Mennyibe kerül a vízóra cseréje? Részletek és tippek a költségek optimalizálására

Fedezd fel a vízóra cseréjének költségeit és hasznos tippeket, hogy csökkentsd a kiadásokat. Tudd meg, mikor érdemes szakembert hívni.
23 perc olvasás

Valószínűleg mindannyian ismerjük azt a pillanatot, amikor a postaládában landol az értesítés a szolgáltatótól, vagy éppen ránézünk a naptárra, és rájövünk: lejárt a hitelesítés ideje. Ilyenkor a legtöbb ingatlantulajdonosban azonnal felmerül a kérdés, hogy vajon mekkora kiadással kell számolnia, és mennyi utánajárást igényel majd a folyamat. Nem csupán egy technikai szükségszerűségről van szó, hanem egy olyan kötelezettségről, amely közvetlen hatással van a havi rezsiszámlák pontosságára és a pénztárcánkra is.

A vízóra csere alapvetően a mérőeszköz hitelesítési idejének lejártakor esedékes műszaki beavatkozás, de a gyakorlatban ennél sokkal többről van szó. Ez a folyamat magában foglalja a megfelelő szakember kiválasztását, az új mérőóra beszerzését, a szerelési munkálatokat, valamint a szolgáltató felé történő adminisztrációt és a biztonsági záróelem, a plomba felhelyezését. Ebben az írásban több szemszögből vizsgáljuk meg a teendőket: megnézzük a jogszabályi hátteret, a műszaki buktatókat, és ami a legfontosabb, a pénzügyi vonzatokat is, hogy ne érjenek meglepetések.

Itt most egy átfogó útmutatót tartasz a kezedben (vagyis a képernyődön), amely nemcsak a száraz tényeket közli, hanem gyakorlati tanácsokkal lát el a költségek optimalizálására vonatkozóan. Végigvesszük a lépéseket a tervezéstől a kivitelezésig, kitérünk a társasházi sajátosságokra, és segítünk eligazodni az árajánlatok dzsungelében. Célunk, hogy mire a végére érsz, pontosan tudd, hogyan zajlik le egy ilyen csere a lehető leggördülékenyebben és költséghatékonyabban.

A hitelesítés jogszabályi háttere és a csere szükségessége

Sokan hajlamosak halogatni a mérőórák cseréjét, mondván, „amíg mér, addig jó”, de a jogszabályi környezet ebben a tekintetben meglehetősen szigorú és egyértelmű. Magyarországon mérésügyi törvények és kormányrendeletek szabályozzák a közüzemi elszámolásra alkalmas mérőeszközök hitelesítési ciklusát. Ez nem a szolgáltatók önkényes döntése, hanem fogyasztóvédelmi érdek, hiszen egy elöregedett szerkezet pontatlanná válhat – ami lehet, hogy a szolgáltatónak, de az is lehet, hogy a fogyasztónak okoz kárt.

Jelenleg a jogszabályok értelmében a mellékvízmérők hitelesítési ideje egységesen 8 év. Korábban különbséget tettek a hideg- és melegvizes órák között (a melegvizeseké rövidebb, 6 év volt), de ezt az egyszerűsítés és az átláthatóság érdekében harmonizálták. Ez a nyolcéves ciklus azt jelenti, hogy a hitelesítést igazoló jelölés (plomba vagy matrica) érvényessége a jelölés évét követő 8. év utolsó napjáig tart. Fontos azonban észben tartani, hogy a szolgáltatók gyakran már a lejárat évében kérik a cserét, hogy elkerüljék az év végi torlódást és az esetleges számlázási vitákat.

A hitelesítés lejárta után a mérőóra jogilag „elveszíti” mérőeszköz jellegét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgáltató nem köteles elfogadni az általa mutatott értékeket elszámolási alapként. Ilyenkor léphet életbe az átalánydíj vagy egy becsült fogyasztás alapján történő számlázás, ami szinte minden esetben kedvezőtlenebb a valós fogyasztásnál. Ráadásul, ha elmulasztjuk a cserét, a szolgáltató kötbért is kiszabhat, vagy felszólíthat a pótlásra, ami sürgősségi felárral járhat a szerelőknél.

„A hitelesítési időszak nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a garancia arra, hogy pontosan annyit fizetünk, amennyi vizet valóban felhasználtunk – se többet, se kevesebbet.”

Mikor esedékes a beavatkozás? Jelek és határidők

Nem mindig a szolgáltató értesítője az első jel, amire figyelnünk kell. Tudatos ingatlantulajdonosként érdemes időnként rápillantani a vízórára, nemcsak a leolvasás miatt, hanem a fizikai állapotának ellenőrzése végett is. A legbiztosabb pont a mérőórán vagy a plombán található évszám. Ha például a plombán a 2016-os évszám szerepel, és a hitelesítési ciklus 8 év, akkor 2024. december 31-ig érvényes a mérő. Azonban nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a szervezést, mert az év végi időszakban a vízvezeték-szerelők naptára hamar betelik.

Léteznek olyan műszaki hibák is, amelyek a hitelesítési idő lejárta előtt szükségessé teszik a cserét. Ha a számláló nem pörög, pedig a csap nyitva van, vagy éppen pörög, amikor minden elzáró zárva van (ez szivárgásra is utalhat, de órahiba is lehet), azonnal lépni kell. Szintén csereérett a szerkezet, ha az üvege bepárásodott, repedt, vagy ha víz jelenik meg a számlálólapon belül. A fizikai sérülés, például fagyás vagy ütés okozta repedés esetén a csere költsége minden esetben a fogyasztót terheli, még akkor is, ha a főmérőről van szó.

Különbséget kell tenni a bekötési vízmérő (főmérő) és a mellékvízmérő (lakásmérő) között. A főmérő cseréje, karbantartása és hitelesítése általában a vízművek feladata és költsége, kivéve, ha a felhasználó gondatlansága miatt sérült meg. Ezzel szemben a mellékvízmérők – amelyek például társasházi lakásokban mérik az egyéni fogyasztást – a tulajdonos felelősségi körébe tartoznak. Itt a tulajdonosnak kell gondoskodnia a szakemberről és viselnie a költségeket.

A folyamat lépésről lépésre: az előkészülettől a plombálásig

Ahhoz, hogy átlássuk, miért kerül annyiba a szolgáltatás, amennyibe, érdemes megérteni a munkafolyamatot. Ez nem csupán annyi, hogy „kitekerjük a régit és betekerjük az újat”. A szakszerű csere egy komplex folyamat, amely több fázisból áll, és mindegyik szakértelmet igényel.

  1. Állapotfelmérés és elzárás: A szerelő első dolga, hogy megkeresse a lakás vagy a ház főelzáróját, és ellenőrizze annak működését. Gyakori probléma, különösen régebbi épületeknél, hogy az elzárócsap „berohadt”, nem zár tökéletesen. Ilyenkor a vízóra cseréje előtt az elzárót is cserélni kell, ami növeli a költségeket és a munkaidőt.
  2. A régi mérő leszerelése: A nyomásmentesítés után a szakember eltávolítja a régi plombát (ezt dokumentálni kell), majd oldja a kötéseket. Itt derül ki, hogy a csővezeték végei milyen állapotban vannak, szükség van-e menetjavításra vagy új tömítésekre – bár utóbbi alapkövetelmény.
  3. Az új mérő beszerelése: Az új, hitelesített mérőóra behelyezésekor figyelni kell az áramlási irányra és a feszültségmentes beépítésre. A feszülő csövek később repedéshez, csőtöréshez vezethetnek.
  4. Nyomáspróba és ellenőrzés: A szerelés után a rendszert lassan újra nyomás alá helyezik. A szerelő ellenőrzi, hogy a kötések szivárognak-e, és hogy a mérő elindul-e vízvételkor, illetve megáll-e az elzáráskor.
  5. Adminisztráció és plombálás: Ez a legkritikusabb rész a hivatalos elfogadáshoz. A szerelőnek (ha regisztrált szakemberről van szó) ki kell töltenie a munkalapot, rögzítenie a régi és az új óra gyári számát, valamint az óraállásokat. Végül felkerül a biztonsági záróelem, a plomba (vagy a modern műanyag biztonsági gyűrű), amely garantálja, hogy a mérőhöz illetéktelenül nem nyúltak hozzá.

„A legdrágább vízóra az, amit rosszul szereltek be: egy apró szivárgás hónapok alatt több tízezer forintos kárt okozhat a falakban és a padlóban, nem beszélve az elfolyt víz áráról.”

Részletes költségelemzés: mi mennyibe kerül?

Térjünk rá a lényegre: a piszkos anyagiakra. Az árak természetesen változóak lehetnek a földrajzi helytől, a választott szakembertől és a beépítendő anyagok minőségétől függően, de nagyságrendileg jól behatárolhatók. Fontos tisztázni, hogy az árképzés általában három fő komponensből áll: anyagköltség, munkadíj és ügyintézési/kiszállási díj.

Az anyagköltség magát a vízóra árát jelenti. Egy átlagos, hagyományos (mechanikus) lakásvízmérő ára 6.000 és 10.000 forint között mozog. Ha azonban okosmérőt vagy távleolvasásra alkalmas modullal ellátott órát szeretnénk, ez az összeg a többszörösére, akár 25.000-40.000 forintra is ugorhat. Ehhez jönnek még az apróbb szerelési anyagok: tömítések, közcsavarok, esetleg egy új golyóscsap, ha a régi cserére szorul (ez utóbbi 3.000-6.000 Ft/darab).

A munkadíj a szakember idejét és szaktudását fizeti meg. Egyetlen óra cseréje esetén a munkadíj általában magasabbnak tűnhet fajlagosan, mint ha egyszerre 4 órát cseréltetünk. Budapesten és a nagyvárosokban egy darab vízóra cseréjének munkadíja (kiszállással együtt) 15.000 és 25.000 forint között mozoghat. Ha több órát cserélünk egy lakáson belül, a második, harmadik óra munkadíja már kedvezőbb, gyakran csak 5.000-8.000 forint plusz költséget jelent darabonként.

Végül számolni kell a szolgáltatói díjakkal is. Bár sok esetben a regisztrált szerelők „teljes körű ügyintézést” vállalnak, a vízművek felé fizetendő regisztrációs vagy plombálási díj (ha a szolgáltató végzi a plombálást külön) további 5.000-10.000 forintot tehet ki, bár ez szolgáltatónként eltérő. Van, ahol a csere bejelentése ingyenes, máshol adminisztrációs díjat számolnak fel.

Árkalkuláció példa (Tájékoztató jellegű árak)

Az alábbi táblázat segít átlátni, hogyan adódnak össze a költségek egy átlagos panellakás (2 db vízóra) és egy családi ház (1 db főmérő aknában) esetében.

Költségtétel Panellakás (2 db mellékvízmérő) Családi ház (1 db mellékvízmérő aknában) Megjegyzés
Vízórák ára 14.000 – 20.000 Ft 8.000 – 12.000 Ft Típusfüggő
Munkadíj + Kiszállás 25.000 – 35.000 Ft 20.000 – 30.000 Ft Aknában nehezebb a szerelés
Segédanyagok 2.000 Ft 2.000 Ft Tömítések
Ügyintézés díja 5.000 – 10.000 Ft 5.000 – 10.000 Ft Opcionális, de ajánlott
Összesen 46.000 – 67.000 Ft 35.000 – 54.000 Ft Becsült végösszeg

Mellékvízmérők és főmérők: a felelősség kérdése

Gyakori félreértés övezi azt, hogy kinek a pénztárcáját terheli a csere. A helyzet tisztázása érdekében érdemes különválasztani a bekötési vízmérőt és a mellékmérőt. A bekötési vízmérő az a szerkezet, amely az ingatlan telekhatáránál (vagy a pincében) méri a közműhálózatból beérkező összes vizet. Ennek a tulajdonjoga a vízműveké, így a hitelesítési cseréjét is ők végzik, saját költségükön. A fogyasztónak itt csak az a dolga, hogy biztosítsa a hozzáférést és az akna tisztaságát.

Ezzel szemben a mellékvízmérők, amelyeket a köznyelvben csak lakásvízóraként emlegetünk, a társasházi lakásokon belül mérik a fogyasztást, és ezek alapján történik a „belső” elszámolás vagy a szolgáltatóval kötött mellékszolgáltatási szerződés alapján a számlázás. Ezek az órák a lakástulajdonos tulajdonát képezik. Tehát a beszerzés, a csere, a hitelesítés és a meghibásodás javítása minden esetben a tulajdonos költsége.

Van egy speciális eset: a locsolási mellékvízmérő. Ezt kertes házaknál szereltetik fel, hogy a kertlocsolásra használt víz után ne kelljen csatornadíjat fizetni. Mivel ez is egy magáncélú beruházás a költségcsökkentés érdekében, ennek a cseréje és hitelesítése is teljes mértékben a felhasználó felelőssége és költsége.

„A főmérő a szolgáltatóé, a mellékmérő a miénk. Ez az egyszerű szabály segít eldönteni, kinek kell a zsebébe nyúlnia, ha lejár a hitelesítés.”

Társasházi sajátosságok és buktatók

Aki társasházban él, tudja, hogy a közös ügyek intézése sosem egyszerű. A vízóracsere esetében a legnagyobb kihívást a logisztika és a hozzáférhetőség jelenti. A strangok (felszálló vezetékek) elzárása sokszor csak a gondnok segítségével oldható meg, vagy a pincében található főcsap elzárásával, ami az egész lépcsőházat érinti. Ezért a cserét mindig előre be kell jelenteni a lakóközösségnek, hogy senkit ne érjen váratlanul a vízhiány zuhanyzás közben.

Egy másik tipikus társasházi probléma a szerelőnyílások mérete. A modern esztétikai igények miatt sokan befalazzák vagy apró csempenyílással takarják el a vízórákat a felújítás során. Amikor azonban cserére kerül a sor, a szerelő szembesülhet azzal, hogy fizikailag nem fér hozzá a csövekhez szerszámmal. Ilyenkor bontani kell, ami jelentős plusz költség és bosszúság – ráadásul a helyreállítás (csempézés) már nem a vízszerelő feladata.

A társasházakban gyakran szerveznek csoportos vízóracserét. A közös képviselő felkeres egy céget, és ajánlatot kér az egész házra vagy több lakásra egyszerre. Ez hatalmas előnyökkel járhat: a kiszállási díj megoszlik, a szerelők „futószalagon” tudnak dolgozni, így az egy lakásra jutó költség akár 20-30%-kal is alacsonyabb lehet, mintha egyénileg szerveznénk.

Okosmérők és távleolvasás: megéri a befektetés?

A technológia fejlődésével egyre több helyen merül fel az igény az okosvízmérők vagy a távleolvasó modulok telepítésére. De vajon megéri a felár? A hagyományos mérőkhöz képest ezek az eszközök képesek rádiójelek segítségével továbbítani a mérési adatokat, így nem szükséges a leolvasónak bemennie a lakásba, sőt, a fogyasztónak sem kell havonta diktálnia.

Az előnyök egyértelműek: kényelem, nincs elfelejtett diktálás, nincs becsült számla miatti túlfizetés. Ráadásul bizonyos rendszerek képesek riasztást küldeni, ha szokatlan vízfogyasztást (pl. csőtörést vagy folyamatosan folyó WC-tartályt) észlelnek, amivel rengeteg pénzt spórolhatunk meg. Azonban az éremnek másik oldala is van: az ár. Egy okosmodul vagy egy eleve okos mérő ára többszöröse a hagyományosnak.

A megtérülés kérdése itt nem a havi számla csökkenésében jelentkezik (hiszen a víz ára ugyanannyi), hanem a kényelemben és a biztonságban. Társasházak esetében, ha az egész ház átáll ilyen rendszerre, a közös képviselő dolga is egyszerűsödik, és megszűnnek a „lopott vízzel” vagy a mérési különbözetekkel kapcsolatos viták. Egyéni felhasználóként akkor éri meg leginkább, ha nehezen hozzáférhető helyen van az óra, vagy sokat vagyunk távol az ingatlantól.

Hogyan válasszunk megbízható szakembert?

A piacon rengeteg vállalkozó hirdeti magát, de nem mindegy, kit engedünk be a lakásba és a vízvezeték-rendszerünkhöz. A legfontosabb szempont, hogy a választott szakember rendelkezzen a megfelelő jogosultságokkal. A vízművek általában közzétesznek egy listát az „ajánlott” vagy „minősített” vállalkozókról. Ezek a szakemberek jogosultak a szolgáltató nevében eljárni, plombát bontani és felhelyezni, valamint az adminisztrációt is elvégezni.

Ha „külsős”, nem regisztrált szerelőt bízunk meg, a folyamat bonyolultabbá válik. Ebben az esetben a szerelő csak a fizikai cserét végezheti el. Előtte nekünk kell kérnünk a szolgáltatótól a plombaletépési engedélyt, majd a szerelés után külön ki kell hívnunk a vízművek szakemberét a hitelesítésre és plombálásra. Ez nemcsak időigényesebb, de a két külön kiszállás miatt gyakran drágább is.

Mire figyeljünk az árajánlatkérésnél?

  • Kérjünk tételes ajánlatot (anyag + munkadíj + ügyintézés).
  • Kérdezzünk rá a garanciára.
  • Tisztázzuk, hogy az ár tartalmazza-e a régi óra elszállítását.
  • Nézzünk utána az online értékeléseknek.

„A legolcsóbb ajánlat gyakran a legdrágább lesz a végén, ha a hiányos papírmunka miatt a szolgáltató nem fogadja el a cserét, és újra kell kezdeni az egész folyamatot.”

Spórolási tippek és költségoptimalizálás

Bár a vízóracsere kötelező kiadás, van néhány módszer, amivel faraghatunk a költségeken. A tudatosság itt is kifizetődő.

  • Csoportos szervezés: Ahogy már említettük, a szomszédokkal való összefogás a legnagyobb megtakarítási lehetőség. 🏢 Ha 5-10 lakásban egyszerre történik a csere, a kiszállási díj minimalizálódik.
  • Helyszín előkészítése: Ne várjuk el a szerelőtől, hogy ő pakolja ki a tisztítószereket a szekrényből vagy bontsa le a csempét. Ha a munkaterület tiszta és könnyen hozzáférhető, a szerelő gyorsabban végez, és nem számol fel extra órát vagy „nehezített munkavégzési” díjat. 🧹
  • Időzítés: Ne hagyjuk decemberre a cserét. Év elején vagy nyáron a szerelők kevésbé leterheltek, könnyebb időpontot egyeztetni, és elkerülhető a sürgősségi felár. 📅
  • Saját beszerzés (óvatosan): Megvehetjük mi magunk is a vízórát egy szerelvényboltban, ami olcsóbb lehet, mint amit a szerelő hoz. De vigyázat! Csak olyan típust vegyünk, amit a helyi szolgáltató elfogad, és rendelkezik a megfelelő magyarországi hitelesítéssel. Ha rosszat veszünk, a szerelő nem fogja beépíteni, vagy a szolgáltató nem veszi át. 🛒
  • Megelőző karbantartás: Érdemes évente egyszer-kétszer megmozgatni (elzárni-kinyitni) a vízóra előtti golyóscsapot. Ezzel megakadályozzuk a vízkövesedést és a beragadást, így a csere alkalmával nem kell majd ezt is cserélni, ami tízezres tétel lehet. 🔧

Adminisztrációs terhek és ügyintézés

A fizikai munkálatok befejezése után még nem dőlhetünk hátra. A szolgáltató felé történő bejelentés nélkül a csere olyan, mintha meg sem történt volna. A regisztrált szerelők esetében ez egyszerűbb, mert ők a helyszínen kitöltik a „Munkalapot” és az „Üzembe helyezési jegyzőkönyvet”, amit aztán ők juttatnak el a szolgáltatóhoz, vagy nekünk kell beküldeni elektronikusan/postán.

Fontos, hogy a dokumentumokon minden adat pontos legyen:

  • A régi és az új mérő gyári száma.
  • A régi mérő leszerelési állása (ez alapján készül a végszámla a régi órára).
  • Az új mérő induló állása (általában 0).
  • A plombák száma és azonosítója.

A legtöbb szolgáltatónál ma már online ügyfélszolgálaton keresztül is feltölthetők ezek a dokumentumok, sőt, fotókat is kérhetnek az új állapotról. Ezt érdemes azonnal, még a szerelő távozása után megtenni, hogy ne felejtődjön el. A határidő általában a cserétől számított 15-30 nap.

Összehasonlítás: Teljes körű szolgáltatás vs. Saját szervezés

Az alábbi táblázat segít dönteni, hogy melyik út a megfelelőbb számodra: rábízni mindent egy profira, vagy magadnak menedzselni a folyamat egyes részeit.

Szempont Teljes körű szolgáltatás (Regisztrált szerelővel) Saját szervezés (Szerelő + Külön ügyintézés)
Kényelem Magas. A szerelő hozza az órát, szerel, papíroz. Alacsony. Neked kell beszerezni az órát, egyeztetni a vízművekkel is.
Időigény 1-2 óra (egyszeri kiszállás). Több nap (anyagbeszerzés + szerelés + vízműves plombálás külön időpontban).
Költség Magasabb egyösszegű kiadás, de nincsenek rejtett költségek. Látszólag olcsóbb lehet, de a külön kiszállási díjak miatt a végösszeg gyakran ugyanannyi vagy több.
Kockázat Alacsony. A szerelő felel a kompatibilitásért. Közepes. Ha rossz órát veszel, a te károd.
Ajánlott Átlagos felhasználóknak, időhiányban szenvedőknek. Hozzáértőknek, vagy ha van ismerős szakember, aki olcsón dolgozik.

Gyakori hibák, amik megdrágítják a cserét

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a költségek elszállása leggyakrabban nem a vízóra ára miatt következik be, hanem a járulékos problémák miatt. Az egyik legfájóbb pont a hozzáférhetetlenség. Ha a szerelőnek bontania kell a csempét, vagy ki kell vágnia a bútor hátlapját, az nemcsak plusz munka, de a helyreállítás költsége is minket terhel.

Szintén gyakori hiba a nem szabványos méretek figyelmen kívül hagyása. Régi épületekben előfordulhatnak olyan beépítési távolságok, amelyekhez a mai szabvány mérők nem passzolnak közvetlenül, így közdarabokat, hosszabbítókat kell beépíteni. Ha ezt nem jelezzük előre (pl. fotó küldésével az árajánlatkéréskor), a szerelőnek el kell mennie anyagért, ami újabb kiszállási díjat vagy állásidőt jelenthet.

Végül, de nem utolsósorban: az olcsó, "sufnituning" megoldások. Sokan próbálják megspórolni a szerelőt, és maguk állnak neki a cserének. Bár fizikailag nem lehetetlen feladat, a plombabontás jogosulatlanul súlyos szerződésszegésnek minősül, amiért a szolgáltató akár több százezer forintos kötbért is kiszabhat. A vízóra csere tipikusan az a munka, ahol a „csináld magad” mozgalom többe kerülhet a levesnél.

„A láthatatlan költségek mindig a legfájóbbak: egy berohadt szelep vagy egy hozzáférhetetlen akna miatt az egyszerű rutinmunka egész napos kálváriává válhat.”

Gyakori kérdések (FAQ)

Milyen gyakran kell cserélni a mellékvízmérőket?

Jelenleg a jogszabályok szerint a mellékvízmérők hitelesítési ideje egységesen 8 év, függetlenül attól, hogy hideg- vagy melegvizes óráról van szó.

Ki fizeti a vízóra cseréjét albérlet esetén?

Alapesetben a vízóra cseréje a tulajdonos kötelezettsége és költsége, mivel ez az ingatlan állagmegóvásához és a mérőeszköz tulajdonjogához kapcsolódik, nem a mindennapi használathoz. Eltérő megállapodás a bérleti szerződésben lehetséges.

Mit tegyek, ha véletlenül megsérült a plomba?

Azonnal, haladéktalanul be kell jelenteni a szolgáltatónál. Ha önként jelzed a sérülést, általában csak a visszaplombálás díját kell kifizetni. Ha egy ellenőrzés során derül ki, akkor gyanúba keveredhetsz vízlopás miatt, és magas kötbért szabhatnak ki.

Lehet-e kérni a hitelesítés meghosszabbítását csere nélkül?

Nem, a lejárt hitelesítésű órát mindenképpen újra kell hitelesíttetni. Mivel a helyszíni hitelesítés technikailag bonyolult és drága lenne, a gyakorlatban ez mindig cserével történik: a régit elviszik, és egy már hitelesített (új vagy felújított) órát szerelnek be.

Mi történik, ha nem cserélem ki időben az órát?

A szolgáltató kizárhatja a mérőt az elszámolásból, és átalánydíjat állapíthat meg, ami általában magasabb a valós fogyasztásnál. Emellett felszólítást küldenek, és végső esetben kötbért is érvényesíthetnek szerződésszegés miatt.

Mennyi időt vesz igénybe a szerelés?

Ideális esetben, ha minden hozzáférhető és a szelepek működnek, egy óra cseréje 20-30 percet vesz igénybe. Papírmunkával együtt egy átlagos lakás (2 óra) cseréje kb. 1 óra alatt megvan.

Elfogadja-e a szolgáltató, ha én veszem meg a vízórát?

Igen, amennyiben az óra rendelkezik a megfelelő típusengedéllyel és érvényes hitelesítéssel. Azonban érdemes előre egyeztetni a szerelővel, mert sok szakember csak az általa hozott anyagra vállal garanciát.

Cikk megosztása
ÁrBázis
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.