Sokan érezzük úgy, hogy egy vállalkozás elindítása az igazi nagy kaland, tele izgalommal és tervekkel, ám arról már kevesebb szó esik, amikor eljön a búcsú ideje. Egy cég bezárása érzelmileg is megterhelő lehet, hiszen gyakran egy álom elengedését vagy egy életszakasz lezárását jelenti, ugyanakkor a gyakorlati teendők súlya is ránk nehezedik. Teljesen természetes, ha ilyenkor bizonytalanság fog el az anyagiakat illetően, és szeretnéd tisztán látni, mire kell felkészítened a pénztárcádat a következő hónapokban.
A Kft megszüntetése nem csupán egyetlen adminisztratív lépés, hanem egy összetett folyamat, amelynek során jogi, számviteli és adózási kötelezettségeknek kell eleget tenni. Ebben az írásban nemcsak a száraz tényeket vesszük sorra, hanem a gyakorlati tapasztalatok alapján világítjuk meg, hol bújhatnak meg azok a tételek, amelyekre elsőre talán nem is gondolnál. Célunk, hogy átláthatóvá tegyük a rendszert, legyen szó egyszerűsített végelszámolásról vagy a hagyományos, ügyvéd által kísért útról.
Amikor végigolvasod a következő sorokat, pontos képet kapsz majd arról, hogy milyen nagyságrendű kiadásokkal kell kalkulálnod, és képes leszel megkülönböztetni a kötelező hatósági díjakat a piaci alapú szolgáltatási áraktól. Segítünk eligazodni a könyvelői árajánlatok és az illetékek világában, hogy a folyamat végén ne érjen kellemetlen meglepetés, és nyugodt szívvel tehesd pontot a vállalkozásod történetének végére.
A végelszámolás típusának kiválasztása: az első költségformáló tényező
Mielőtt a konkrét számokba belemerülnénk, tisztáznunk kell, hogy a Kft megszüntetése: milyen költségekre számíthatunk kérdésre a válasz nagyban függ a választott eljárási módtól. Nem mindegy ugyanis, hogy a cégnek vannak-e tartozásai, mekkora a vagyona, és mennyire sürgős a bezárás. Alapvetően két fő irány létezik a fizetőképes cégek számára: a végelszámolás (annak normál vagy egyszerűsített formája) és a fizetésképtelenség esetén fellépő felszámolás. Mi most elsősorban a végelszámolásra fókuszálunk, hiszen ez a leggyakoribb forgatókönyv, amikor a tulajdonosok önként döntenek a bezárás mellett.
A normál végelszámolás
Ez a klasszikus út. Ilyenkor a cégnek ügyvédi képviseletre van szüksége, és a folyamat szigorúbb jogi keretek között zajlik. Ez a megoldás akkor kötelező, ha a cég nem felel meg az egyszerűsített eljárás feltételeinek (például bonyolultabb a vagyonmérleg, vagy nem tudják 150 napon belül lezárni a folyamatot). Itt a költségek magasabbak lesznek, hiszen a jogi szakértő munkadíja jelentős tételként jelenik meg.
Fontos tudnod, hogy a normál végelszámolás nem időhöz kötött abban az értelemben, mint az egyszerűsített, de minél tovább húzódik, annál több a könyvelési és fenntartási költség, ami lassan, de biztosan apasztja a cégvagyont.
Az egyszerűsített végelszámolás
Ez a "költséghatékonyabb" verzió, amelyet a legtöbb kisvállalkozás preferál. A legnagyobb előnye, hogy nem kötelező hozzá ügyvédet fogadni, a cégbírósági bejelentéseket a könyvelő (vagy az ügyvezető ügyfélkapuján keresztül) is meg lehet tenni. Ez azonnal megspórol egy jelentős összeget. Ugyanakkor szigorú feltétele, hogy a folyamatot 150 napon belül be kell fejezni. Ha kicsúszol az időből, át kell térni a normál végelszámolásra, ami visszamenőleg is növelheti a kiadásokat.
Adminisztratív és hatósági díjak
Sokan azt hiszik, hogy az állam felé fizetendő összegek teszik ki a költségek nagy részét, de a valóságban ezek ma már elenyészőek a szakértői díjakhoz képest. A jogalkotó az elmúlt években sokat könnyített a terheken, hogy ne nehezítse meg indokolatlanul a vállalkozások piacról való kivezetését.
Illetékek és közzétételi díjak
A cégeljárási illetékek rendszere átalakult. Míg régebben komoly összegeket kellett fizetni azért, hogy a Cégbíróság "foglalkozzon" velünk, ma az egyszerűsített végelszámolás megindítása illetékmentes. Normál végelszámolás esetén is kedvezőbbek a feltételek, mint évekkel ezelőtt, de bizonyos változásokbejelentésekért (például ha a végelszámoló személye változik, vagy székhelyet módosítunk közben) fizetni kell. A Cégközlönyben való közzététel díja is változó lehet, de egyszerűsített eljárásnál ez is automatikus és ingyenes a NAV rendszerén keresztül történő bejelentéskor.
A hatósági díjak eltörlése vagy mérséklése csábító lehet, de ne dőlj be annak a tévhitnek, hogy emiatt az egész folyamat "ingyen" van; a valódi költségek a szolgáltatói oldalon jelentkeznek.
A könyvelői munkadíjak útvesztője
Talán ez a legkritikusabb pont, ahol a legtöbb félreértés születik. Amikor a Kft megszüntetése: milyen költségekre számíthatunk témakörét boncolgatjuk, a könyvelő díja lesz a torta legnagyobb szelete. Miért? Mert egy céget bezárni sokkal több munka, mint működtetni.
A "zárás" nem egy gombnyomás
Sok cégvezető úgy gondolja, hogy mivel a cég már nem állít ki számlát, nincs forgalom, a könyvelőnek "nincs dolga". Ez óriási tévedés. A végelszámolás alatt a könyvelőnek:
- El kell készítenie a tevékenységet lezáró beszámolót.
- Korrigálnia kell az esetleges korábbi hibákat.
- Egyeztetnie kell a folyószámlákat az adóhatósággal (nullás igazolások).
- El kell készítenie a végelszámolási nyitómérleget.
- A folyamat végén el kell készítenie a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot.
- Be kell adnia a záró adóbevallásokat (ÁFA, TAO, HIPA, stb.).
Ez a munkafolyamat egyfajta "törvényszéki könyvelés", ahol mindennek fillérre pontosan stimmelnie kell, különben a cégbíróság vagy a NAV visszadobja az anyagot.
Árazási modellek
A könyvelők általában kétféle módon árazzák be a végelszámolást:
- Havi díjas konstrukció: A végelszámolás időtartamára (pl. 5 hónap) továbbra is fizeted a havi könyvelési díjat, plusz a zárásért elkérnek 1-2 havi díjnak megfelelő extra összeget.
- Projektalapú árazás: Egy fix összeget állapítanak meg a teljes folyamatra, függetlenül attól, hogy 3 vagy 5 hónapig tart (feltéve, ha belefér az egyszerűsített határidőbe).
Jelenleg a piacon egy átlagos, nem túl bonyolult Kft. végelszámolásának könyvelési díja valahol 150.000 és 400.000 Forint között mozog, de ez nagyban függ a bizonylatok számától és az eszközállománytól.
Soha ne spórolj a könyvelőn a végelszámoláskor! Egy rosszul elkészített vagyonfelosztási javaslat vagy egy kifelejtett adóbevallás évekkel később is kísértheti a volt tulajdonosokat magánszemélyként.
Jogi képviselet és ügyvédi költségek
Ha a normál végelszámolás mellett döntesz (vagy rákényszerülsz), az ügyvéd szerepe megkerülhetetlen. Az ügyvéd feladata az okiratok megszerkesztése (taggyűlési jegyzőkönyvek, határozatok a végelszámolás megindításáról és lezárásáról), valamint a kapcsolattartás a Cégbírósággal.
Mennyibe kerül az ügyvéd?
Az ügyvédi díjak szabad megállapodás tárgyát képezik, így nagy a szórás.
- Egy vidéki vagy kisebb iroda elkérhet 80.000 – 150.000 Forintot a teljes folyamatért.
- Egy nevesebb fővárosi iroda munkadíja 200.000 – 400.000 Forint is lehet.
Az ár általában tartalmazza a cégbírósági bejegyzési kérelmek elkészítését és benyújtását. Fontos tisztázni az elején, hogy az ár "bruttó vagy nettó", és hogy tartalmazza-e az esetlegesen felmerülő extra konzultációkat. Egyszerűsített végelszámolásnál ez a költségsor kiesik, ami 100-200 ezer forintos megtakarítást jelenthet.
Rejtett költségek, amikre senki nem gondol
A Kft megszüntetése: milyen költségekre számíthatunk kérdéskörben a "láthatatlan" tételek okozzák a legtöbb fejfájást. Ezek azok a kis összegek, amelyek a végén egy nagyobb tétellé állnak össze.
Iratmegőrzés és archiválás 📂
A törvény előírja, hogy a megszűnt cég iratait (bérszámfejtés, számlák, szerződések) meghatározott ideig (általában 8 évig, bérügyi iratokat a nyugdíjkorhatárig) meg kell őrizni. Ezt a végelszámolás lezárásakor igazolni is kell.
- Ha a volt ügyvezető vagy tulajdonos vállalja a megőrzést a saját lakcímén, az ingyenes.
- Ha nincs helyed, vagy nem akarod kerülgetni a dobozokat, bérraktárat vagy irattározó céget kell megbíznod. Ennek díja a dobozok számától függően 50.000 – 200.000 Forint is lehet a teljes időszakra előre fizetve.
Bankszámla fenntartása és zárása
Amíg a cég él (márpedig a végelszámolás alatt jogilag még létezik), addig bankszámlával is rendelkeznie kell.
- Havi számlavezetési díj: Ezt fizetned kell a folyamat végéig (kb. 3-6 hónap).
- Számlazárási díj: A bankok gyakran felszámítanak egy külön díjat a számla megszüntetésekor.
Elektronikus aláírás és szoftverek
Ha az egyszerűsített végelszámolást választod, és magad intézed az ügyfélkapus beadásokat, szükséged lehet az ÁNYK program ismeretére. Ha azonban a könyvelőd intézi, ez benne van az árában. Viszont előfordulhat, hogy bizonyos dokumentumokat hitelesíteni kell, amihez AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés) szükséges – ez ingyenes, de időigényes.
Az iratőrzés helyének bejelentése nem formalitás: a Cégbíróság nem törli a céget addig, amíg nincs hivatalos nyilatkozat arról, hol lesznek fellelhetők a dokumentumok a jövőben.
Adófizetési kötelezettségek a megszűnéskor
A költségek között nemcsak a szolgáltatási díjakat, hanem magát az adót is figyelembe kell venni. A cég vagyona ugyanis nem "párologhat el", azt ki kell venni, és le kell adózni.
Társasági adó és HIPA
A tevékenységzáró bevalláskor és a zárómérleg készítésekor meg kell fizetni az időarányos társasági adót és a helyi iparűzési adót. Ha a cégnek volt nyeresége az utolsó időszakban, ez jelentős tétel lehet.
Vagyonkivonás adózása
Ez a legfájdalmasabb pont. Ha a cégben maradt pénz (készpénz vagy bankszámlaegyenleg), tárgyi eszköz (autó, laptop, bútor) vagy ingatlan, azt a tulajdonosoknak "osztalékként" vagy a tőke kivonásaként kell leadózniuk.
- SZJA (Személyi Jövedelemadó): 15%
- SZOCHO (Szociális Hozzájárulási Adó): 13% (bizonyos felső határig)
Ha tárgyi eszközt vesz ki a tulajdonos (pl. a céges autót a saját nevére íratja), akkor vagyonszerzési illetéket is kell fizetni magánszemélyként, a cégnek pedig ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezhet az eszköz piaci értéke után, ha korábban levonta az ÁFÁ-t.
Mielőtt bármilyen eszközt kivonnál a cégből, konzultálj adószakértővel! Gyakran olcsóbb eladni az eszközt a piacon még a cég működése alatt, mint a végelszámolás végén természetbeni juttatásként kivenni.
Végelszámoló díjazása
A végelszámoló általában a cég korábbi ügyvezetője. Ebben az esetben ezt a feladatot elláthatja ingyenesen is megbízási jogviszonyban. Ha azonban külsős szakembert kértek fel (ami ritka kkv szektorban, de előfordulhat vitás helyzetekben), akkor az ő díjazásával is számolni kell, ami havi több százezer forint lehet.
Összehasonlító táblázat: Egyszerűsített vs. Normál végelszámolás
Hogy átláthatóbb legyen a különbség, készítettünk egy összehasonlítást a két leggyakoribb eljárási módról.
| Szempont | Egyszerűsített végelszámolás | Normál végelszámolás |
|---|---|---|
| Ügyvéd szükségessége | Nem kötelező (opcionális) | Kötelező ⚖️ |
| Időtartam | Maximum 150 nap | Nincs felső korlát (ált. 6-12 hó) |
| Költségszint | Alacsonyabb | Magasabb |
| Adminisztráció | NAV-on keresztül indítható | Cégbíróság felé, ügyvéden át |
| Kinek ajánlott? | "Tiszta" cégeknek, tartozás nélkül | Bonyolultabb ügyek, vitás helyzetek |
| Illeték | Illetékmentes | Változó (ügyvédi díjban) |
Részletes árkalkuláció: Mennyibe kerül a végelszámolás 2024-ben?
Nézzünk egy konkrét példát. Adott egy átlagos magyar Kft., amelynek nincs köztartozása, van egy kis árukészlete, néhány tárgyi eszköze, és egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni 4 hónap alatt.
| Költségtétel | Becsült összeg (HUF) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Könyvelői díj (zárás + bevallások) | 250.000 Ft | A teljes folyamatra vetítve |
| Havi könyvelési díj (4 hónapra) | 160.000 Ft | 40.000 Ft / hó (ha nincs benne a fix árban) |
| Ügyvédi munkadíj | 0 Ft | Egyszerűsítettnél megspórolható |
| Bankszámla költségek | 20.000 Ft | 4 havi díj + zárási díj |
| Iratarchiválás (saját megoldás) | 0 Ft | Ha otthon tárolod |
| Végelszámoló díja | 0 Ft | Ha a tulajdonos csinálja |
| Váratlan kiadások (posta, illeték) | 10.000 Ft | Tartalékkeret |
| ÖSSZESEN (szolgáltatási díjak) | 440.000 Ft | + az esetleges adók! |
Megjegyzés: A fenti táblázat a szolgáltatási díjakat tartalmazza, nem tartalmazza a cégből kivont vagyon után fizetendő SZJA-t és SZOCHO-t, sem a társasági adót.
Gyakori hibák, amik megdrágítják a folyamatot
A költségek elszállása leggyakrabban nem a szolgáltatók "mohóságából", hanem a cégvezetés hibáiból fakad.
- Elhagyott bizonylatok: Ha a végelszámolás közben derül ki, hogy hiányoznak számlák, a könyvelőnek extra munkadíjat kell felszámolnia a rendrakásért.
- Tartozások elhallgatása: Ha van akár egy 5000 forintos rendezetlen számla egy beszállító felé, és ő bejelentkezik hitelezőként, az egyszerűsített eljárás meghiúsulhat, és át kell térni a drágább normál útra. 🛑
- Türelmetlenség: Ha a 150 napos határidőből kicsúszol, mert nem adod le időben az anyagokat a könyvelőnek, a váltás (egyszerűsítettből normálba) adminisztrációs költségei és az ügyvédi díj azonnal megjelenik.
- Eszközök "eltűnése": Ha a könyvekben szerepel egy laptop, de a valóságban már nincs meg (ellopták, tönkrement, de nem vezették ki), akkor azt hiányként kell kezelni, ami adóbírságot és ÁFA fizetést vonhat maga után.
A legdrágább végelszámolás az, amit kétszer kell elkezdeni. Készülj fel alaposan, egyeztess a könyvelővel, és csak akkor indítsd el a folyamatot, ha a könyvelés naprakész!
Mikor érdemes szakértőt bevonni a döntés előtt?
Mielőtt rányomsz a "start" gombra, érdemes egy egyszeri konzultációt kérni egy adótanácsadótól vagy a könyvelődtől. Ez a 20-30 ezer forintos kiadás százezreket spórolhat meg neked. Ők kiszámolják, hogy mennyi adót kell fizetned a vagyon kivételekor, és javaslatot tehetnek arra, hogyan optimalizáld a cég eszközeinek sorsát még a bezárás előtt. Lehet, hogy érdemesebb eladni a céges autót, kifizetni a végkielégítéseket, vagy rendezni a tagi kölcsönöket még a végelszámolás kezdőnapja előtt.
A Kft megszüntetése: milyen költségekre számíthatunk kérdésre tehát nincs egyetlen, mindenkire érvényes szám. De ha a fenti tételekkel kalkulálsz, és ráhagysz egy 10-15%-os biztonsági tartalékot, akkor nyugodtan alhatsz. A folyamat vége nem a világ vége, hanem egy tiszta lap kezdete, ahol már nem nyomasztanak a cég terhei.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mennyi ideig tart a Kft megszüntetése a gyakorlatban?
Az egyszerűsített végelszámolás maximum 150 napig tarthat, de optimális esetben 3-4 hónap alatt lezárható. A normál végelszámolásnál nincs ilyen szoros határidő, ott gyakran 6-12 hónapig is elhúzódik a folyamat, attól függően, milyen gyorsan dolgoznak a hatóságok és mennyire rendezett a cég.
Megszüntethetem a Kft-t, ha van adótartozása?
Nem. A végelszámolás feltétele, hogy a cég minden tartozását (beleértve az adókat is) ki tudja fizetni. Ha a cég vagyona nem fedezi a tartozásokat, akkor nem végelszámolásról, hanem felszámolásról beszélünk, ami egy jogilag teljesen más és sokkal szigorúbb eljárás.
Kötelező könyvelőt fogadni az egyszerűsített végelszámoláshoz?
Jogszabály szerint nem kötelező, ha az ügyvezető rendelkezik a szükséges számviteli ismeretekkel és hozzáférésekkel. A gyakorlatban azonban erősen ajánlott, mivel a zárómérleg, az adóbevallások és a vagyonfelosztási javaslat elkészítése speciális szaktudást igényel. Egy hiba esetén a NAV bírságolhat, ami többe kerül, mint a könyvelő díja.
Mi történik a cégben maradt pénzzel a megszűnés után?
A végelszámolás végén, miután minden hitelezőt és adót kifizettek, a fennmaradó vagyont (pénzt és eszközöket) felosztják a tulajdonosok között a törzsbetétjük arányában. Ezt az összeget azonban le kell adózni (SZJA, SZOCHO) magánszemélyként.
Kell fizetni a cégbíróságnak a törlésért?
Egyszerűsített végelszámolás esetén az eljárás illetékmentes és közzétételi díjat sem kell fizetni. Normál végelszámolásnál is kedvezőbbek a díjak, mint az alapításkor, de az ügyvédi költséggel ott mindenképp számolni kell.
Visszakapom a törzstőkét a végén?
Ha a cég vagyona fedezi a tartozásokat, és marad még pénz, akkor igen, a törzstőke (vagy annak maradéka) kifizetésre kerül a tulajdonosoknak. Fontos azonban, hogy ez nem automatikusan adómentes "visszajáró" pénz; a vagyonfelosztás szabályai szerint adózni kell utána, amennyiben az a befizetett tőkén felüli gyarapodást jelent, vagy ha osztalékként veszik ki.
