A hegyek hívogató csúcsai, a friss, ropogós hó illata és a sílécek suhanása – mindezek a gondolatok sokunkat elvarázsolnak, amint beköszönt a hideg idő. A téli sportok szerelmesei számára nincs is felemelőbb érzés, mint egy tökéletesen előkészített pályán siklani. Azonban a klímaváltozás egyre inkább kihívások elé állítja a síterepek üzemeltetőit, és a természetes hó egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Éppen ezért vált a hóágyúzás, a mesterséges hó előállítása elengedhetetlenné ahhoz, hogy a téli sportok élménye ne csak emlék maradjon, hanem valóság legyen évről évre.
Ez a téma nem csupán a síelés szerelmeseinek fontos, hanem mindazoknak is, akik érdeklődnek a modern technológia, a gazdasági fenntarthatóság és a munkaerőpiac iránt. A hóágyúzott sípályák üzemeltetése egy komplex ökoszisztéma, ahol a természeti erőforrások, a fejlett mérnöki megoldások és az emberi munkaerő szorosan összefonódik. Megvizsgáljuk, milyen költségelemekből tevődik össze egy ilyen pálya fenntartása, különös tekintettel a 2025-ös bértételekre, és hogyan befolyásolja mindez a síbérletek árát.
Ebben a részletes áttekintésben bemutatjuk a hóágyúzás technológiai hátterét, az energia- és vízigényét, valamint a sípályák működtetéséhez szükséges munkaerő bérköltségeit a legfrissebb, 2025-ös minimálbér és garantált bérminimum adatokkal. Megtudhatja, hogyan járulnak hozzá ezek a tényezők a végső árhoz, és milyen kihívásokkal néznek szembe az üzemeltetők a fenntarthatóság és a gazdaságosság terén. Két táblázat segítségével szemléltetjük a különböző költségeket és összehasonlításokat, hogy Ön teljes képet kapjon erről a lenyűgöző és sokrétű iparágról.
A síelés élménye és a valóság találkozása
Amikor a síelésre gondolunk, sokaknak a hófödte hegycsúcsok, a csillogó kristályos hó és a szikrázó napsütés jut eszébe. Sajnos azonban a valóság egyre gyakrabban tér el ettől az idilli képtől. A globális felmelegedés hatására a hóhatár egyre feljebb tolódik, a téli szezonok rövidebbé válnak, és a természetes hóra való támaszkodás egyre bizonytalanabbá teszi a síterepek működését. Ebben a helyzetben a mesterséges hó előállítása vált a síipar megmentőjévé, biztosítva, hogy a sportolók és a turisták továbbra is élvezhessék a téli örömöket.
A hóágyúzott pályák garantálják a kiszámíthatóságot és a minőséget. Lehetővé teszik a szezon korábbi kezdetét és későbbi végét, meghosszabbítva ezzel a síelhető napok számát, ami kulcsfontosságú a síterepek gazdasági életképességéhez. Emellett a mesterséges hó konzisztens minőséget biztosít, ami egyenletesebb és biztonságosabb síelési élményt nyújt, függetlenül az időjárás szeszélyeitől. Ez a technológia nem csupán egy kiegészítő eszköz, hanem sok helyen már maga a működés alapja.
„A modern síiparban a megbízható hóellátás már nem luxus, hanem a túlélés záloga, amely a természet kiszámíthatatlanságát technológiai innovációval hidalja át.”
A mesterséges hó előállítása: technológia és erőforrások
A hóágyúzás nem csupán annyiból áll, hogy vizet spriccelünk a hideg levegőbe. Ez egy kifinomult, energiaigényes folyamat, amely precíz technológiát és jelentős erőforrásokat igényel. A berendezések, a vízellátás és az energiafogyasztás mind jelentős költségeket jelentenek, amelyek végül beépülnek a síbérletek árába.
A hóágyúk működésének alapjai
A hóágyúk, vagy hógenerátorok működésének elve viszonylag egyszerű: vizet és sűrített levegőt juttatnak a hideg levegőbe, ahol a vízcseppek megfagynak és hókristályokká alakulnak. Két fő típusuk van:
- Ventilátoros hóágyúk: Ezek nagy teljesítményű ventilátorral szórják a vizet és a levegőt, szélesebb területen képesek havat előállítani. Ideálisak szélesebb pályákhoz és nagyobb területekhez.
- Légnyomásos (lándzsás) hóágyúk: Ezek magas nyomású levegővel és vízzel működnek, kevesebb energiát fogyasztanak, de kisebb területet fednek le. Gyakran használják keskenyebb pályaszakaszokon vagy kiegészítő hóelőállításhoz.
A sikeres hógyártáshoz a hőmérsékletnek 0 Celsius-fok alatt kell lennie, ideális esetben -2 és -10 Celsius-fok között, alacsony páratartalommal. A berendezések folyamatos felügyeletet és karbantartást igényelnek, hogy optimálisan működjenek.
Víz- és energiaigény
A hóágyúzás egyik legjelentősebb költségtényezője a víz- és energiafogyasztás. Egyetlen hóágyú óránként akár 500-1000 liter vizet is elpárologtathat, ami egy nagyobb síterep esetén napi több millió liter vizet jelenthet. Ezt a vizet általában közeli tavakból, folyókból vagy mesterséges víztározókból biztosítják, és nagy teljesítményű szivattyúkkal juttatják el a hóágyúkhoz. A szivattyúzás, a levegő kompresszálása és a ventilátorok működtetése mind hatalmas mennyiségű elektromos energiát igényel. Egy átlagos hóágyú akár 15-30 kW/óra energiát is fogyaszthat, és több tucat, sőt száz hóágyú egyidejű működése a síterepet az egyik legnagyobb helyi energiafogyasztóvá teszi.
Az energiaárak ingadozása, különösen az elmúlt években, drámai hatással van a síterepek költségeire. Az üzemeltetők gyakran keresnek alternatív, megújuló energiaforrásokat, mint például napelemeket vagy vízerőműveket, hogy csökkentsék a költségeket és a környezeti lábnyomukat. A vízellátás is komoly logisztikai kihívás, különösen szárazabb régiókban, ahol a vízkészletek korlátozottak.
„A hóágyúzás nem csupán technológiai csoda, hanem egy komplex gazdasági egyenlet, ahol a víz minden cseppje és az energia minden kilowattórája a sípálya fenntarthatóságát szolgálja.”
Az emberi tényező: bérek és munkaerő a sípályákon (2025-ös adatokkal)
A modern sípályák üzemeltetése nem csupán gépekről és technológiáról szól, hanem az emberekről is, akik a háttérben dolgoznak. A hóágyúk kezelőitől a pályagondozókon át a liftkezelőkig, számos szakképzett és elkötelezett munkatársra van szükség ahhoz, hogy a síélmény zavartalan legyen. A 2025-ös bértételek figyelembevételével részletesebben megvizsgáljuk, hogyan alakulnak a munkaerőköltségek.
A 2025-ös bruttó minimálbér havi 290 800 Ft, míg a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben a bruttó garantált bérminimum havi 348 800 Ft. Ezek az adatok alapvetően meghatározzák a síterepek személyzeti költségeit.
Munkakörök és jövedelmek a síterepeken
A sípályák üzemeltetése számos különböző munkakört igényel, melyek közül sok szezonális jelleggel, de intenzív munkavégzéssel jár:
- Hóágyú kezelő: ❄️ Ők felelősek a hóágyúk beállításáért, felügyeletéért és karbantartásáért. Gyakran éjszakai műszakban dolgoznak, hogy a hideg időszakokat a leghatékonyabban kihasználják. Ez a pozíció általában középfokú végzettséget és speciális képzést igényel, így a garantált bérminimum (348 800 Ft bruttó/hó) vagy annál magasabb fizetés várható.
- Pályagondozó (ratrak vezető): 🚜 A ratrakok, vagy hókotrók vezetői gondoskodnak a pályák egyenletes, biztonságos felületéről. Ez a munka szintén speciális képzettséget és tapasztalatot igényel, gyakran éjszaka végzik, így ők is a garantált bérminimum feletti fizetésre számíthatnak.
- Liftkezelő: Feladatuk a sífelvonók biztonságos üzemeltetése, a síelők segítése a fel- és leszállásnál. Ez a pozíció általában betanított munka, így a minimálbér (290 800 Ft bruttó/hó) lehet az alapja, de tapasztalattal és felelősséggel magasabb is lehet.
- Karbantartó személyzet: Elektromos, mechanikai és általános karbantartási feladatokat látnak el a hóágyúkon, lifteken és egyéb berendezéseken. Szakképzettségtől függően a garantált bérminimum feletti fizetésre számíthatnak.
- Jegypénztáros / Információs pultos: Ügyfélszolgálati feladatokat látnak el. Ez a pozíció általában a minimálbér körüli fizetést kapja.
- Sípálya-őr / Biztonsági személyzet: Gondoskodnak a síelők biztonságáról, segítik a baleseteknél. Tapasztalattól és képzettségtől függően a minimálbér vagy a garantált bérminimum közötti fizetés várható.
A bérek hatása a működési költségekre
Egy közepes méretű síterep a szezonban tucatnyi, de akár több tucat alkalmazottat is foglalkoztathat. Ha feltételezünk egy átlagos létszámot, mondjuk 25 főt, akik közül 10 fő garantált bérminimumot, 15 fő pedig minimálbért kap, a bruttó havi bérköltség a következőképpen alakul (csak a bérek, járulékok nélkül):
- 10 fő x 348 800 Ft = 3 488 000 Ft
- 15 fő x 290 800 Ft = 4 362 000 Ft
- Összesen bruttó bérköltség (havonta): 7 850 000 Ft
Ehhez jönnek még a munkáltatói járulékok, adók, amelyek további 13-15% körüli terhet jelentenek a bruttó bér felett (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás). Ez azt jelenti, hogy a munkáltató tényleges költsége jelentősen meghaladja a bruttó bér összegét. A szezonális munkavégzés, a rugalmasság igénye és a munkaerőhiány miatt sok esetben a síterepeknek a minimálbér és garantált bérminimum felett kell fizetniük, hogy megfelelő számú és képzettségű munkaerőt vonzanak. Ez a tényező jelentősen hozzájárul a síbérletek árához.
„Az emberi munkaerő a sípályák motorja; a hóágyúzás technológiája mit sem érne a szakképzett és elkötelezett emberek nélkül, akik a nap 24 órájában azon dolgoznak, hogy a tökéletes pályát biztosítsák.”
Összehasonlító táblázat: Természetes és mesterséges hóval borított sípályák üzemeltetése
| Szempont | Természetes hóval borított sípálya | Mesterséges hóval borított sípálya |
|---|---|---|
| Megbízhatóság | Alacsony, erősen függ az időjárástól, kiszámíthatatlan szezon. | Magas, garantált hómennyiség hideg időben, hosszabb szezon. |
| Költség | Alacsonyabb üzemeltetési költség, magasabb kockázat. | Magas beruházási és üzemeltetési költségek (energia, víz, bérek). |
| Környezeti hatás | Alacsony közvetlen környezeti lábnyom (ha van elég hó). | Magas energia- és vízigény, lehetséges zajszennyezés. |
| Munkaerőigény | Alacsonyabb hókezelési munkaerőigény, inkább gondozási feladatok. | Magasabb, speciálisan képzett munkaerő (hóágyú kezelők, stb.). |
| Szezon hossza | Rövidebb, bizonytalanabb szezon. | Hosszabb, kiszámíthatóbb szezon. |
| Hó minősége | Változó (porhó, nedves hó, jég), a friss hó ideális. | Egyenletes, tartósabb, de keményebb hó, ideális pályához. |
| Vízfelhasználás | Nincs közvetlen vízfelhasználás a hó előállításához. | Jelentős vízfelhasználás a hó előállításához. |
| Energiafelhasználás | Alacsonyabb (főleg liftek, pályagondozás). | Nagyon magas (hóágyúk, szivattyúk, kompresszorok). |
A hóágyúzott pályák üzemeltetésének átfogó költségei
A hóágyúzott sípályák üzemeltetésének költségei messze túlmutatnak a béreken és az energiafogyasztáson. Számos további tényező járul hozzá a teljes képhez, amelyek mindegyike jelentős tételként jelenik meg a síterepek költségvetésében.
Beruházási költségek és amortizáció
A hóágyúzás infrastruktúrájának kiépítése hatalmas kezdeti beruházást igényel. Ez magában foglalja:
- Hóágyúk és hógenerátorok beszerzése: Egy modern hóágyú ára könnyedén elérheti a több tízmillió forintot darabonként, és egy közepes méretű síterepnek akár több tucatnyira is szüksége lehet.
- Vízellátó rendszer: Víztározók, szivattyúállomások, csővezetékrendszer kiépítése, amely a vizet a hóágyúkhoz juttatja a teljes pályarendszer mentén. Ez is több százmillió forintos beruházás lehet.
- Elektromos hálózat: Nagy teljesítményű elektromos hálózat kiépítése a hóágyúk és szivattyúk energiaellátásához.
- Pályagondozó gépek (ratrakok): Egy-egy ratrak ára százmillió forint felett is lehet, és ezek elengedhetetlenek a hó elosztásához és a pályák előkészítéséhez.
Ezek a beruházások hosszú távúak, de folyamatos amortizációval járnak. Az amortizáció, azaz az eszközök értékcsökkenése, egy számviteli költség, amely tükrözi az eszközök elhasználódását és az idő múlásával bekövetkező értékvesztését. Ez évente jelentős összegként jelenik meg a síterepek könyvelésében, és fedezetet kell rá képezni a jövőbeni cserékre és fejlesztésekre.
Karbantartás és üzemeltetés
A beruházási költségeken túl a rendszeres karbantartás és az üzemeltetés is jelentős terhet ró a költségvetésre:
- Hóágyúk karbantartása: A hóágyúkat rendszeresen ellenőrizni, tisztítani és szervizelni kell, hogy optimálisan működjenek. A kopó alkatrészek cseréje, a szelepek, fúvókák tisztítása mind időszerű feladat.
- Ratrakok üzemanyag- és karbantartási költségei: A pályagondozó gépek hatalmas mennyiségű üzemanyagot fogyasztanak, és rendszeres, költséges karbantartást igényelnek.
- Víz- és elektromos hálózat karbantartása: A csővezetékek, szivattyúk, elektromos vezetékek folyamatos ellenőrzése és javítása is elengedhetetlen.
- Egyéb üzemeltetési költségek: Engedélyek, biztosítások, környezetvédelmi díjak, marketing és promóció, irodai és adminisztratív költségek.
Ezek a tételek, bár kevésbé látványosak, mint a hóágyúk vagy a liftek, elengedhetetlenek a síterep zökkenőmentes és biztonságos működéséhez.
„Egy síterep működtetése olyan, mint egy jéghegy: a csúcsán a síelők élvezik a tökéletes pályát, de a víz alatt hatalmas beruházási, karbantartási és logisztikai költségek rejtőznek, amelyek nélkül az egész rendszer összeomlana.”
Árkalkuláció: Egy közepes méretű hóágyúzott sípálya üzemeltetési költségei (havi becslés, 2025)
Az alábbi táblázat egy becslést mutat be egy közepes méretű sípálya (pl. 5-10 km hosszú pálya, 10-15 hóágyúval) havi üzemeltetési költségeiről a téli szezonban, figyelembe véve a 2025-ös bértételeket. Fontos megjegyezni, hogy ezek átlagos értékek, és a tényleges költségek nagyban függhetnek a síterep méretétől, elhelyezkedésétől, a hóviszonyoktól és az energiapolitikától.
| Költségtétel | Részletezés | Becsült havi költség (Ft) |
|---|---|---|
| Bérköltségek (bruttó + járulékok) | ||
| Hóágyú kezelők (5 fő x 348 800 Ft + 15%) | Szakképzett munka, garantált bérminimum felett | 2 005 100 |
| Pályagondozók (3 fő x 348 800 Ft + 15%) | Szakképzett munka, garantált bérminimum felett | 1 203 060 |
| Liftkezelők (8 fő x 290 800 Ft + 15%) | Betanított munka, minimálbér felett | 2 679 360 |
| Karbantartók (3 fő x 348 800 Ft + 15%) | Szakképzett munka, garantált bérminimum felett | 1 203 060 |
| Jegypénztáros / Információs pultos (2 fő x 290 800 Ft + 15%) | Betanított munka, minimálbér felett | 535 872 |
| Összes bérköltség | 7 626 452 | |
| Energia (hóágyúzás, liftek, világítás) | ||
| Hóágyúk (15 db x 20 kW x 100 óra/hó x 70 Ft/kWh) | Hóágyúzás intenzitásától függ, ~100 óra működés havonta, átlagos áramdíj | 2 100 000 |
| Szivattyúk, kompresszorok | Vízellátás, levegő sűrítése | 1 000 000 |
| Liftek, világítás, épületek | 800 000 | |
| Összes energia költség | 3 900 000 | |
| Víz (hóágyúzás) | ||
| Víz díja (ha nem saját forrásból, vagy szivattyúzás) | 15 hóágyú x 500 l/óra x 100 óra/hó = 750 000 liter x 200 Ft/m³ | 150 000 |
| Összes víz költség | 150 000 | |
| Karbantartás és üzemanyag | ||
| Ratrakok üzemanyag (3 db x 1000 l/hó x 650 Ft/l) | 1 950 000 | |
| Gépek karbantartása, alkatrészek | Hóágyúk, ratrakok, liftek szervizelése | 800 000 |
| Összes karbantartás és üzemanyag | 2 750 000 | |
| Amortizáció (beruházások értékcsökkenése) | Hóágyúk, liftek, ratrakok, infrastruktúra amortizációja (havi ráfordítás) | 3 000 000 |
| Egyéb költségek | ||
| Biztosítások, engedélyek, adók | 400 000 | |
| Marketing, adminisztráció | 300 000 | |
| Összes egyéb költség | 700 000 | |
| ÖSSZES HAVI KÖLTSÉG | 18 126 452 |
Ez a becslés azt mutatja, hogy egy közepes méretű hóágyúzott sípálya üzemeltetése könnyedén elérheti a havi 18 millió forintot is, és ez még nem tartalmazza a váratlan javításokat, fejlesztéseket vagy a magasabb szezonban felmerülő extra költségeket. Ez az összeg indokolja a síbérletek árát, és rávilágít a síterepek előtt álló gazdasági kihívásokra.
A fenntarthatóság kérdése és a jövő kilátásai
A hóágyúzás, bár elengedhetetlen a modern síipar számára, felveti a fenntarthatóság kérdését is. A nagy energia- és vízigény, valamint a környezeti hatások miatt a síterepek üzemeltetői egyre inkább keresik a környezetbarát megoldásokat és az innovációkat.
Környezeti lábnyom és innováció
A hóágyúzás jelentős környezeti lábnyommal járhat, különösen az energiafogyasztás és a vízkészletek terén. Azonban az iparág folyamatosan fejlődik, és új technológiák jelennek meg, amelyek célja a hatékonyság növelése és a környezeti terhelés csökkentése:
- Energiatakarékos hóágyúk: Az új generációs hóágyúk kevesebb energiát igényelnek ugyanannyi hó előállításához.
- Vízvisszaforgatás és tározók: A síterepek egyre inkább zárt rendszereket építenek ki, ahol a hóolvadásból származó vizet összegyűjtik és újra felhasználják hógyártáshoz.
- Megújuló energiaforrások: Egyre több síterep fektet be napelemekbe, szélerőművekbe vagy vízerőművekbe, hogy saját energiát termeljen, ezzel csökkentve a fosszilis energiahordozóktól való függőséget.
- Okos rendszerek: Automatizált hógyártó rendszerek, amelyek optimalizálják a hóágyúk működését a hőmérséklet, páratartalom és szélviszonyok alapján, minimalizálva a felesleges energia- és vízfelhasználást.
Ezek az innovációk nem csak a környezetnek tesznek jót, hanem hosszú távon a működési költségeket is csökkenthetik, növelve a síterepek gazdasági fenntarthatóságát.
A sípályák jövője a klímaváltozás árnyékában
A klímaváltozás továbbra is az egyik legnagyobb kihívás a síipar számára. A hóágyúzás, bár megoldást nyújt a hóbiztonságra, nem oldja meg a globális problémát. A síterepeknek alkalmazkodniuk kell, és diverzifikálniuk kell a kínálatukat. Sok helyen a téli szezonon kívül is vonzóvá teszik a hegyvidéki régiókat, például hegyi kerékpáros pályákkal, túraútvonalakkal, élményparkokkal. ⛰️
A hóágyúzott pályák tehát nem csupán a síelés élményét biztosítják, hanem a sírégiók gazdasági túlélését is segítik, munkahelyeket teremtenek és turisztikai bevételt generálnak. A jövőben valószínűleg még nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, a hatékonyság és az innováció, hogy a síelés továbbra is a téli sportok kedvelt formája maradhasson.
„A jövő síterepei nem csupán havat gyártanak, hanem intelligensen gazdálkodnak az erőforrásokkal, alkalmazkodnak a változó klímához, és a fenntarthatóság jegyében teremtenek felejthetetlen élményeket.”
A síbérletek árazása és a felhasználói élmény
Végül, de nem utolsósorban, felmerül a kérdés: hogyan befolyásolják mindezek a költségek a síbérletek árát, és mit kap cserébe a síelő? A síbérletek ára nem csupán egy szám, hanem az összes fent említett költség – a beruházások, a munkaerő, az energia, a víz, a karbantartás, az amortizáció és a fejlesztések – összessége, plusz egy ésszerű haszonkulcs, ami lehetővé teszi a síterep hosszú távú működését és fejlődését.
A hóágyúzott pályák magasabb üzemeltetési költségei természetesen magasabb síbérletárakat eredményeznek, mint egy olyan síterepen, ahol kizárólag természetes hóra támaszkodnak. Azonban a síelők számára ez a plusz költség a megbízhatóság, a minőség és a hosszabb szezon ígéretét jelenti. Nem kell aggódniuk, hogy a régóta tervezett síút meghiúsul a hóhiány miatt, és garantáltan élvezhetik a tökéletesen előkészített pályákat. ⛷️
A felhasználói élmény tehát a magasabb árért cserébe egyfajta biztonságot és prémium minőséget nyújt. A síterepek célja, hogy olyan élményt nyújtsanak, ami megéri az árát, és hosszú távon megtartja a vendégeket. Ezért fektetnek be nem csak a hóágyúzásba, hanem a modern liftekbe, kényelmes szolgáltatásokba és a pályák folyamatos fejlesztésébe is.
„A síbérlet ára nem csupán egy díj, hanem egy befektetés a kiszámítható, minőségi síélménybe, ami a technológia, az emberi munka és a természeti adottságok harmonikus egységéből születik.”
Gyakran ismételt kérdések a hóágyúzott sípályákról
Miért van szükség hóágyúzott sípályákra?
A hóágyúzott sípályák a klímaváltozás okozta hóhiányra és a téli időjárás kiszámíthatatlanságára adnak választ. Lehetővé teszik a síterepek számára, hogy garantáltan hóbiztosak legyenek, meghosszabbítva a síszezont és biztosítva a folyamatos, minőségi síélményt.
Mennyire környezetbarát a hóágyúzás?
A hóágyúzás jelentős energia- és vízigénnyel jár, ami környezeti terhelést jelenthet. Azonban az iparág folyamatosan fejlődik, energiatakarékos technológiákat és vízvisszaforgató rendszereket alkalmazva. Sok síterep megújuló energiaforrásokkal működteti a rendszereit, csökkentve ezzel a környezeti lábnyomát.
Befolyásolja-e a hó minőségét a mesterséges hó?
Igen, a mesterséges hó általában sűrűbb és tartósabb, mint a természetes hó, ami ideálissá teszi a pályák alapjának. Jól bírja a nagy forgalmat és a melegebb időjárást is. A síelők gyakran észreveszik, hogy a mesterséges hó keményebb felületet biztosít, ami stabilabb siklást tesz lehetővé, de egyesek a természetes hó puhaságát és könnyedségét preferálják.
Drágább-e a hóágyúzott pálya használata?
Általában igen, a hóágyúzott pályák üzemeltetési költségei (energia, víz, munkaerő, beruházás) magasabbak, mint a kizárólag természetes hóra támaszkodóké. Ez a magasabb költség gyakran tükröződik a síbérletek árában. Cserébe azonban a síelők garantált hóbiztonságot és minőségi, jól karbantartott pályákat kapnak.
Milyen hőmérsékleten működnek a hóágyúk?
A hóágyúk optimális működéséhez a hőmérsékletnek 0 Celsius-fok alatt kell lennie. Minél alacsonyabb a hőmérséklet (ideális esetben -2 és -10 Celsius-fok között), és minél alacsonyabb a páratartalom, annál hatékonyabban és nagyobb mennyiségben tudnak havat előállítani.
