Mennyibe kerül a lakás szigetelése a téli hónapok előtt?

A téli hideg beköszöntével sokunkban felmerül a kérdés: vajon mennyit spórolhatnánk, ha a lakásunk jobban tartaná a meleget? Az energiaárak ingadozása és a kényelmes otthon iránti vágy egyre sürgetőbbé teszi, hogy foglalkozzunk otthonunk hőszigetelésével. Nem csupán a pénztárcánk, hanem a bolygónk is hálás lesz, ha a fűtési szezon előtt átgondoljuk, hogyan tehetnénk energiahatékonyabbá életterünket. Ez a téma nem luxus többé, hanem egyre inkább alapvető szükséglet, amely hosszú távon megtérülő befektetés.

A lakás szigetelése sokkal többet jelent, mint csupán egy réteg anyag felvitele a falra. Ez egy komplex folyamat, amely magában foglalja a hőveszteség minimalizálását, a komfortérzet növelését és az ingatlan értékének megőrzését. Ebben a részletes áttekintésben nemcsak az anyagi vonzatokat vizsgáljuk meg a 2025-ös bértételek tükrében, hanem rávilágítunk a különböző szigetelési típusokra, a lehetséges megtakarításokra és a finanszírozási lehetőségekre is. Sok szempontból közelítjük meg a témát, hogy mindenki megtalálja a számára releváns információkat.

Ez az írás egy praktikus útmutató lesz azok számára, akik a téli hónapok előtt szeretnék felkészíteni otthonukat. Segítünk eligazodni az árak és lehetőségek útvesztőjében, konkrét példákkal és kalkulációkkal megvilágítva a várható költségeket. Olvasóink hasznos tanácsokat kapnak arról, mire figyeljenek a tervezés és kivitelezés során, és hogyan hozhatják meg a legjobb döntést otthonuk jövőjét illetően.

Miért érdemes most gondolkodni a lakás szigetelésén?

A fűtési szezon közeledtével egyre inkább előtérbe kerül az otthon melege és az ezzel járó költségek kérdése. A lakás szigetelése nem csupán egy egyszeri beruházás, hanem egy hosszú távú stratégia, amely jelentősen hozzájárulhat a családi költségvetés stabilitásához és a komfortérzet növeléséhez. A modern szigetelési technológiák révén nemcsak a fűtésszámlánkon spórolhatunk, hanem a nyári hőség ellen is hatékonyabban védekezhetünk, így a hűtési költségek is csökkenhetnek.

Egy jól szigetelt otthon sokkal kellemesebb klímát biztosít egész évben. Nincs többé hideg fal, huzat vagy penészesedés a sarkokban, ami nemcsak az ingatlan állagát védi, hanem az ott élők egészségét is. Ráadásul egy energiahatékony otthon jelentősen növeli az ingatlan piaci értékét is, hiszen egyre többen keresik a korszerű, alacsony rezsijű lakásokat. A befektetés tehát többszörösen is megtérülhet, mind pénzügyi, mind életminőségi szempontból.

„A szigetelés nem kiadás, hanem befektetés a jövőbe, ami minden egyes fűtési szezonban kamatozik.”

A hideg elleni védelem alapkövei: a szigetelés típusai és anyagai

A lakás szigetelése több fronton is történhet, és a legoptimálisabb megoldás kiválasztása mindig az adott ingatlan adottságaitól, a rendelkezésre álló költségvetéstől és az elérendő céloktól függ. Fontos megérteni, hogy nem minden szigetelési típus egyformán hatékony minden helyzetben, és az anyagválasztás is kulcsfontosságú.

A leggyakoribb szigetelési területek a következők:

• Külső homlokzati szigetelés: Ez a legelterjedtebb módszer, amely során a ház külső falaira hőszigetelő anyagot rögzítenek, majd azt vakolattal látják el. Ez a megoldás nagymértékben javítja az épület hőháztartását, és esztétikailag is megújítja az ingatlant.
• Tető- és födémszigetelés: A hő nagy része felfelé távozik, így a tető és a födém szigetelése rendkívül fontos. Ez történhet padlásfödém szigetelésével, tetőtér beépítés esetén a szarufák közötti szigeteléssel, vagy akár lapostetők esetében a tetőfelület szigetelésével.
• Aljzat- és padlószigetelés: Földszinti vagy pince feletti lakásoknál elengedhetetlen a padló hőszigetelése, hogy a hideg ne a lábunk felől érjen minket.
• Belső falszigetelés: Olyan esetekben alkalmazzák, amikor a külső szigetelés valamilyen okból nem megoldható (pl. műemlékvédelem, társasházi szabályok). Fontos azonban, hogy ez a megoldás párásodási problémákat okozhat, ha nem megfelelő anyagokkal és technológiával készül.
• Nyílászárók cseréje: Bár nem klasszikus szigetelés, a régi, rossz állapotú ablakok és ajtók cseréje modern, hőszigetelt változatokra hatalmas mértékben csökkenti a hőveszteséget.

A szigetelőanyagok piaca rendkívül széles, és mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Nézzünk meg néhányat a leggyakoribb anyagok közül:

• Expandált polisztirol (EPS, hungarocell): Az egyik legolcsóbb és legelterjedtebb anyag, könnyen feldolgozható. Kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik, de tűzállósága korlátozottabb, és páraáteresztő képessége alacsony.
• Grafitos polisztirol (NeoPor, Grafit Reflex): Az EPS továbbfejlesztett változata, amely grafit adalékot tartalmaz, így jobb a hőszigetelő képessége vékonyabb vastagságban is. Drágább, mint a hagyományos EPS.
• Kőzetgyapot: Kiváló hőszigetelő, nem éghető, jó hangszigetelő és páraáteresztő. Környezetbarát anyag, de drágább és nehezebb, mint a polisztirol.
• Üveggyapot: Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kőzetgyapot, de általában könnyebb és kedvezőbb árú. Elsősorban tető- és födémszigetelésre használják.
• Cellulóz szigetelés: Újrahasznosított papírból készül, környezetbarát, kiváló hőszigetelő és páraelvezető képességű. Fújható formában terjedt el, nehezen hozzáférhető helyekre is bejuttatható.
• Poliuretán hab (purhab): Kiváló hőszigetelő, de drágább. Fújható formában is elérhető, ami hézagmentes szigetelést tesz lehetővé.

Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb szigetelőanyagok főbb jellemzőit és hozzávetőleges költségeit 2025-ös árakon, négyzetméterre vetítve (csak az anyagköltség, vastagságtól függően változhat).

Szigetelőanyag típusa	Hozzávetőleges anyagköltség (Ft/nm)	Hőszigetelő képesség (lambda érték)	Előnyök	Hátrányok
EPS (expandált polisztirol)	2 500 – 4 500	0,038 – 0,040 W/mK	Kedvező ár, könnyű, egyszerű beépítés	Alacsony páraáteresztés, tűzállóság
Grafitos polisztirol	3 500 – 6 000	0,031 – 0,032 W/mK	Kiváló hőszigetelés vékonyabb rétegben is	Magasabb ár, alacsony páraáteresztés
Kőzetgyapot	4 000 – 7 500	0,035 – 0,040 W/mK	Nem éghető, jó hangszigetelő, páraáteresztő	Magasabb ár, nehezebb, nedvességre érzékeny
Üveggyapot	3 000 – 5 500	0,037 – 0,042 W/mK	Kedvező ár, könnyű, jó hangszigetelő	Porózus, nedvességre érzékeny, irritáló
Cellulóz szigetelés	4 500 – 8 000	0,038 – 0,040 W/mK	Környezetbarát, kiváló páraelvezetés, hézagmentes	Fújható technológia, speciális gépek kellenek

Megjegyzés: Az árak tájékoztató jellegűek és nagymértékben függenek a vastagságtól, a gyártótól és a beszerzési helytől.

„A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása kulcsfontosságú, hiszen nem csupán a költségeket, hanem a szigetelés hatékonyságát és az otthon komfortját is alapjaiban határozza meg.”

A szigetelési költségek felmérése 2025-ben

A lakás szigetelésének teljes költsége számos tényezőtől függ, ezért nehéz pontos, mindenki számára érvényes árat mondani. Azonban a 2025-ös bértételek figyelembevételével és a jelenlegi piaci trendek alapján reális becsléseket adhatunk. Fontos megérteni, hogy a beruházás nem csak az anyagárakból áll, hanem a munkaerő költségei, a kiegészítő anyagok és az esetlegesen felmerülő járulékos munkálatok is jelentős tételt jelentenek.

A költségeket befolyásoló főbb tényezők:

• Az ingatlan mérete és típusa: Egy kisebb családi ház vagy egy panel lakás szigetelése eltérő költségekkel jár, mind az anyagmennyiség, mind a munkaerő igény szempontjából.
• A szigetelni kívánt felület: Homlokzat, tető, födém, padló – mindegyik más technológiát és anyagot igényel, eltérő árfekvésben.
• A választott szigetelőanyag típusa és vastagsága: Ahogy a fenti táblázat is mutatja, az anyagok árai jelentősen eltérhetnek. Minél vastagabb és jobb minőségű anyagot választunk, annál magasabb lesz az anyagköltség, de annál hatékonyabb lesz a szigetelés is.
• A munkaerő díja: A szakemberek munkadíja régiótól, tapasztalattól és a vállalkozás méretétől függően változik. A 2025-ös bruttó minimálbér (290 800 Ft) és a bruttó garantált bérminimum (348 800 Ft) alapul véve, egy szakképzett, garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló nettó bérének többszörösét kell kifizetni a vállalkozónak, figyelembe véve a járulékokat, adókat, rezsit és a vállalkozás profitját. Egy komplexebb szigetelési munka, ami például 2-3 hétig tart 3-4 szakemberrel, könnyen elérheti vagy meghaladhatja egy átlagos szakember több havi nettó bérét, csak a munkaerő oldaláról nézve.
• Kiegészítő munkálatok: Állványozás, bontás, vakolás, festés, ereszcsatorna-javítás vagy -csere, párkányok, lábazat kialakítása – ezek mind plusz költséget jelentenek.
• Engedélyek és tervezés: Bizonyos esetekben építési engedélyre vagy statikai felmérésre is szükség lehet, ami további kiadásokat jelent.

A munkaerő költsége különösen érzékeny pont. Egy szakképzett kőműves vagy szigetelő munkadíja nagyban függ a projekt bonyolultságától és a felhasznált anyagoktól. Általánosságban elmondható, hogy egy homlokzati szigetelés esetén a munkadíj a teljes költség 30-50%-át is kiteheti. Ha figyelembe vesszük a 2025-ös béreket, egy szakember havi bruttó garantált bérminimuma 348 800 Ft. Ez azt jelenti, hogy egy 2,5 milliós forintos szigetelési projekt, amiből mondjuk 1 millió forint a munkadíj, egy szakember 2-3 havi bruttó garantált bérminimumának felel meg, de valósan több, hiszen a vállalkozásnak nem csak a nettó bért kell kifizetnie, hanem a járulékokat és egyéb költségeket is. Ezért fontos, hogy a kivitelező kiválasztásánál ne csak az árat, hanem a referenciákat és a garanciát is figyelembe vegyük.

„A költségvetés tervezésekor soha ne becsüljük alá a kiegészítő munkálatok és a minőségi munkaerő értékét; ezek hiánya hosszú távon sokkal többe kerülhet.”

Részletes árkalkuláció egy átlagos családi ház példáján

Vegyünk egy konkrét példát egy átlagos, 100 négyzetméteres alapterületű, földszintes családi házra, amelynek falai és födémje szigetelésre szorul. Feltételezzük, hogy a ház homlokzati felülete 150 négyzetméter, a födémszigetelendő felület pedig 100 négyzetméter.

Projekt: 100 nm alapterületű családi ház homlokzatának és födémjének szigetelése (2025-ös árakon)

1. Homlokzati szigetelés (150 nm, grafitos polisztirol, 15 cm vastag):

• Szigetelőanyag (grafitos polisztirol lap): 150 nm * 5 000 Ft/nm = 750 000 Ft
• Ragasztó, háló, dűbel, élvédők: 150 nm * 2 000 Ft/nm = 300 000 Ft
• Alapozó, vakolat (színező vakolat): 150 nm * 3 500 Ft/nm = 525 000 Ft
• Lábazati indítóprofil, lábazati szigetelés (XPS): 20 fm * 8 000 Ft/fm = 160 000 Ft
• Munkadíj (állványozással, anyagmozgatással, teljes kivitelezéssel): 150 nm * 8 000 Ft/nm = 1 200 000 Ft
  • (Ez a munkadíj körülbelül 3-4 szakember 10-12 munkanapi munkáját fedezi, figyelembe véve a 2025-ös béreket és a vállalkozói költségeket.)

Homlokzati szigetelés részösszeg: 2 935 000 Ft

2. Födémszigetelés (100 nm, üveggyapot, 20 cm vastag, járható felülettel):

• Szigetelőanyag (tekercses üveggyapot): 100 nm * 4 500 Ft/nm = 450 000 Ft
• Párazáró fólia, ragasztószalag: 100 nm * 500 Ft/nm = 50 000 Ft
• Járható felület kialakítása (OSB lap, lécezés): 100 nm * 3 000 Ft/nm = 300 000 Ft
• Munkadíj (anyagmozgatással, beépítéssel): 100 nm * 4 000 Ft/nm = 400 000 Ft

Födémszigetelés részösszeg: 1 200 000 Ft

3. Egyéb, járulékos költségek (becsült):

• Konténeres sittszállítás, takarítás: 80 000 Ft
• Váratlan kiadások (5% tartalék): (2 935 000 + 1 200 000) * 0,05 = 206 750 Ft

Összesített költség becslés:

Költségtétel	Részösszeg (Ft)
Homlokzati szigetelés	2 935 000
Födémszigetelés	1 200 000
Egyéb / járulékos költségek	80 000
Tartalék (5%)	206 750
Összesen (bruttó)	4 421 750 Ft

Ez az összesített költség egy átlagos családi ház teljes körű szigetelésére, a 2025-ös árakat és béreket figyelembe véve. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy becslés, és a valós árak ettől eltérhetnek a kiválasztott anyagok, a kivitelező és a regionális különbségek miatt.
Egy ilyen beruházás, amely megközelítőleg 4,4 millió forint, egy bruttó minimálbéren (290 800 Ft) élő ember számára 15 havi jövedelmének felel meg, míg egy garantált bérminimumon (348 800 Ft) dolgozó személynek körülbelül 12,6 havi jövedelme. Ez rávilágít arra, hogy a szigetelés jelentős anyagi megterhelést jelenthet, és sok esetben finanszírozási segítségre lehet szükség.

„Egy átgondolt költségvetés és a reális árak ismerete elengedhetetlen a sikeres szigetelési projekthez, elkerülve a kellemetlen meglepetéseket.”

Befektetés a jövőbe: a megtakarítások és a megtérülés

A lakás szigetelése nem csupán egy jelentős kiadás, hanem egy rendkívül megtérülő befektetés, amely hosszú távon garantáltan meghozza gyümölcsét. A megtakarítások nemcsak a pénztárcánkban jelentkeznek, hanem az életminőségünkben és az ingatlan értékében is.

Az egyik legkézzelfoghatóbb előny a fűtésszámla csökkenése. Egy jól szigetelt otthon esetében a hőveszteség akár 30-50%-kal is mérsékelhető, ami éves szinten több tízezer, sőt százezer forintos megtakarítást jelenthet. A pontos mérték természetesen függ a kiinduló állapottól, a szigetelés vastagságától és az energiaárak alakulásától. Ezen felül a nyári hűtési költségek is csökkennek, hiszen a szigetelés a meleget is távol tartja a lakótérből.

A komfortérzet javulása felbecsülhetetlen érték. Nincs többé hideg fal, huzat, vagy a hőmérséklet ingadozása a különböző helyiségekben. Az egyenletes hőmérséklet és a kellemes belső klíma hozzájárul a jobb alváshoz, a koncentrációhoz és az általános jó közérzethez. Emellett a penészesedés kockázata is jelentősen csökken, ami egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.

A lakás szigetelése növeli az ingatlan értékét is. Egy korszerűsített, alacsony rezsijű otthon sokkal vonzóbb a potenciális vásárlók számára, és magasabb áron értékesíthető. Ez a befektetés tehát nem vész el, hanem beépül az ingatlan értékébe, és hosszú távon hozamot termel.

Végül, de nem utolsósorban, a szigetelés környezetvédelmi szempontból is előnyös. A kevesebb energiafelhasználás kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár, hozzájárulva a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Ezáltal nemcsak magunknak teszünk jót, hanem a következő generációk számára is élhetőbb környezetet hagyunk hátra.

A megtérülési idő a beruházás nagyságától és a megtakarítások mértékétől függően általában 5-15 év között mozog. Azonban az energiaárak emelkedésével ez az időtartam folyamatosan rövidülhet.

„A szigetelés révén nem csupán pénzt spórolunk meg, hanem egy egészségesebb, kényelmesebb és értékesebb otthont teremtünk magunknak.”

Támogatások és finanszírozási lehetőségek a lakás szigeteléséhez

Egy ekkora beruházás, mint a lakás szigetelése, sokak számára jelentős anyagi terhet jelenthet. Szerencsére számos lehetőség áll rendelkezésre a finanszírozásra, amelyek segíthetnek a projekt megvalósításában. Érdemes alaposan tájékozódni a 2025-ben várható vagy már elérhető támogatásokról.

• Állami támogatások és pályázatok: Bár konkrét 2025-ös támogatási programokról még korai lenne nyilatkozni, a korábbi évek tapasztalatai és az uniós célkitűzések alapján feltételezhető, hogy továbbra is lesznek olyan programok, amelyek az energiahatékonysági felújításokat, így a szigetelést is ösztönzik. Ilyenek lehetnek például a vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek vagy adókedvezmények. Érdemes figyelni a Kormány.hu, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy az MFB (Magyar Fejlesztési Bank) oldalait a friss információkért. A CSOK Pluszhoz hasonlóan, ahol a felújítás is elszámolható, további hasonló jellegű támogatások is megjelenhetnek.
• Banki hitelek: Számos bank kínál kifejezetten lakásfelújításra vagy energiahatékonysági célra felvehető hiteleket. Ezek kamatfeltételei és futamideje eltérő lehet, érdemes több ajánlatot is összehasonlítani. Létezhetnek úgynevezett "zöld hitelek" is, amelyek kedvezőbb feltételekkel érhetők el energiahatékonysági beruházásokhoz.
• Önkormányzati támogatások: Egyes önkormányzatok helyi szinten is nyújthatnak támogatást vagy kedvezményeket a lakosság számára energiahatékonysági felújításokhoz. Érdemes érdeklődni a helyi hivatalokban.
• Saját forrás: Amennyiben van rá lehetőség, a saját megtakarításokból történő finanszírozás a legköltséghatékonyabb megoldás, hiszen így elkerülhetők a hitelkamatok.
• Társasházi felújítási alap: Társasházak esetében a felújítási alapból is finanszírozható a közös tulajdonú részek, például a homlokzat szigetelése.

Fontos, hogy minden esetben alaposan tájékozódjunk a feltételekről, a beadási határidőkről és a szükséges dokumentumokról. Egy szakértő pénzügyi tanácsadó segíthet eligazodni a lehetőségek között és kiválasztani a legmegfelelőbb finanszírozási formát.

„A megfelelő finanszírozási stratégia kiválasztása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a szigetelési projekt ne jelentsen aránytalan terhet, hanem könnyedén megvalósítható legyen.”

A felkészülés lépései a téli szigetelésre

A sikeres szigetelési projekt alapja az alapos tervezés és a megfelelő előkészületek. Ne kapkodjunk, szánjunk elegendő időt a döntések meghozatalára, mert a hibák kijavítása sokkal drágább és időigényesebb lehet utólag.

1. Állapotfelmérés és energiaszakértő bevonása:
   • Az első és legfontosabb lépés egy részletes állapotfelmérés. Egy energetikai tanúsító vagy épületdiagnoszta ✅ pontosan meg tudja határozni, hol távozik a legtöbb hő, és mely területek szigetelése a legprioritásabb.
   • Hőkamerás vizsgálattal feltárhatók a rejtett hőhidak és a szigetelés hiányosságai.
   • A szakértő javaslatot tehet a legmegfelelőbb szigetelőanyagokra és vastagságokra, figyelembe véve az épület típusát és a helyi előírásokat.
2. Anyagválasztás és vastagság meghatározása:
   • A szakértői vélemény alapján válasszuk ki a megfelelő szigetelőanyagot. Ne csak az árat nézzük, hanem az anyag hőszigetelő képességét (lambda érték), páraáteresztő képességét, tűzállóságát és élettartamát is.
   • A vastagság meghatározásánál vegyük figyelembe a jelenlegi energetikai előírásokat és a jövőbeni elvárásokat. Inkább válasszunk egy kicsit vastagabb szigetelést, ami hosszú távon jobban megtérül.
3. Szakember kiválasztása és árajánlatok bekérése:
   • Kérjünk több árajánlatot különböző, referenciákkal rendelkező cégektől vagy mesterektől.
   • Ellenőrizzük a referenciákat, nézzük meg korábbi munkáikat.
   • Győződjünk meg arról, hogy a kivitelező rendelkezik a szükséges engedélyekkel és biztosítással.
   • A legolcsóbb ajánlat nem mindig a legjobb! A minőségi munka elengedhetetlen a hosszú távú hatékonysághoz.
4. Szerződéskötés és ütemezés:
   • Kössünk írásos szerződést a kivitelezővel, amely tartalmazza a munka pontos leírását, az anyagokat, a határidőket, az árat és a garanciális feltételeket.
   • Tervezzük meg a munkálatok ütemezését, különösen, ha a téli hónapok előtt szeretnénk elkészülni. A külső szigetelési munkák ideális időszaka a tavasz és az ősz, amikor a hőmérséklet nem túl alacsony és nem túl magas.
5. Engedélyek beszerzése (ha szükséges):
   • Bizonyos esetekben (pl. műemlékvédelem, homlokzat megváltoztatása) szükség lehet építési engedélyre. 📜 Ezt még a munka megkezdése előtt be kell szerezni.
   • Társasházak esetében a közgyűlés hozzájárulása is elengedhetetlen.

„Az alapos tervezés és a megbízható szakemberek kiválasztása a sikeres szigetelési projekt záloga, garantálva a hosszú távú elégedettséget.”

Gyakran ismételt kérdések a lakás szigetelésével kapcsolatban

Mikor érdemes elkezdeni a szigetelést?

Ideális esetben a külső szigetelési munkálatokat tavasszal, nyáron vagy kora ősszel érdemes elkezdeni, amikor a hőmérséklet stabilan 5 és 25 Celsius fok között van, és az időjárás száraz. Ez biztosítja a ragasztók és vakolatok megfelelő kötését. A belső szigetelési munkák vagy a födémszigetelés kevésbé időjárásfüggő, így ezeket a téli hónapokban is el lehet végezni.

Milyen vastagságú szigetelés a legideálisabb?

Az ideális szigetelés vastagsága számos tényezőtől függ: az épület típusától, a falazat anyagától, a jelenlegi energetikai előírásoktól és a kívánt megtakarítás mértékétől. Általánosságban elmondható, hogy a homlokzatra legalább 10-15 cm, de inkább 15-20 cm vastagságú, a födémre pedig 20-30 cm vastagságú szigetelést javasolt, ha a legújabb szabványoknak és az optimális energiahatékonyságnak szeretnénk megfelelni. Egy energetikai tanúsító pontosan meg tudja határozni az Ön otthonához leginkább illő vastagságot.

Megéri-e a belső szigetelés?

A belső szigetelés egy alternatív megoldás, ha a külső szigetelés valamilyen okból nem kivitelezhető (pl. műemléki védettség, társasházi szabályok, szűk telek). Előnye, hogy gyorsabban és kisebb felfordulással jár, mint a külső szigetelés. Hátránya viszont, hogy csökkenti a belső teret, és a falak hőkapacitása nem hasznosul. A legfőbb kockázat a páralecsapódás és a penészesedés, ha nem megfelelő anyagokkal és rétegrenddel készül. Csak szakértői tervezéssel és kivitelezéssel ajánlott, páraszabályozó anyagok felhasználásával.

Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?

A szigetelés megtérülési ideje általában 5-15 év között mozog, de ez nagymértékben függ a beruházás nagyságától, a választott szigetelőanyag típusától, a korábbi energiafogyasztástól és az energiaárak alakulásától. Minél magasabbak az energiaárak, annál gyorsabban térül meg a beruházás. A fűtés- és hűtési költségeken megtakarított pénz mellett figyelembe kell venni a komfortérzet növekedését és az ingatlan értékének emelkedését is, amelyek nem közvetlenül pénzben mérhető, de fontos előnyök.

Szükséges-e engedély a szigeteléshez?

A legtöbb esetben a homlokzati szigeteléshez nem szükséges építési engedély, ha az nem jár az épület tartószerkezetének megváltoztatásával, és a homlokzat eredeti jellegét nem változtatja meg drasztikusan (pl. szín vagy anyaghasználat). Azonban érdemes mindig tájékozódni a helyi építésügyi hatóságnál vagy az önkormányzatnál, különösen, ha az épület műemléki védettség alatt áll, vagy ha a szigetelés jelentősen megváltoztatja a homlokzat síkját. Társasházak esetében a közgyűlés hozzájárulása mindenképpen szükséges.