a ház főelzáróját, és ellenőrizze annak működését. Gyakori probléma, különösen régebbi épületeknél, hogy az elzárócsap „berohadt”, nem zár tökéletesen. Ilyenkor a vízóra cseréje előtt az elzárót is cserélni kell, ami növeli a költségeket és a munkaidőt.
- A régi mérő leszerelése: A nyomásmentesítés után a szakember eltávolítja a régi plombát (ezt dokumentálni kell), majd oldja a kötéseket. Itt derül ki, hogy a csővezeték végei milyen állapotban vannak, szükség van-e menetjavításra vagy új tömítésekre – bár utóbbi alapkövetelmény.
- Az új mérő beszerelése: Az új, hitelesített mérőóra behelyezésekor figyelni kell az áramlási irányra és a feszültségmentes beépítésre. A feszülő csövek később repedéshez, csőtöréshez vezethetnek.
- Nyomáspróba és ellenőrzés: A szerelés után a rendszert lassan újra nyomás alá helyezik. A szerelő ellenőrzi, hogy a kötések szivárognak-e, és hogy a mérő elindul-e vízvételkor, illetve megáll-e az elzáráskor.
- Adminisztráció és plombálás: Ez a legkritikusabb rész a hivatalos elfogadáshoz. A szerelőnek (ha regisztrált szakemberről van szó) ki kell töltenie a munkalapot, rögzítenie a régi és az új óra gyári számát, valamint az óraállásokat. Végül felkerül a biztonsági záróelem, a plomba (vagy a modern műanyag biztonsági gyűrű), amely garantálja, hogy a mérőhöz illetéktelenül nem nyúltak hozzá.
„A legdrágább vízóra az, amit rosszul szereltek be: egy apró szivárgás hónapok alatt több tízezer forintos kárt okozhat a falakban és a padlóban, nem beszélve az elfolyt víz áráról.”
Részletes költségelemzés: mi mennyibe kerül?
Térjünk rá a lényegre: a piszkos anyagiakra. Az árak természetesen változóak lehetnek a földrajzi helytől, a választott szakembertől és a beépítendő anyagok minőségétől függően, de nagyságrendileg jól behatárolhatók. Fontos tisztázni, hogy az árképzés általában három fő komponensből áll: anyagköltség, munkadíj és ügyintézési/kiszállási díj.
Az anyagköltség magát a vízóra árát jelenti. Egy átlagos, hagyományos (mechanikus) lakásvízmérő ára 6.000 és 10.000 forint között mozog. Ha azonban okosmérőt vagy távleolvasásra alkalmas modullal ellátott órát szeretnénk, ez az összeg a többszörösére, akár 25.000-40.000 forintra is ugorhat. Ehhez jönnek még az apróbb szerelési anyagok: tömítések, közcsavarok, esetleg egy új golyóscsap, ha a régi cserére szorul (ez utóbbi 3.000-6.000 Ft/darab).
A munkadíj a szakember idejét és szaktudását fizeti meg. Egyetlen óra cseréje esetén a munkadíj általában magasabbnak tűnhet fajlagosan, mint ha egyszerre 4 órát cseréltetünk. Budapesten és a nagyvárosokban egy darab vízóra cseréjének munkadíja (kiszállással együtt) 15.000 és 25.000 forint között mozoghat. Ha több órát cserélünk egy lakáson belül, a második, harmadik óra munkadíja már kedvezőbb, gyakran csak 5.000-8.000 forint plusz költséget jelent darabonként.
Végül számolni kell a szolgáltatói díjakkal is. Bár sok esetben a regisztrált szerelők „teljes körű ügyintézést” vállalnak, a vízművek felé fizetendő regisztrációs vagy plombálási díj (ha a szolgáltató végzi a plombálást külön) további 5.000-10.000 forintot tehet ki, bár ez szolgáltatónként eltérő. Van, ahol a csere bejelentése ingyenes, máshol adminisztrációs díjat számolnak fel.
Árkalkuláció példa (Tájékoztató jellegű árak)
Az alábbi táblázat segít átlátni, hogyan adódnak össze a költségek egy átlagos panellakás (2 db vízóra) és egy családi ház (1 db főmérő aknában) esetében.
| Költségtétel | Panellakás (2 db mellékvízmérő) | Családi ház (1 db mellékvízmérő aknában) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Vízórák ára | 14.000 – 20.000 Ft | 8.000 – 12.000 Ft | Típusfüggő |
| Munkadíj + Kiszállás | 25.000 – 35.000 Ft | 20.000 – 30.000 Ft | Aknában nehezebb a szerelés |
| Segédanyagok | 2.000 Ft | 2.000 Ft | Tömítések |
| Ügyintézés díja | 5.000 – 10.000 Ft | 5.000 – 10.000 Ft | Opcionális, de ajánlott |
| Összesen | 46.000 – 67.000 Ft | 35.000 – 54.000 Ft | Becsült végösszeg |
Mellékvízmérők és főmérők: a felelősség kérdése
Gyakori félreértés övezi azt, hogy kinek a pénztárcáját terheli a csere. A helyzet tisztázása érdekében érdemes különválasztani a bekötési vízmérőt és a mellékmérőt. A bekötési vízmérő az a szerkezet, amely az ingatlan telekhatáránál (vagy a pincében) méri a közműhálózatból beérkező összes vizet. Ennek a tulajdonjoga a vízműveké, így a hitelesítési cseréjét is ők végzik, saját költségükön. A fogyasztónak itt csak az a dolga, hogy biztosítsa a hozzáférést és az akna tisztaságát.
Ezzel szemben a mellékvízmérők, amelyeket a köznyelvben csak lakásvízóraként emlegetünk, a társasházi lakásokon belül mérik a fogyasztást, és ezek alapján történik a „belső” elszámolás vagy a szolgáltatóval kötött mellékszolgáltatási szerződés alapján a számlázás. Ezek az órák a lakástulajdonos tulajdonát képezik. Tehát a beszerzés, a csere, a hitelesítés és a meghibásodás javítása minden esetben a tulajdonos költsége.
Van egy speciális eset: a locsolási mellékvízmérő. Ezt kertes házaknál szereltetik fel, hogy a kertlocsolásra használt víz után ne kelljen csatornadíjat fizetni. Mivel ez is egy magáncélú beruházás a költségcsökkentés érdekében, ennek a cseréje és hitelesítése is teljes mértékben a felhasználó felelőssége és költsége.
„A főmérő a szolgáltatóé, a mellékmérő a miénk. Ez az egyszerű szabály segít eldönteni, kinek kell a zsebébe nyúlnia, ha lejár a hitelesítés.”
Társasházi sajátosságok és buktatók
Aki társasházban él, tudja, hogy a közös ügyek intézése sosem egyszerű. A vízóracsere esetében a legnagyobb kihívást a logisztika és a hozzáférhetőség jelenti. A strangok (felszálló vezetékek) elzárása sokszor csak a gondnok segítségével oldható meg, vagy a pincében található főcsap elzárásával, ami az egész lépcsőházat érinti. Ezért a cserét mindig előre be kell jelenteni a lakóközösségnek, hogy senkit ne érjen váratlanul a vízhiány zuhanyzás közben.
Egy másik tipikus társasházi probléma a szerelőnyílások mérete. A modern esztétikai igények miatt sokan befalazzák vagy apró csempenyílással takarják el a vízórákat a felújítás során. Amikor azonban cserére kerül a sor, a szerelő szembesülhet azzal, hogy fizikailag nem fér hozzá a csövekhez szerszámmal. Ilyenkor bontani kell, ami jelentős plusz költség és bosszúság – ráadásul a helyreállítás (csempézés) már nem a vízszerelő feladata.
A társasházakban gyakran szerveznek csoportos vízóracserét. A közös képviselő felkeres egy céget, és ajánlatot kér az egész házra vagy több lakásra egyszerre. Ez hatalmas előnyökkel járhat: a kiszállási díj megoszlik, a szerelők „futószalagon” tudnak dolgozni, így az egy lakásra jutó költség akár 20-30%-kal is alacsonyabb lehet, mintha egyénileg szerveznénk.
Okosmérők és távleolvasás: megéri a befektetés?
A technológia fejlődésével egyre több helyen merül fel az igény az okosvízmérők vagy a távleolvasó modulok telepítésére. De vajon megéri a felár? A hagyományos mérőkhöz képest ezek az eszközök képesek rádiójelek segítségével továbbítani a mérési adatokat, így nem szükséges a leolvasónak bemennie a lakásba, sőt, a fogyasztónak sem kell havonta diktálnia.
Az előnyök egyértelműek: kényelem, nincs elfelejtett diktálás, nincs becsült számla miatti túlfizetés. Ráadásul bizonyos rendszerek képesek riasztást küldeni, ha szokatlan vízfogyasztást (pl. csőtörést vagy folyamatosan folyó WC-tartályt) észlelnek, amivel rengeteg pénzt spórolhatunk meg. Azonban az éremnek másik oldala is van: az ár. Egy okosmodul vagy egy eleve okos mérő ára többszöröse a hagyományosnak.
A megtérülés kérdése itt nem a havi számla csökkenésében jelentkezik (hiszen a víz ára ugyanannyi), hanem a kényelemben és a biztonságban. Társasházak esetében, ha az egész ház átáll ilyen rendszerre, a közös képviselő dolga is egyszerűsödik, és megszűnnek a „lopott vízzel” vagy a mérési különbözetekkel kapcsolatos viták. Egyéni felhasználóként akkor éri meg leginkább, ha nehezen hozzáférhető helyen van az óra, vagy sokat vagyunk távol az ingatlantól.
Hogyan válasszunk megbízható szakembert?
A piacon rengeteg vállalkozó hirdeti magát, de nem mindegy, kit engedünk be a lakásba és a vízvezeték-rendszerünkhöz. A legfontosabb szempont, hogy a választott szakember rendelkezzen a megfelelő jogosultságokkal. A vízművek általában közzétesznek egy listát az „ajánlott” vagy „minősített” vállalkozókról. Ezek a szakemberek jogosultak a szolgáltató nevében eljárni, plombát bontani és felhelyezni, valamint az adminisztrációt is elvégezni.
Ha „külsős”, nem regisztrált szerelőt bízunk meg, a folyamat bonyolultabbá válik. Ebben az esetben a szerelő csak a fizikai cserét végezheti el. Előtte nekünk kell kérnünk a szolgáltatótól a plombaletépési engedélyt, majd a szerelés után külön ki kell hívnunk a vízművek szakemberét a hitelesítésre és plombálásra. Ez nemcsak időigényesebb, de a két külön kiszállás miatt gyakran drágább is.
Mire figyeljünk az árajánlatkérésnél?
- Kérjünk tételes ajánlatot (anyag + munkadíj + ügyintézés).
- Kérdezzünk rá a garanciára.
- Tisztázzuk, hogy az ár tartalmazza-e a régi óra elszállítását.
- Nézzünk utána az online értékeléseknek.
„A legolcsóbb ajánlat gyakran a legdrágább lesz a végén, ha a hiányos papírmunka miatt a szolgáltató nem fogadja el a cserét, és újra kell kezdeni az egész folyamatot.”
Spórolási tippek és költségoptimalizálás
Bár a vízóracsere kötelező kiadás, van néhány módszer, amivel faraghatunk a költségeken. A tudatosság itt is kifizetődő.
- Csoportos szervezés: Ahogy már említettük, a szomszédokkal való összefogás a legnagyobb megtakarítási lehetőség. 🏢 Ha 5-10 lakásban egyszerre történik a csere, a kiszállási díj minimalizálódik.
- Helyszín előkészítése: Ne várjuk el a szerelőtől, hogy ő pakolja ki a tisztítószereket a szekrényből vagy bontsa le a csempét. Ha a munkaterület tiszta és könnyen hozzáférhető, a szerelő gyorsabban végez, és nem számol fel extra órát vagy „nehezített munkavégzési” díjat. 🧹
- Időzítés: Ne hagyjuk decemberre a cserét. Év elején vagy nyáron a szerelők kevésbé leterheltek, könnyebb időpontot egyeztetni, és elkerülhető a sürgősségi felár. 📅
- Saját beszerzés (óvatosan): Megvehetjük mi magunk is a vízórát egy szerelvényboltban, ami olcsóbb lehet, mint amit a szerelő hoz. De vigyázat! Csak olyan típust vegyünk, amit a helyi szolgáltató elfogad, és rendelkezik a megfelelő magyarországi hitelesítéssel. Ha rosszat veszünk, a szerelő nem fogja beépíteni, vagy a szolgáltató nem veszi át. 🛒
- Megelőző karbantartás: Érdemes évente egyszer-kétszer megmozgatni (elzárni-kinyitni) a vízóra előtti golyóscsapot. Ezzel megakadályozzuk a vízkövesedést és a beragadást, így a csere alkalmával nem kell majd ezt is cserélni, ami tízezres tétel lehet. 🔧
Adminisztrációs terhek és ügyintézés
A fizikai munkálatok befejezése után még nem dőlhetünk hátra. A szolgáltató felé történő bejelentés nélkül a csere olyan, mintha meg sem történt volna. A regisztrált szerelők esetében ez egyszerűbb, mert ők a helyszínen kitöltik a „Munkalapot” és az „Üzembe helyezési jegyzőkönyvet”, amit aztán ők juttatnak el a szolgáltatóhoz, vagy nekünk kell beküldeni elektronikusan/postán.
Fontos, hogy a dokumentumokon minden adat pontos legyen:
- A régi és az új mérő gyári száma.
- A régi mérő leszerelési állása (ez alapján készül a végszámla a régi órára).
- Az új mérő induló állása (általában 0).
- A plombák száma és azonosítója.
A legtöbb szolgáltatónál ma már online ügyfélszolgálaton keresztül is feltölthetők ezek a dokumentumok, sőt, fotókat is kérhetnek az új állapotról. Ezt érdemes azonnal, még a szerelő távozása után megtenni, hogy ne felejtődjön el. A határidő általában a cserétől számított 15-30 nap.
Összehasonlítás: Teljes körű szolgáltatás vs. Saját szervezés
Az alábbi táblázat segít dönteni, hogy melyik út a megfelelőbb számodra: rábízni mindent egy profira, vagy magadnak menedzselni a folyamat egyes részeit.
| Szempont | Teljes körű szolgáltatás (Regisztrált szerelővel) | Saját szervezés (Szerelő + Külön ügyintézés) |
|---|---|---|
| Kényelem | Magas. A szerelő hozza az órát, szerel, papíroz. | Alacsony. Neked kell beszerezni az órát, egyeztetni a vízművekkel is. |
| Időigény | 1-2 óra (egyszeri kiszállás). | Több nap (anyagbeszerzés + szerelés + vízműves plombálás külön időpontban). |
| Költség | Magasabb egyösszegű kiadás, de nincsenek rejtett költségek. | Látszólag olcsóbb lehet, de a külön kiszállási díjak miatt a végösszeg gyakran ugyanannyi vagy több. |
| Kockázat | Alacsony. A szerelő felel a kompatibilitásért. | Közepes. Ha rossz órát veszel, a te károd. |
| Ajánlott | Átlagos felhasználóknak, időhiányban szenvedőknek. | Hozzáértőknek, vagy ha van ismerős szakember, aki olcsón dolgozik. |
Gyakori hibák, amik megdrágítják a cserét
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a költségek elszállása leggyakrabban nem a vízóra ára miatt következik be, hanem a járulékos problémák miatt. Az egyik legfájóbb pont a hozzáférhetetlenség. Ha a szerelőnek bontania kell a csempét, vagy ki kell vágnia a bútor hátlapját, az nemcsak plusz munka, de a helyreállítás költsége is minket terhel.
Szintén gyakori hiba a nem szabványos méretek figyelmen kívül hagyása. Régi épületekben előfordulhatnak olyan beépítési távolságok, amelyekhez a mai szabvány mérők nem passzolnak közvetlenül, így közdarabokat, hosszabbítókat kell beépíteni. Ha ezt nem jelezzük előre (pl. fotó küldésével az árajánlatkéréskor), a szerelőnek el kell mennie anyagért, ami újabb kiszállási díjat vagy állásidőt jelenthet.
Végül, de nem utolsósorban: az olcsó, "sufnituning" megoldások. Sokan próbálják megspórolni a szerelőt, és maguk állnak neki a cserének. Bár fizikailag nem lehetetlen feladat, a plombabontás jogosulatlanul súlyos szerződésszegésnek minősül, amiért a szolgáltató akár több százezer forintos kötbért is kiszabhat. A vízóra csere tipikusan az a munka, ahol a „csináld magad” mozgalom többe kerülhet a levesnél.
„A láthatatlan költségek mindig a legfájóbbak: egy berohadt szelep vagy egy hozzáférhetetlen akna miatt az egyszerű rutinmunka egész napos kálváriává válhat.”
Gyakori kérdések (FAQ)
Milyen gyakran kell cserélni a mellékvízmérőket?
Jelenleg a jogszabályok szerint a mellékvízmérők hitelesítési ideje egységesen 8 év, függetlenül attól, hogy hideg- vagy melegvizes óráról van szó.
Ki fizeti a vízóra cseréjét albérlet esetén?
Alapesetben a vízóra cseréje a tulajdonos kötelezettsége és költsége, mivel ez az ingatlan állagmegóvásához és a mérőeszköz tulajdonjogához kapcsolódik, nem a mindennapi használathoz. Eltérő megállapodás a bérleti szerződésben lehetséges.
Mit tegyek, ha véletlenül megsérült a plomba?
Azonnal, haladéktalanul be kell jelenteni a szolgáltatónál. Ha önként jelzed a sérülést, általában csak a visszaplombálás díját kell kifizetni. Ha egy ellenőrzés során derül ki, akkor gyanúba keveredhetsz vízlopás miatt, és magas kötbért szabhatnak ki.
Lehet-e kérni a hitelesítés meghosszabbítását csere nélkül?
Nem, a lejárt hitelesítésű órát mindenképpen újra kell hitelesíttetni. Mivel a helyszíni hitelesítés technikailag bonyolult és drága lenne, a gyakorlatban ez mindig cserével történik: a régit elviszik, és egy már hitelesített (új vagy felújított) órát szerelnek be.
Mi történik, ha nem cserélem ki időben az órát?
A szolgáltató kizárhatja a mérőt az elszámolásból, és átalánydíjat állapíthat meg, ami általában magasabb a valós fogyasztásnál. Emellett felszólítást küldenek, és végső esetben kötbért is érvényesíthetnek szerződésszegés miatt.
Mennyi időt vesz igénybe a szerelés?
Ideális esetben, ha minden hozzáférhető és a szelepek működnek, egy óra cseréje 20-30 percet vesz igénybe. Papírmunkával együtt egy átlagos lakás (2 óra) cseréje kb. 1 óra alatt megvan.
Elfogadja-e a szolgáltató, ha én veszem meg a vízórát?
Igen, amennyiben az óra rendelkezik a megfelelő típusengedéllyel és érvényes hitelesítéssel. Azonban érdemes előre egyeztetni a szerelővel, mert sok szakember csak az általa hozott anyagra vállal garanciát.
